Gerzson
1 °C
10 °C

Előd Fruzsina

újságíró Gazdaság

Tényleg bóvlival etetnek, vagy csak újabb ködszurkálásba bonyolódunk a multikkal? Tényleg bóvlival etetnek, vagy csak újabb ködszurkálásba bonyolódunk a multikkal?

Minden eddiginél átfogóbb kutatás készül, hogy rábizonyítsuk a cégekre, rosszabb árut hoznak ide, mint nyugatra. De el lehet ezt egyáltalán dönteni? És ha igen, mire megyünk vele?

3 órája

Meghalt a huszadik század egyik legnagyobb közgazdásza Meghalt a huszadik század egyik legnagyobb közgazdásza

A Nobel-díjjal is kitüntetett Kenneth Arrow 95 éves volt.

6 órája

Az izsáki vadászházas polgármester százmilliókat pályázott össze két év alatt

Gyakorlott pályázó Mondok és a családja, főleg agrártámogatások formájában ömlik hozzájuk a pénz.

6 órája

Kirgizisztánról van szó, a közép-ázsiai ország nemzeti bankjának elnöke ugyanis kitalálta, az volna a legjobb, ha a lakosság aranyban tartaná a megtakarításait. 

Kirgizisztánban évente 20 tonna aranyat bányásznak; ez az ország fő kiviteli cikke, de jut belőle bőven a nemzeti banknak. Ha a jegybankelnök terve bejönne, az azt jelentené, hogy a 6 millió főből álló nemzet összesen minimum 600 tonna aranyat birtokolna. Eddig nem áll túl fényesen a projekt, az elmúlt két évben, amióta a központi bank rúdaranyat árul az embereknek, összesen 140 kilónyi fogyott belőle. 

Tágabb perspektívából nézve a cél az, hogy a kirgiz emberek értékálló ugyanakkor likvid formában tartsák a vagyonukat, a vidéki régiókban ugyanis még mindig az a divat, hogy az emberek megtakarításai jószágokból állnak. Mármint nem a közgazdaságtan-tankönyvekből ismerős jószágokból, hanem igazi állatokból. 

Az arany egyébként népszerű a fejlődő országok kormányai közt, Kína a legnagyobb, India pedig a második legnagyobb fogyasztó, és Törökország is bátorítja a lakosait az aranyvásárlásra. Kirgizisztánt az teszi különlegessé a sorban, hogy az ő nemzeti bankjuk gyárt is aranyrudakat 1-100 grammos méretben, a likviditásról pedig személyesen gondoskodnak, ugyanis nem csak adják,de veszik is az aranyat. 

(Bloomberg)

A Hoppa.com nevű repülőjegy-árösszehasonlító oldal idén is összeállította éves rangsorát a legolcsóbb és a legdrágább nyaralóhelyekről. 

A lista egyfajta vakációs fogyasztói kosár alapján készül, amely az átlagárakat tartalmazza egy kétágyas szállodai szobára, egy kétszemélyes étkezésre, egy üveg borra, egy 3 km-es taxis utazásra, egy csésze kávéra, egy pint sörre és egy pohár koktélra. 

Az alsó húsz helyen van néhány első látásra meglepő város, befért például Mekka és a Kuala Lumpur, de az első öt helyből kettő kelet-európai, kettő pedig egyiptomi és török turistaközpont, amelyek idegenforgalma megsínylette a közelmúlt politikai viharait és terrortámadásait: 

5. Antalya, Törökország

4. Bukarest, Románia 

3. Cartenga, Kolumbia

2. Kairó, Egyiptom

1. Szófia, Bulgária 

Ezekben a városokban most 16 és 13 ezer forint között mozog a fogyasztói kosár ára, szóval ha egy olcsó repülőjegyet is kifogunk, akkor fillérekből mehetünk vakációra. 

(Business Insider)

Olvasónktól kaptuk az alábbi, szerencsére nyilvános Facebook-posztot, amelyben egy ismerőse büszkélkedett el azzal, hogy az esőerdő peremén összefutott Kövér Lászlóval, valamint Kövér László feleségével. 

 

Az említett dzsungel a képekhez beállított helyszín alapján Panamában található, ahol országgyűlés elnöke épp hivatalos úton tartózkodik (kapcsolatokat épít a nemzeti parlamentek között), mielőtt bárki valami svindlire gyanakodna. A mufurcságáról hírhedt Kövér ezúttal megengedett magának egy szolid mosolyszerűséget a fotó kedvéért, meg is értjük, nem lehet rossz most az esőerdő peremén hesszelni.

Külön öröm, hogy a házelnök úr minden kétséget kizáróan már dolgozik január elején leborotvált bajuszának visszanövesztésén, biztos vagyok benne, hogy hiányzott a választóknak a jellegzetes arcszőrzet.