István, Vajk
17 °C
22 °C

Nem lesz negyedik mobilszolgáltató

2009.03.16. 17:32
Hónapokig semmi sem történt a negyedik mobilszolgáltatói licencre kiírt pályázattal, végül a Nemzeti Hírközlési Hatóság visszavonta a pályázatot. Az indok a gazdasági válság, egyes pályázók átláthatatlan tulajdonosi háttere, és hogy a meghirdetett a frekvenciák a jövőben még értékesebbek lesznek.

Tavaly októberben a Nemzeti Hírközlési Hatóság meghirdette azt a kihasználatlan frekvenciasávot, amin egy negyedik mobilszolgáltató kezdhetné meg a működését. Az NHH azzal érvelt a pályázat kiírása mellett, hogy a magyar mobilszolgáltatói piacnak szüksége van a vérfrissítésre, mert beállt a verseny. Négy jelentkező akadt a GSM és a 3G frekvenciákra, Digi Kft., az Invitel Távközlési Zrt., a DreamCom Távközlési Kft., és a Mobinet Távközlési Projekt Kft., ám néhányuk tulajdonosi háttere kissé bizonytalan - a Mobinet és a DreamCom tulajdonosai közt is vannak offshore cégek.

A hónapokig tartó tétlenség után végül március 16-án úgy döntött az NHH, hogy visszavonja a pályázatot, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet felelős döntést hozni, nem érdemes eladni ezt a fontos állami vagyont. A pályázók visszakapják a tender jelentkezési díját, és megfellebbezhetik a hatóság döntését.

Márton György, az NHH szóvivője elmondta, hogy a hatóság szerint a frekvenciák értéke a jövőben csak nőni fog, a tendert meg lehet csinálni jobban, mint ahogy a jelenlegi körülmények közt lehetett volna. Semmi értelme úgy odaadni a frekvenciát egy vállalatnak, hogy fennáll a veszélye, hogy a cég a következő években önhibáján kívül, a gazdasági helyzet miatt tönkremegy, mondta a szóvivő.

Az új szolgáltatónak csupán százmillió forintot kellett volna kifizetnie a frekvenciahasználati licencért, mert az állam inkább arra számított, hogy a szolgáltatás későbbi sikeréből, az árbevétel arányában megfizetett részesedésből szerez nagyobb bevételt. Mindegyik pályázó évről évre növekvő piaci részesedést és árbevételt ígért az üzleti tervében, de az NHH szerint több pályázó elképzelése nem volt kellően megalapozott.

Mivel a pályázat kiírása óta jelentősen romlott a hazai és nemzetközi gazdasági környezet, az NHH nehezen tudott reális képet alkotni a pályázók által tett vállalások értékéről, például a beruházási és működési költségről és árbevétel tervekről. Mindez jelentősen növelte az állam kockázatait, különösen úgy, hogy a pályázók egy részének a tulajdonosi háttere többszöri hiánypótlás után sem vált átláthatóvá, így az NHH nem tudta megállapítani, hogy végül kihez került volna a frekvencia.

Mi már januárban megírtuk, hogy a Mobinet mögött nem látszanak azok a milliárdok, ami egy új mobilszolgáltató beindításához szükséges. A magyar cégjegyzékből kiderült, hogy egy brit vállalaté a mobilfrekvenciára pályázó magyar cég, a brit cégjegyzék azonban semmilyen érdemi információt nem árult el a cégről.

Állami kincs

Magyarország frekvenciakészlete a jelenlegi három mellett egy újabb teljes spektrumú (900, 1800 és 2100MHz-es frekvenciával is rendelkező) mobilszolgáltató számára elegendő, azaz a jelenlegiek mellett csak egy újabb szolgáltató léphet belátható időn belül a piacra. Az NHH megítélése szerint a frekvencia jelenlegi odaítélése túlzottan kockázatos lett volna és a pályázatokban szereplő szolgáltatásportfoliók ismeretében nem biztosította volna a hatékony sávfelhasználást.

Mindezek alapján az NHH, mint a nemzeti vagyon fontos elemét jelentő frekvenciakészlettel gazdálkodó hivatal, csak úgy dönthetett, hogy a pályázatot megszünteti, ugyanakkor a frekvenciák hasznosítását továbbra is napirenden tartja.

A negyedik mobilszolgáltató piacra lépését lehetővé tevő pályázattal egy időben meghirdetett másik hat frekvenciacsomagra beérkezett ajánlatok elbírálása még folyamatban van. Magyarán még nem derült ki, hogy a 450 MHz-es pályázatnak ki lesz a győztese.