Öreg, nehéz és magas a magyar futballválogatott

2016.01.13. 08:15

A svájci Futballkutató Intézet (CIES) havi jelentésében a válogatottak profiljait vizsgálta.

A 2015-ös meccsek alapján a vizsgált csapatok játékosai közül Király Gábor a legidősebb, de a legöregebbek között van másik top 10-es magyar is.

A kutatásba ötven válogatott 1785 játékosát vonták be. A csapatok közül a legfiatalabb Nigériáé volt 2015-ben, ahol a futballisták átlagéletkora 24,7 év. A skála másik végén a skótok állnak 29,0 évvel, de nem sokra mentek a tapasztalt játékosakkal, mert az Európa-bajnokságra nem tudtak kijutni.

A magyar csapat is az öregek közé számít, mögötte csak skótok állnak, igaz, a szlovén, az ukrán és az orosz válogatottnál is ugyanannyi, 28,7 év volt az átlagéletkor. Mindezek ismeretében meglepő, hogy a harminc év feletti magyar játékosok összességében elég kevés játékpercet kaptak, még a játékidő 3 százalékát sem töltötték a pályán.

A vizsgált csapatoknál a román Cristian Manea volt a legfiatalabb, 17,4 évesen játszotta utolsó meccsét, a legidősebb Király Gábor volt, 39,6 évesen védte a norvégok ellen a kaput. A legöregebb mezőnyjátékos a portugál Ricardo Carvalho (37,4) volt, de Gera Zoltán is felkerült a listára, 36,5 évvel a kilencedik legöregebb volt.

 Az egyszerű fizikai mutatókban is jól áll a magyar válogatott, a listán az ötödik legmagasabbak lettek Juhász Rolandék, a játékosok átlagosan 185,4 centi magasok, a listavezető szerbek sem sokkal nagyobbak (185,6).

A kilókban is jól áll Magyarország, az ötven csapat között a harmadik legnehezebb a 80,0 átlagkilóval. Csak a szerbek és a svédek nyomnak többet tíz dekával.

A vizsgálat kitért arra is, hogy a válogatott játékosok hány százaléka játszik külföldön. A magas szám jelezheti azt is, hogy tele van tehetségekkel egy ország, de azt is, hogy pocsék a saját bajnokságuk. A bosnyák, a szenegáli és az északír válogatottban például egyetlen olyan játékos sem volt, aki otthon futballozott volna. A másik véglet Anglia, a válogatottjukban egyetlen légiós sincs, az oroszok sem rajzottak ki, a csapatból 0,7 százalék játszik külföldön. Magyarország középen helyezkedik el, 54,4 százalék a légiósok száma.

A statisztika arra is rámutat, hogy mely csapatok voltak ügyesek a honosításban. Ebben Algéria vezet, a játékidő 77,4 százalékát külföldön született futballisták vitték el, valószínűleg a francia utánpótlásképzés eredményeit használják fel. A második-harmadik helyen érdekes a helyzet, Svájc (41,7) Albániából és Koszovóból importál játékosokat, míg Albániában (63,9) több olyan futballista van, aki másodgenerációs menekültként Svájcból igazolt haza.

Egész sok olyan csapat van, amely nem nyúlt a határon túlra, Dánia, Brazília, Kolumbia, Csehország, Irán, Izrael, Románia, Oroszország és Szerbia is csak bennszülötteket küldött pályára. A magyar válogatottban több olyan játékos is van, aki a határainkon túl született, például Nikolics, Priskin és Leandro is. A külföldön születettek a játékidő 9,6 százalékát töltötték a pályán.

Akciós csomagok!

Töltődjön fel itthon! Wellness belföldön. Szép tájak, lazítás, szórakozás

Tunéziai nyaralásra vágyik?

Sousse, Monastir, Djerba, Mahdia hihetetlen árakon! Foglaljon azonnal!