Djokovics Murray-t legyőzve AusOpen-bajnok, beérte Borgot és Lavert

A tavalyi döntő újrajátszásában a világelső Novak Djokovics 6:1, 7:5, 7:6-ra újra legyőzte a második kiemelt Andy Murray-t az Australian Open fináléjában. A szerb hatodik AusOpenjét nyerte, amivel beérte Roy Emersonnak még az Open-éra kezdete előtt felállított rekordját, összességében pedig 11 Grand Slamnél tart, amivel már ott van Björn Borg és Rod Laver mellett az örökranglistán.

Ezúttal olyan szinten nem játszott, mint az elődöntőben Roger Federer ellen az első két szettben, azonban nagyon magas színvonalon kezdett a szerb, és hiába adott ki magából mindent Murray, hogy tartsa a lépést, ez sem volt elég. A második és a harmadik játszma szoros volt, de a skót végül egy szettet sem tudott fogni, ami nagyrészt azon múlt, hogy Djokovics fejben is nagyon erős volt, az igazán fontos pillanatok mind az ő javára dőltek el. A döntő alakulását percről percre itt olvashatja vissza>>>

Djokovicsnak az első játékban még meg kellett fordítania bréklabdáról az adogatását, de utána biztos kézzel teniszezett. Murray viszont túl sokat hibázott, nem tudott nyerőket ütni. 5:0 után aztán fel tudott iratkozni az eredményjelzőre, és ezzel kezdett megérkezni a mérkőzésbe is. A végére egyre küzdelmesebb labdamenetek alakultak ki, és Djokovicsnak a második szervák mellett meg kellett dolgoznia a 6:1-es vezetésért.

A második játszmára Murray nagyon összeszedte magát, aztán több mint tíz perc alatt, négy bréklabdát hárítva megfordította a második adogatását, és ebből is erőt merített. Djokovics stabilan tartotta a színvonalat, a skót viszont kemény támadásokat indított elsősorban fonák keresztekkel, azonban sokat kellett kockáztatnia. Amikor nem jött néhány támadó ütése, Djokovics brékelőnybe tudott kerülni, azonban Murray gyors visszabrékje is jelezte, hogy már nem az első szettben járunk.

Djokovics falként védte Murray támadásait, és nagyon biztos volt az alapvonalról, ezért sok múlt azon, mennyire jönnek be a ranglista második skót támadásai. A fonák keresztjei általában működtek, tenyeresből azonban többször is hibázott a meccsen, ráadásul fontos pillanatokban is. 5:5-nél 40-0-ről került nagy bajba a skót, Djokovics pedig megrázta magát, és még egy fokkal emelt a játékán. Hibátlan játékkal brékelt újból, és kiszerválhatta a szettet. Megint sokat számított, hogy a szerb hiába ütött két kettős hibát egymás után, Murray nemcsak a bréklabdánál, hanem a következő pontoknál is sietett, hibázott, ezzel pedig kétszettes hátrányba került.

A harmadik játszma elején rögtön elvette Murray adogatását a világelső, de a skót nem hagyta el magát. Ostromolt, eljutott bréklabdáig is, azonban Djokovics megfordította a gémet. Jött viszont néhány játék, ami alatt Djokovics lendülete is kicsit alábbhagyott, hibázgatott, túlságosan is passzív volt, Murray pedig minden erejével azon volt, hogy visszakapaszkodjon, ami sikerült is neki 3:3-nál.

Kétszer is kellett adogatnia a szettben maradásért Djokovicsnak, de egyszer sem volt reális esélye Murray-nek, így a rövidítés döntött. A tie breakre Djokovics megint összerakott egy szinte tökéletes játékot, míg Murray pont a végén bicsaklott meg. Rögtön kettős hibával kezdett, aztán ütött még egyet, míg a szerb két ásszal adott kontrasztot a másik oldalon. Az egyiket stílszerűen meccslabdánál vágta be, egyértelműen dominálta a végjátékot.

Az immár hatszoros bajnok Djokovics újabb jó Australian Opent tudhat maga mögött. A negyedik körben 100 ki nem kényszerített hibával, öt szettben jutott csak túl Gilles Simon-on, azonban az elődöntőben az első két szettben egészen hihetetlen játékkal nyomta le Roger Federert, és a döntőben fejben is sokkal erősebb volt Murray-nél.

A szerb így most pont olyan tökéletesen kezdte az évet, ahogy befejezte az előzőt, amiben mindössze hatszor kapott ki, a négy Grand Slamből hármat megnyert, emellett pedig sorra hozta az 1000-es versenyeket is, és zsinórban negyedszer emelhette a magasba az évzáró ATP-vébé trófeáját. Djokovics most év elején Dohában Nadalt győzte le a döntőben, Melbourne-ben pedig Federert az elődöntőben, ezzel mindkét riválisa ellen pozitívba fordult a mérlege (Nadfal ellen 24-23-ra, Federer ellen 23-22-re vezet).

Azt azonban nem lehet mondani, hogy ne lennének még célok előtte. Ezek közül a legfontosabb rögtön a következő Grand Slam, a Párizsban, salakon rendezett Roland Garros, amit még soha nem sikerült megnyernie. A riói olimpia is kiemelt cél lehet, és ott is Djokovics indul majd esélyesként. Tavaly Stan Wawrinka tudta legyőzni a Garros fináléjában, Federer pedig felfogadta edzőnek a Djokovicsot jól ismerő Ivan Ljubicic-et, de egyelőre nehezen látni, ki tudna igazán az ellenfele lenni három nyert szettre menő mérkőzésen.