A világ csodája a 16 éves magyart figyeli

Wijk aan Zeenél kevés jobban bejáratott és beágyazott brand van a sakk és a sport világában. Aki hallgatja a sporthíreket, könnyen találkozhat a  kis holland falu nevével.

Míg a gazdasági válság például Linarest megrogyasztotta, Wijk aan Zeeben a torna továbbra is megingathatatlan. Mellette egy hatalmas Tata-gyár található: az 1945-ben alapított indiai konszern egyre gyarapszik. Így rangja és presztízse legalább olyan maradt, mint tíz vagy húsz éve.

Itt együtt, egy hatalmas teremben játszhatnak az amatőrök és a profik, ezért a sakkturisták ki nem hagynák, hiszen annak idején például Garri Kaszparov is itt volt ember- és beszélgetésközelben. Most pedig a norvég Magnus Carlsen, aki még csak 23 éves lesz idén. Ő jelenleg a világ legjobb sakkozója. A csodagyerek jelzőből már kinőtt, ezért egyre inkább hívják a világ csodájának.

Ő a sakk Barcelonája, mindenki őt akarja legyőzni, és mivel évente maximum egyszer kap ki, hatalmas dicsőség, aki esetleg csak egyszer is túljátssza. Carlsen a sakkozásban honosította meg a tiki-takát, mert addig passzolgat, addig tologat, amíg végre lesz egy kínálkozó esély, és akkor azt angyali nyugalommal, de vérszomjasan ki is használja.

A sakkparadicsom

Wijk aan Zee egyébként Amszterdamtól harminc kilométerre van, tengerparti falu, nyáron nagy a nyüzsgés, ennek megfelelően vannak olyan szállodák, amelyek részint a világ legjobb sakkozóit, részint pedig a világ Farkasházy-féle sakkrajongóit képesek kiszolgálni.

Útközben már óriási plakátok jelzik a nívós tornát. Alkalmi beszélgetőtársam a hóhelyzet valamint a meglepően szigorú és errefelé szokatlan hideg kötelező kiértékelése után felteszi a kérdést a buszon: mit szeretek a sakkban?

Csak habogni tudtam, azt mégse mondhattam el, hogy leginkább az ötéves gyerekemnek szoktam megmutatni a bábukat, azzal meg nem illik dicsekedni, hogy Polgár Juditnak egyszer adtam egy sakkot egy szimultánon, aztán gyorsan kis is végzett a világ legjobb sakkozónője.

Ő ellenben rögtön mondta, mit szeret a sakkban. A kiszámíthatatlan állandóságot. Belefogott a sztoriba, amikor a környékbeli gyerekek jól megsorozták hógolyókkal a falu felé közlekedő buszt, de egy percre sem zökkent ki.

„Nézem a régi focimeccseket, hazaadnak, felveszi a kapus. Ilyen ma már nincs. Utolsó emberként felrúgja az egyik a másikat, kiállítás nincs, ilyen ma már nincs. Az öttusából mi lett? A röplabda se a régi. A sakk örök. Ugyanarra lép a vezér, amióta kitalálták. Vannak futók, huszárok, gyalogok, satöbbi. A gondolat viszont mindig megújul. És ez jó. Carlsen olyan megnyitást vett elő, a Ponzianit, amit nem láttam tíz éve. És kétszer is a tökélyre fejlesztve játszott benne” - nekem pedig maradt a szégyenkezés, hogy fogalmam nem volt erről a két partiról, így a buszról leszállva a sakkterembe érve, gyorsan utánanéztem.

Tényleg két remek parti, izgalmas, feszültséggel teli, egyszer adogatóként, egyszer fogadóként volt benne Carlsen.

A beszélgetőtárs gyorsan elvegyült a tömegben, előtte persze megkérdeztem a magyarokról, de nem ragozta túl, ismerte Lékó Péter valamint Rapport Richárd eredményeit, de számára Carlsen volt a top.

Wijk aan Zee-ben nem lehet úgy bemenni étterembe, kávézóba, hogy ne legyen valamelyik asztalon sakktábla. Hárman bejöttek, azonnal feltettek egy állást a táblára, és nekikezdtek az elemzésnek, mit kellett volna lépni.

Rapporték készülnek

Rapport Richárddal, és a szakmai munkáért felelős menedzserrel, Flumbort Andrással szintén egy olyan asztalhoz ültünk, ahol sakktábla is volt. Az ablakból láttuk, hogy három ellenfele is arra sétált a kis utcán, de csak poénig jutottunk el: fel kellett volna tenni egy állást, hátha megálltak volna, hogy feltérképezzék, puskázzanak, mire készül ellenük a magyar. (Megtévesztésnek sem lett volna utolsó.)

Rapport szombaton begyalulta Jan Timmant, lehengerlő volt, talán csak a köztük lévő negyvenöt év korkülönbség miatt nem semmisítette meg korábban az egykori világbajnoki döntőst.

Rapporté a legszebb játszma

A 16 éves magyar nagymester a harmadik fordulóban megkapta a háromszáz eurós közönségdíjat, az övé volt ugyanis a játéknap legszebb játszmája. Ezért se véletlen, hogy ha Carlsen, vagyis a világ csodája, akinek elképesztően magas a pontszáma (2861-et gyűjtött, tízzel van Kaszparov abszolút rekordja felett), feláll az asztaltól, egyszer mindig elsétál, és megnézi, hogy áll, melyik változatot választotta a magyar játékos, aki egy mateknégyes miatt kezdett sakkozni, és aki a két évvel ezelőtti nagymesteri norma teljesítésekor még a New York Timesba is bekerült.

És aki egyre nagyobb hírnevet vív ki Hollandiában is, és nem azért, mert Ipatovot hat órán át gyötörte, fárasztotta, amíg az oroszból most épp törökké lett nagymester megadta magát. És még csak nem is azért, mert mattot adott, hanem mert nincs olyan állás, amiben ne keresné az utolsókig a legjobb megoldást, mert szerinte az egyenlő állás nem döntetlen. Ezért próbálkozik.

Amikor Ipatovot verte, már csak ő volt a teremben, a többiek már befejezték, és a szállodában élvezték a pihenést. Ekkor interjút kértek tőle, ami Rapport szerint csak azért történt, mert más már nem volt ott érdekes, de azért ennél többről van szó.

Rapport hármas holtversenyben vezeti a B-csoportot, ha vasárnap is nyer, övé lehet az első hely, és a meghívó a jövő évi A csoportos tornára.

A 2005-ben győztes Lékó az A csoportban bronzérmes lehet.

Rapportnak egy szintén korábbi, de már idősödő győztes (Predrag Nikolic) lesz a riválisa, míg Lékónak Hou Ji-fan, aki egy éve Polgár Juditot legyőzte.