A pókereseket kaszinókba tereli a törvény

Az Országgyűlés 179 igen és 166 nem szavazat mellett hosszú vita után elfogadta Keller László, Halmai Gáborné és Juhászné Lévai Katalin javaslatát az 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról, ami a póker kaszinón kívüli, kártyatermekben történő legális működését teszi lehetővé. A javaslatot még áprilisban nyújtották be a szocialisták.

A törvénymódosítás értelmében jövő év május 1-től a kártyatermeknek 40 százalékos adót kell fizetniük a játékból származó bevételeik után, egy teremben legalább öt, legfeljebb tíz asztal lehet, egy asztalnál maximum tíz játékos ülhet. A versenyek és készpénzes játékok nevezési díja limitált lesz: készpénzes játékokat maximum százezer forinttal lehet majd játszani, míg a versenyek nevezési díja nem lehet több ötvenezer forintnál. Versenyek esetén a nevezési díjak legalább 80 százalékát kell kiosztani a játékosok között, írja a Póker Akadémia.

Az élőjátékra vonatkozó pókertörvényt az érintettek teljesen eltérően ítélik meg. A tervezetet a Pénzügyminisztérium szerencsejátékokkal foglalkozó apparátusa dolgozta ki, a tervezet egyik benyújtója, Keller László állítja, érzékenyen egyensúlyoztak az érdekek között, többször hangsúlyozta, a koncessziós szerződések a mérvadók (ezekből évi több száz millió folyik be), de nem a kaszinólobbi akarata érvényesült az új szabályozásban.

Keller szerint a törvény lényege, hogy a sportnak álcázott feketetevékenységet a kártyatermekbe terelje. Tízasztalos termet bárki létrehozhat, a szabályozás fontos eleme, hogy ehhez nem kell kaszinó. A pókerélet nem a megaversenyekre épül, a nevezési díj limitálása nem öli meg a nagyobb nyereményalapú tornákat, hiszen azok eddig is egyedi elbírálás alá estek.

A magyar kártyaélet szereplői életképtelennek tartják az új szabályozást, Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség (MPSZ) elnöke szerint a módosítás ellehetetleníti a legális pókert Magyarországon.

"A limitált asztalok, a nemzetközi szinthez nem illeszkedő nevezési díjak, illetve a magas adó miatt lehetetlen lesz a pókerklubokat nyereségesen működtetni. A játékosokat kaszinókba, online asztalokhoz, esetleg zugklubokba terelik. Az olyan vidéki városokban, ahol nincs kaszinó, a játékosoknak esélyük sem lesz legális körülmények között pókerezni. A kaszinók 3 százalékkal járulnak hozzá Magyarország szerencsejátékból származó bevételeihez, mégis az ő érdekeiket tartják szem előtt" - mondta az MPSZ-elnök.

Tatár szerint egy pókerterem nagyjából 30 asztaltól működtethető rentábilisan, információi szerint 2008-ban az állam 16 milliót kapott a póker után a kaszinóktól.

A szövetség októberben vette fel a kapcsolatot a minisztériummal, a szlovák rendszer bevezetését javasolták: szabott összegű éves díjat fizetnek a termek, ez Magyarországon asztalonként körülbelül 400 ezer forint lehetne. A pókeresek szerint legalább ezer asztal biztosan van Magyarországon, ez évi négyszázmilliót jelent. A minisztérium nyitottnak mutatkozott az ötletekre, mégis mindent elvetettek.

Az MPSZ petíciót nyújtott be Sólyom László köztársasági elnöknek, amelyben kérik, hogy a nevezési díj, a korlátozott asztalszám, az adóteher miatt ne fogadja el, megfontolásra küldje vissza a törvényt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!