Molnár Gergő

Az orosz FSZB állambiztonsági szolgálatának tisztjei megöltek egy ukrán szabotőrt, aki robbanóanyaggal akart megtámadni egy üzemanyag-terminált az északnyugat-leningrádi régióban – közölte pénteken az FSZB az Interfax hírügynökség szerint.

Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi idén márciusban érkezett Litvániából a moszkvai térségbe

az ukrán különleges szolgálatok által előkészített gyorsítótárakból robbanószerkezetek alkatrészeinek lefoglalása, valamint katonai és energetikai szabotázs és infrastrukturális létesítmények elleni terrortámadások elkövetése céljából.

Az FSZB tájékoztatása szerint a férfi orosz állampolgár, akit az ukrán katonai hírszerzés toborzott, és azután ölték meg, hogy biztonsági ügynökökre lőtt.

A szárazföldi beavatkozás lehetősége nem szerepel a G7-csoport következő csúcstalálkozójának napirendjén – így reagált a római kormánypalota Emmanuel Macron kijelentéseire, amelyekkel a francia elnök nem zárta ki akár európai katonák küldését az ukrajnai harctérre. A G7-csoport következő értekezletét június 13. és 15. között tartják a dél-olaszországi Puglia tartományban.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a római kormány soha nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, mivel Olaszország „álláspontja továbbra is az egyensúlyt követi”. Tajani hangoztatta, hogy Olaszország nem áll háborúban Oroszországgal. „Katonák küldése helyett mi az igazságos békén dolgozunk” – mondta az olasz diplomácia vezetője az MTI szerint.

Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében

– írta közösségi oldalán Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a jobboldali Liga párt vezetője.

Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet kizárni szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, mivel – tette hozzá a francia elnök – „a mi célunk az, hogy Oroszország ne győzhessen”. Róma korábbi bejelentése szerint még a G7-csúcs előtt kormánydöntés születik az Ukrajnának szánt újabb fegyverszállítási csomagról, amely a kilencedik lesz a háború kezdete óta.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök paranoiás a Nyugat állítólagos szándéka miatt – mely szerint korlátozni kívánja Oroszország hatalmát a világban –, ezért történelmileg rekordösszegeket költ az ország militarizálására” – jelentette ki Avril Haines, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti hírszerző ügynökségének igazgatója az Ukrajinszka Pravda szerint.

A tisztviselő szerint Putyin továbbra is úgy gondolja, hogy Oroszország veszélyben van, és egy nagyobb, jobban felszerelt hadseregre van szükség. Haines hozzátette, hogy az orosz vezető továbbra is úgy tekinti, hogy a NATO-bővítés és a Nyugat – Ukrajna támogatásával – megerősíti azt a régóta tartó meggyőződését, hogy az Egyesült Államok és Európa korlátozni kívánja Oroszország hatalmát.

Az igazgató szerint a NATO lépései valójában arra irányulnak, hogy megnyugtassák Oroszországot az ellenkezőjéről, de Putyin döntései felgyorsították azokat az eseményeket, amelyeket megpróbált elkerülni, beleértve a szövetség bővítését, amikor Finnország és Svédország – amely évtizedekig semleges maradt – csatlakozott a NATO-hoz.

Haines kifejtette, hogy Oroszország elnöke az orosz GDP közel 7 százalékára emelte a védelmi kiadásokat, ami majdnem kétszerese a történelmi átlagnak. Az orosz védelmi költségvetés jelenleg az összes szövetségi kiadás mintegy 25 százalékát teszi ki.