Visszaestünk infokommunikációs fejlettségben
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
A Világgazdasági Fórum 2008–2009-es Globális Információtechnológiai Jelentése szerint idén is Dánia és Svédország vezet az infokommunikáció területén. A harmadik dobogós az egy hellyel feljebb lépő USA.
Az első tíz helyezett között van Szingapúr (4.), Svájc (5.) és a többi skandináv ország, valamint Hollandia és Kanada. A jelentést a Világgazdasági Fórum készítette, a fő támogató pedig ismét a Cisco Systems volt. A nyolc éve rendszeresen megjelenő kutatás összesen 134 országot fed le. Magyarország a 41. helyen áll, míg tavaly még 37. volt.
A jelentésben bemutatott Networked Readiness Index (NRI) mutatószám három fő terülten vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire készültek fel az infokommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázására. A három terület: az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezete; a magánszemélyek, a vállalkozások és a kormányok felkészültsége az infokommunikáció alkalmazására; a rendelkezésre álló legújabb informatikai és kommunikációs technológiák tényleges alkalmazása. Az NRI nyilvános források adataira, valamint a Világgazdasági Fórum és partnerintézetei által készített, az intézményi és üzleti környezet minőségét vizsgáló éves vezetői véleményfelmérés eredményeire épül.
Magyarország megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest, de az ország NRI-mutatószáma az elmúlt két évben csökkent. A tanulmány megállapítja, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget versenyképességének javítására, a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.
Az internetes fejlettség szempontjából Magyarország az „extenzív használat” kategóriájába tartozik, ami annyit jelent, hogy a háztartások több mint negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó. Magyarország esetében az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten. A következő szinten már a háztartások felének, mindegyik gazdasági szervezetnek és intézménynek szélessávú kapcsolata van. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada használja az internetet. A jelentés szerint néhány magyar város már ezen a szinten lehet.
Magyarország egyszerre fordítja figyelmét az infokommunikációs infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztésére, és ezzel segíti elő a technológia alkalmazását, és komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében, írja a tanulmány. Hazánkban magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, de a jelentés arra mutat rá, hogy ez csupán egy pillanatnyi állapot. Kérdéses, hogy a különbség a következő évben nő, vagy csökken.
A magyarországi szélessávú penetráció közel 9 százalékpontos növekedése (6-ról 15 százalékra) nagyon biztató. A tanulmány szerint a jelenlegi elterjedtség a technológia viszonylag korai alkalmazásának az eredménye, és az ország sokat profitálhatna egy átfogó szélessávú stratégia megvalósításával.