Erika, Bella
14 °C
26 °C

Ha ésszel csinálod, 42 évesen is lehetsz a világ legjobbja

GettyImages-513339006
2016.03.15. 08:02

Ole Einar Björndalen egyszerre a biatlon királya és kannibálja, aki mindig éhes volt a sikerre, és el is érte céljait. A norvég tényleg mindent megnyert sportágában, amit lehetett, nem is egyszer, de most 42 évesen, 44 világbajnoki éremmel talán végleg befejezi a pályafutását.

Nagyon intelligens versenyző. Megmutatta, hogy milyen egészséges sportot is űz, amiben nem égnek ki a versenyzők húszéves korukra. Ha ésszel csinálják, akár 42 évesen is lehetnek a világ legjobbjai

– mondta Björndalenről Gombos Károly olimpikon, aki sokszor versenyzett együtt a norvég legendával.

Björndalent csak félve lehet búcsúztatni, mert a 2014-es szocsi téli olimpia után is belengette visszavonulását. Aztán elég motiválónak találta, hogy a 2016-os világbajnokságot Oslo kapta, így még két évet ráhúzott.

Björndalen számokban

Nyolcszoros olimpiai bajnok (1998 - 1x, 2002 - 4x, 2010 - 1x, 2014 - 2x), ezen kívül van még négy ezüstje és bronza is az olimpiákról
Hússzoros világbajnok - a két legsikeresebb vb-je, Hochfilzen (2005) és Pjongcsang (2009) volt, amikor négy-négy aranyat szerzett
1997 - ekkor szerezte első vb érmét Brezno-Osrbliében
59 - összesen ennyi érmet szerzett az olimpiákon és világbajnokságokon
24 - ennyi világkupaszezont húzott le
95 - világkupa-győzelem
246 - világkupa-dobogó

Ha nem is versenyzett már olyan aktívan, mint korábban, a vb-re tökéletesen felkészült. A norvég váltóval aranyérmes lett, egyéniben az új biatlonkirállyal, Martin Fourcade-dal nem versenyezhetett, de két ezüstérme – sprintben és üldözésesben – , valamint a tömegrajtosban szerzett bronzérme így is klasszis teljesítmény.

Björndalen már fiatal kora óta profizmusával tűnt ki, minden apró részletre odafigyelt. Tényleg mindent alárendelt a sportnak és egyéni érdekeinek, nemrég éppen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach védte meg, mert többen kikezdték a norvégot.

A biatlonos a sportolói bizottság tagja, de nem nagyon utazott el a kongresszusokra, inkább edzett. Régi szokása, hogy akár szezon közben is eltűnik, a világtól teljesen elzárva három-négy hetet készül gleccsereken a főversenyekre.

Az oslói vb sprintszámában Gombos Károly és Björndalen pár perc különbséggel indultak. „Anno Ole Einar Björndalent és az Eurosportot nézve döntöttem el, hogy szeretnék sífutni, később biatlonozni. Annyira kecsesen mozgott a havon és merész volt a lőtéren. Akkoriban angol kommentárral néztem a közvetítéseket, nagyon magasztalta a sportot az akkori szpíker, az egyébként régi biatlonos Mike Dixon. Érdekes érzés, hogy ezen a vb-n a sportriporter fiával, Scott Dixonnal és Ole Einar Björndalennel indulhatok egy versenyen" – mondta a magyar biatlonos.

Gombos szerint Björndalen nem éppen egy szociális figura, a kötelező köröket letudja, aztán mindig felszívódik. „Bulizni, ünnepelni, talán egyszer láttam, Hanti-Manszijszkban egy szezonzáró verseny után. Nem kifejezetten szociális arc, és akkor finom fogalmaztam. De ő egy igazi ikon, akinek az eredményei is kellettek ahhoz, hogy egyre nagyobb figyelmet kapjon ez a dinamikusan fejlődő téli sport."

Björndalen nemcsak tökéletes géppé formálta magát, hogy nyerjen, hanem folyamatos újításai, technikai aprólékossága is része volt sikereinek.

„A legkomolyabb kiszolgáló személyzettel a norvég csapat rendelkezik, és ő mégis külön fizetett vaxmestert használt, felismerte a struktúra (ez a lécek talpába húzott mikrobarázda, ami egy külön tudományág) fontosságát a versenyeken. Ennek is köszönhette, hogy egyes napokon akár négy hibával is nyerni tudott egy 10 km-es sprinten. Ő használta először biatlonversenyeken a V2 sífutótechnikának egy módosított változatát, amivel az addigi mezőny csak enyhe felfeléken tudott haladni, ő már meredekebb részeken is felerőltette magát, ebben szintén úttörő volt. Megszüntette a pályán való pihenés fogalmát ebben a sportban. Régebbi közvetítésekben még láthatjuk, ahogyan akár enyhe lejtőkön is pihentek a versenyzők, noha gyorsabbak lehettek volna a golyó testhelyzet helyett egy korcsolyázó mozgással. Ebben Raphael Poirée-val voltak korszakalkotók. A lövészet gyorsasága is rengeteget változott a sportág történetében. Az egyensúlyérzék szerepét annyira fontosnak gondolta, hogy kötéltáncolni is megtanult, amikor a slackline még nem is létezett" – foglalta össze Gombos, mennyi mindent hozott be a norvég a sportágba.

Björndalen korábban remek sífutó-teljesítményének köszönhette sikereit. Hogy milyen erős volt, azt az is jelzi, hogy sífutásban is tudott világkupát nyerni, és egy olimpiai ötödik helye is volt ebben a sportágban.

Ahogy öregedett, gyorsasága is hanyatlott, de továbbra is szállította az eredményeket, még jobban ráment a lövészetre.  „Kiváló, biztos kezű lövővé változott és középszerű (14. futóideje volt a mostani vb sprintszámában és 26. futóideje az üldözéses számban) futása ellenére ezüstérmet tudott nyerni, mind a sprint, mind az üldözéses versenyen. A biatlonpályák eléggé szélesek (4-5 méter általában) és a hóviszonyok nem teljesen egyformák a pályán. Ő mindig a lehető legjobb, leggyorsabb részén megy a pályának, ha kell kikerüli a mocskosabb foltokat, nehogy a koszosabb léc aztán időveszteséget jelentsen."

A precizitása kifizetődő lett utolsó vb-jén, már csak az a kérdés, hogy tudását át tudja-e és át akarja-e adni, vagy még megtartja magának egy darabig.

Björndalen fiatalabb már nem lesz, de nem lenne meglepő most sem, ha találna valamilyen indokot a folytatásra. A mostani négy érme azt mutatja, nem lehet könnyen leírni, a következő olimpia pedig már csak két évre van.