Auguszta
2 °C
8 °C

Az iPhone ostoba, az Android botladozik

2009.04.06. 16:36
Mindegyik mobilgyártó a szoftverek növekvő szerepéről beszél, a felhasználók ugyanis a letölthető programokkal új funkciókat adhatnak a készülékeiknek. Utánajártunk, hogy az Apple, a Google és a Nokia miként segíti a szoftverfejlesztők munkáját..

Az elmúlt hónapokban mindenki arról beszélt, hogy a mobilokon elérhetővé kell tenni az internetes szolgáltatásokat, és az lesz a győztes, aki egyszerűbb és szebb megoldást talál. Ebből a szempontból aranybányának tűnhet az Apple iPhone, amire már huszonötezer szoftver készült, most mégis szidják a platformot, mert zárt és szándékosan lebutított. Néhányan megváltóként tekintenek a Google által támogatott nyílt Androidra, de a rendszer kevés mobilon fut, és azokat sokan csak papírnehezéknek használnák. A Nokiákon, Samsungokon és Sony Ericssonokon használt Symbiannal a szoftverfejlesztők több mint százmillió potenciális ügyfelet elérhetnek, de a platformot meg kell újítani, hogy versenyképes maradjon. Ebben a cikkben három fejlesztő segítségével mutatjuk be a három rendszer előnyeit és hátrányait.

Pixelre mérik

Az Android alkalmazásai közti kommunikáció nagyon elegáns, és nagyon látszik, hogy a rendszer kifejlesztésekor a web működését vették alapul, mondta Nagy Dániel fejlesztő, az AgilEight finn-magyar vállalat munkatársa, aki a legutóbbi Mobile Monday rendezvényen tartott előadást a rendszerről. A belső kommunikáció úgy néz ki az Androidon, hogy mindegyik programnak van egy célja, azaz bejelenti, hogy mit akar egy másik programtól, és mindegyik közli azt is, hogy milyen célra használható. Például az üzenetszerkesztő kliens jelzi, hogy szöveget akar küldeni, és alapbeállításnál valószínűleg a mobil gyári sms-küldő programja válaszol a kérésre.

A gyári program helyét azonban átveheti egy utólag telepített szoftver, mondjuk egy titkosító program, vagy egy MSN-kliens, ami nem a címzett telefonjára, hanem a csevegőkliensére továbbítja az üzenetet. A szöveg tehát a mobil gyári üzenetszerkesztőjében készül, így a júzernek nem kell megismernie egy újabb kezelőfelület, és használhatja a mobil T9-szótárát, de a szöveg nem a szokványos módon továbbítódik. Hanem úgy, ahogy azt a felhasználó szeretné.

Az Android Linux-alapú, ami előnyös, mert hardverfüggetlenné teszi a rendszert - mindegy, hogy milyen processzoron fut. Mindegyik program külön azonosítót kap - ugyanúgy, ahogyan a felhasználók a Linuxon. Azonos szinten van a tárcsázóprogram és a valutaváltó is, és mindegyik szabadon lecserélhető.

További előny, hogy az Android nyílt forráskódú, és nem kell licencdíjat fizetni érte, ezért olcsóbbak lehetnek a készülékek. Ugyanakkor hátrány, hogy az alkalmazásokat Java programnyelven kell megírni.

t-mobile-g1-2
Ez itt egy androidos T-Mobile G1

Nagy Dániel szerint az Android G1 egy demó platform, nem az a készülék lesz az iPhone méltó versenytársa. Ráadásul nagyon sok hibára fény derült. Korábban az ausztrál Kogan bejelentette az Agora Pro névre keresztelt androidos mobilt, aminek már rég meg kellett volna jelennie. A mobil olcsóbb lett volna, mint a G1, mert kisebb felbontású kijelzőt kapott. Kiderült, hogy az Androidot nagyobb kijelzőre tervezték, és az alkalmazások nagy része emiatt nem működött. A grafikus kezelőfelület bitmap alapú, tehát nem a telefon készíti el az ikonok alkotóelemeinek a képét, hanem minden előre le van gyártva, ettől gyors. Viszont a nagy képek nem fértek ki az Agora Pro kijelzőjére.

Kód mindenkinek

A Symbian százkarú gigászként tör rá a fejlesztőre, aki talán azt sem tudja először, hogy hová nyúljon zavarában. A Nokia által felvásárolt operációs rendszer ugyanis a rajta elérhető fejlesztőkörnyezetek tárházáról híres.

A rendszer fő programozási nyelve egy nem teljesen szabványos C++, és relatíve hosszú idő megtanulni. Török Gábor, aki szintén az AgilEight fejlesztője, elmondta, hogy az emberek hajlamosak ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani; amíg az egyszerűbb Python programozási nyelvet egy hét alatt kiismeri a fejlesztő, addig a Symbian C++-on ugyanez körülbelül 3 hét, ami nem nagy eltérés. Ezeken kívül a Symbianon is elérhetőek még a Java ME, a Qt, valamint a Flash programozási környezetek is, és van egy webes megoldás is, ami a számítógépes környezetben is használt JavaScripttel a mobilon is elérhetővé teszi az online szolgáltatásokat. Török Gábor szerint a Pythonnal elég gyorsan össze lehet rakni egy szoftver demó változatát, amit meg lehet mutatni a megrendelőnek, és csak a legvégső esetben kell elővenni a fő programnyelvet.

nokia-n97
Ez itt egy symbianos Nokia N97

Symbianon a szoftvereket muszáj digitálisan aláírni (ami a program eredetiségét, megbízhatóságát igazolja). Az összetettebb programokat, amik mélyebben beépülnek a rendszerbe, hitelesített aláírással kell ellátni, és ez esetben a fejlesztőnek meg kell felelnie a Symbian szigorúbb előírásainak. Például ügyelnie kell arra, hogy a szoftver törlése után nem maradjanak fájlok a telefonon, és hogy a program ne okozzon kárt. Török Gábor szerint a fejlesztők 60-70 százaléka egyszerűbb programokat készít, és ők az aláírást maguknak is elkészíthetik. Ezek a programok korlátozottan férnek hozzá a mobil erőforrásaihoz, de még így is elérik a bluetooth-, usb- és wifi-csatolót, a személyes adatokat (sms, könyvjelzők), és sms-t küldhetnek vagy hívást indíthatnak.

A Symbian hátránya, hogy a Windowshoz láncolja a fejlesztőt, a Microsoft operációs rendszerén futnak a programozáshoz használt szoftverek. A mobilprogramok teszteléséhez használt emulátor kissé elavult, ezért érdemes magán az eszközön tesztelni. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint mondjuk az iPhone esetében, mert több tucat különféle eszközön - Nokiákon, Samsungokon, Sony Ericssonokon - fut Symbian, és figyelni kell az eltérésekre.

Mézes madzag

Ellentmondásos készülék az iPhone, mert a hardvere nagyon sok mindenre képes, de az Apple sok lehetőséget egyszerűen letiltott. A gyári készüléken jelenleg nem engedett a kamera által felvett videojel valósidejű online feldolgozása, amit a videomegosztó portálokon lehetne hasznosítani. A fejlesztők most sokféle programot megírhatnak a feltört iPhone-ra, de gondban lehetnek, ha a szoftverüket szeretnék megjelentetni az Apple hivatalos online szoftverboltja, az AppStore kínálatában.

A hardcore fejlesztőknek aranybánya az iPhone, a szoftverfejlesztői készlet (SDK) minőségi, és ezzel minőségi mobilos szoftver fejlesztésére ösztönöz, mondta Veres János, az iPhone-fejlesztésekkel foglalkozó Bryton Kft. alapító munkatársa. A cég SmartShop nevű szoftvere (ami egy mobilon futó bevásárlólista) az AppStore-on megvehető, de feltört iPhone-ra is fejlesztenek, egy mobilkódolvasó programuk például csak ilyen készülékeken futtatható. Nem valószínű, hogy a mobilkódolvasó a jelenlegi formájában megjelenik hivatalosan, mert az Apple megvizsgálja a programokat, és visszautasítja azokat, amelyek nem engedélyezett könyvtárakat használnak. Veres János elmondta, hogy ezen a problémán az iPhone 3.0 és a kibővített SDK sem segít.

appstore cydia.PNG
Balra az iPhone gyári, jobbra a feltört készülékek szoftverboltja

Sajnos az iPhone feltörésének van egy negatív következménye: a pénzért megvehető szoftverek feltört változata általában megjelenik az alternatív letöltést kínáló weboldalakon. Veres János szerint az emberek nem éreznek lelkifurdalást az 1 dollárba kerülő szoftverek feltörésekor, és tettüket többnyire azzal magyarázzák, hogy nem találtak demó verziót. Az eladásokat mutató grafikonok azonban arról árulkodnak, hogy ha egy népszerű programot feltörnek, akkor az Apple által működtetett szoftverboltban hamarosan drámaian csökken iránta a kereslet. Ez nagy kárt okoz a szoftverfejlesztőknek.

Bár a feltört iPhone-on elérhető nem hivatalos szoftverletöltő központban - a Cydián - nincs olyan szigorú kontroll, mint az Apple által működtetett szoftverboltban, Veres János úgy tudja, hogy eddig csupán egyetlen kártékony program volt fent, az is csak egy napig. Az okozott gondot, hogy a program a felhasználó névjegyeit elküldte egy szerverre. A feltört programokat használók esetében a közösség osztályzása gondoskodik a kártékony programok kiszűréséről, valamint a szoftvereket ugyanúgy csokorba gyűjtik (úgynevezett repository-ba), mint a Linuxon. Ezek fenntartója általában igyekszik megbízható programokat összeválogatni.

Látható, hogy a három rendszer teljesen mást nyújt a fejlesztőknek, és nehéz megítélni, hogy melyik segíti jobban a fejlesztők munkáját. Könnyen lehet, hogy végül egy negyedik lesz a győztes: a RIM múlt héten nyitotta meg az online szoftverboltját, ami növelheti a BlackBerry mobilok népszerűségét, és valamikor 2009-ben megjelenik a Palm Pre, ami teljesen újszerű operációs rendszerrel van felszerelve, és kifejezetten a webes szolgáltatásokra lett kihegyezve. Az iPhone is jelentősen átalakul nyáron a 3.0-ás szoftververzióval - a verseny erős, és ezzel a felhasználók csak jól járhatnak.