Mihály
11 °C
25 °C

Nyilas Gergely

újságíró Politika

Leghosszabb út stoppal (km)6200

Leghosszabb út vonattal11500

Leghosszabb út gyalog100

Leghosszabb út úszva5

Nem lesz kvótanépszavazás Észtországban

Elutasította a parlament az ellenzéki Konzervatív Néppárt javaslatát.

szeptember 27. 15:14

Újabb Oroszország elleni szankciókat lengetett be London

Boris Johnson szerint Moszkva miatt távol a szíriai béke.

szeptember 27. 01:04

Kedden felébresztik a mélyaltatásban tartott rendőrnőt Kedden felébresztik a mélyaltatásban tartott rendőrnőt

Magánéleti bosszút is vizsgál a rendőri titkosszolgálat a körúti robbantásnál.

szeptember 26. 23:26

Az elsőt nyilván mindenki tudja, az a nyelv az, amelyiket hamarosan az EU egyetlen tagországában sem tartják számon hivatalos nyelvként. A brexit ellenére is az angol lesz a favorit, ez nyilvánvaló, az alapfokú oktatásban uniós szinten az idegen nyelvet tanulók 97 százaléka tanul angolul – ez 17 millió diákot jelent. – írta az MTI, az EU statisztikai hivatalának pénteken megjelent adatai alapján.

A második már kétesélyes, hely már nem ennyire egyértelmű, de azért így is tetemes előnye van az ötmillió diák által tanult franciának a némettel szemben, amit hárommillióan választanak. A dobogó után ez a helyzet:

  • 4. spanyol, kétmillió diák
  • 5. orosz, 500 ezer
  • 6. olasz, 200 ezer

A németet Luxemburg után – ahol a francia és a luxemburgi mellett ez a félmilliós ország hivatalos nyelve is – Magyarországon tanulnak legtöbben németet idegen nyelvként. 

Nem állunk viszont ilyen jól a nyelvet tanulók arányában. Az alapfokú oktatásban lévőknek csak 59 százaléka tanul idegen nyelvet – hiszen alsóban ez nem kötelező. Portugáliában, Belgiumban, Szlovéniában ez a mutató 50 százalék alatt van, viszont 90 százalék felett Horvátországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban és Lengyelországban. 100 százalékos a mutató Máltán, Cipruson és Luxemburgban.

Nem csak terrorveszélyt jelentő, távoli világokból érkező, eltérő vallásúakkal lehet baja az embernek. Ha ellenség kell, jó a székely is, így volt ez még akkor is, amikor Trianon még csak egy palota volt Versailles-ben, nem pedig a magyar nemzethalál szimbóluma.

Kevéssel a világháború előtt, 1914 januárjában ezt írta az Esti Újság egy szegedi lapszemléjében:

"Cselédhiány a Tisza mentén – kínai kulik kellenek

Nagy feltűnést keltett egy 11 tagú feketezsinóros-ruhás csoport Szegeden. A Szeged és Vidéke tudósítója beszélt a csoport vezetőjével, aki ezt mondta:

„Gazdasági cselédeket keresünk, mert Szentes vidékén már üresek a tanyák. A földek elnéptelenednek. Legutóbb Nagyváradon jártunk sikertelenül, most Szegeden keresünk munkás kezeket. Aratásra, szántásra még kapunk embert és gépek is vannak, de állandó gazdasági népre van szükségünk. Néhány éve indult meg a parcellázás, sok cseléd kisbirtokosnak ment. Ott aztán egy év alatt elvesztette azt, amit nálunk összegyűjtött. De a letört kisbirtokos, ha már belekóstolt abba, hogy saját földjén gazdálkodjék, nem tud más cselédjévé szegődni.”

„A mi tönkrement gazdasági népünk ezrével ment boldogulást keresni Amerikába. Aztán ott bányákba kerülnek földbirtok helyett. Amikor aztán visszasírják hazájukat, már használhatatlan emberroncsok.

A cselédhiány pótlására hoztak nekünk Oláhországból csángókat, államköltségen, meg székelyeket Erdélyből. De a magyar csak a maga fajtáját szereti.

Meg aztán sem a csángó, sem a székely nem földnép, idegenek a mi zsíros talajunkhoz. Csak addig maradtak nálunk, amíg összekuporgattak egy kis pénzt és mentek vissza Erdélybe, vagy kivándoroltak Amerikába.”

„Öt éve megkérdezték tőlünk, akarunk-e magunknak kínai kulit. Akkor nem vettük komolyan, de most nincs más mód a cselédhiány megszüntetésére.

Ember kell, dolgos kéz, ha sárga is. Talán csak megtanul egyszer magyarul a kínai kuli.

Ha még egy évig így kell küzdenünk, akkor mi fogjuk kérni a kormánytól, hogy telepítsen a földekre sárgákat. Parlagon nem hagyhatunk ezer holdakat a Tisza mentén, ahol minden rög aranyat terem.”

A gazdák még több városban is keresnek cselédeket a szentesi tanyákra."

Három év börtön és háromezer dolláros büntetés fenyegeti azt a tanzániai egyetemi oktatót, aki a vád szerint a WhatsAppon küldött üzenetében rágalmazta a kelet-afrikai ország elnökét – írta a BBC.

A vádemelés a tavaly elfogadott kiberbűnözéssel kapcsolatos törvény alapján történt meg. Az oktató már a tizedik, akit a törvény alapján bíróság elé állítottak John Magufuli elnök rágalmazásáért. Jellemzően diákok és ellenzéki politikusok ellen indult eljárás.

A törvényt az Egyesült Államok is kifogásolta emiatt Washington márciusban visszatartott egy félmilliárd dolláros Tanzániának szánt támogatást is.