Ultrahanggal fürdeni
További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Lássuk be, önök sem azért kattintottak épp az Indexen az Ipar Napjai 2009 című rendezvényt bemutató cikkre, mert szeretnék megismerni a keménységmérők új dimenzióit, ahogy én sem azért látogattam el az európaira pofozott Hungexpóra, hogy elmerüljek a gépészeti mocsárban. Éppen ezért kissé tanácstalanul álltam, amikor a bejárat mellett végignéztem az idei slágertermékek listáján: nagydíjas lett például a "TA-Center CNC vezérléssel működtethető sík és alakesztergáló fej", valamint az "IHLE keményfém alapanyagok egyedi feliratozása, forgácsoló szerszám gyártásához".
A sok ismeretlen eszköztől remegés jött rám, a csapágystandtól már alig bírtam elvánszorogni a minőségi furat-mikrométerekig (menet- és beszúrásmérő fejjel is!), végül ájultan zuhantam a hengermegmunkáló karjaiba. Éreztem, hogy ebből nem lesz cikk, úgyhogy odaálltam a Mitsubishi standjának vezetőjéhez, és kerek-perec kijelentettem, hogy én addig nem mozdulok, amíg meg nem mutatja a legizgalmasabb fúrófejet. Utóbb kiderült, hogy a 40D (vagy 35A, esetleg 29TY?) jelzésű termék egyedülálló az iparágban, mert a saját átmérője többszöröséig képes kivájni.
Megtisztultam
Idővel persze rájön az ember, hogy a gépészeti iparnak is vannak olyan területei, amik nemcsak egyszerűen hasznosak, de a nagyközönségnek is izgalmasak lehetnek. Életemet feladva szomorúan kóboroltam a kijárathoz közeli folyosón, amikor megláttam egy fritőzt, amiben bugyogott a víz. Az Obstyza Bt. egyik alkalmazottja működtette a berendezést, épp a szemüvegét mártotta a látszólag százfokos folyadékba, majd kezet mosott benne, ami már önmagában cikktéma lenne, hát még úgy, hogy a bugyogásnak semmi köze a hőmérséklethez.
A fritőznek nézett fémláda ugyanis valójában egy ultrahangos tisztítóberendezés, amit főleg az egészségügyben vagy az arany megmunkálásánál használnak. A rozsdamentes készülék teljesítménye literenként 40 watt, működési elve meg pokolian egyszerű: lerázza a koszt az eszközökről. A cég egyik alkalmazottja arra bíztatott, hogy dugjam be az ujjam a rémült vízbe, én meg minden mindegy alapon megtettem, amire kért. Fogalmam sincs, mennyire lett tiszta az ujjam. Fogalmam sincs, milyen végzetes láncreakciót indított el a szervezetemben a rázás. Az viszont biztos, hogy az ultrahang fáj. Mintha apró akkupunktúrás tűkkel szurkálták volna az ujjamat, úgyhogy ha a jövő tisztálkodása ebbe az irányba tart (ahogy azt néhány science-fictionben lehet látni), akkor én inkább választom a tanyavilágot.
A KSH Rugógyár Bt. látszólag tökéletesen érdektelen a tömegeknek, csakhogy a standjára kirakott egy A380-as plakátot is a győri cég, márpedig aminek köze van a világ legnagyobb utasszállítójához, az unalmas nem lehet. Rövid kérdezősködés után kiderült, hogy valóban a KSH készíti a rugókat a típushoz, egészen pontosan a fékezőlapátok működéséhez szükséges alkatrészek készülnek a győri üzemben. Az apró, 5,2 centiméteres titánrugók a legszigorúbb követelményeknek is megfelelnek, a megadott méretekhez képest legfeljebb 0,05 százalékos eltérést engedélyez az Airbus, ráadásul a darabszám sem nagy, éppen ezért a gyártás rendkívül költséges. Azt azonban nem árulták el, hogy pontosan mennyibe kerül egy A380-as rugója, de a vállalat alkalmazottja még akkor sem ellenkezett, amikor száz forinttól indulva tízezres magasságig licitáltam az árat.
Veszélyes robot
A következő standig különféle gyártórobotok erdején keresztül jutottam el: az automatikus karok egyhangúan emelgették az eléjük pakolt tárgyakat, látszólag egyáltalán nem izgatta őket, hogy épp szerepelnek. A Nachi Presto robotkar viszont elég félelmetes volt ahhoz, hogy megálljak mellette: mindenféle fémelemeket dobált egy tartóba, a feladata az volt, hogy az eldőlt, változatos szögben álló fémdarabokat megfogja, majd egy másik tárolóba tegye. Ehhez azonban fel kellett mérnie a terepet, amit legalább akkora átéléssel tett, mint a Világok harcában az a kattogó fémkígyó, ami hatmilliárd fényévet utazott, hogy Tom Cruise és Tim Robbins után kémkedjen egy kansasi könnyűszerkezetes ház alagsorában. A robotkar végére volt szerelve a kamera, azon keresztül próbálta megérteni, hogy mi a dolga. A három elemből álló kar körbejárta a testeket, mozgott előre-hátra, jobbra-balra, én esküszöm, hogy emberi értelembe vett érdeklődést tanúsított, a kamera fölé szerelt lámpa meg időnként fenyegetően felvillant, mintha csak az emberiség végső elpusztítására törekedne a központi processzor.
A kiállítás egyik legnagyobb sztárja azonban kétség kívül az Amada LC-F1 NT lézervágógép volt, ami egy sportautó és krematórium szerelemgyereke. A 13 ezer kilós, akár 7 ezer watt csúcsteljesítményű szerkezet nagydíjat kapott, amit azonnal megért az ember, ha működés közben látja a szörnyet. A munkaanyag szikrázott, izzott, sziszegett, a lézer tűzzel rajzolt mintát az acéllemezbe. A vibrációmentes kivitelnek hála nem kell hozzá speciális alapozás, és a munka is gyorsabban megy az iparágban megszokottnál, úgyhogy akinek rendszerint azonnal kell valamilyen nagy pontosságú alkatrész, szerszám, elem, az jobban teszi, ha vesz magának egyet otthonra az LC-F1-ből.
Nem is neon
A kiállítások részt vett Härtlein Károly, BME Fizika Intézetének mérnöktanára is, aki a fényforrások evolúciójáról mesélt nekem. Először mutatott egy neoncsövet, amiről kiderült, hogy nem is az, de az összes hasonló lámpatestet tévesen hívjuk neonnak, mert a legtöbb kisüléses csőben valójában higany van. Akad persze igazi neonlámpa is, főleg Amszterdam izgalmasabb negyedeiben, ezeket arról lehet megismerni, hogy fényük vörös.
A fénycsövek bemelegedés után meglehetősen keveset fogyasztanak, 11 watt mellett adnak annyi világosságot, mint egy 60 wattos izzó, de az utóbbi időkben már új útra tévedt a világítástechnika: mindenhol ledek vannak. Härtlein Károly izgatottan vitt körbe a kiállítók között, hogy az új technológiákról meséljen: hogy ma már egy ledekből kirakott lámpa is képes elég fényt adni, hogy az utóbbi hónapokban felére esett vissza ezeknek a termékeknek az ára, és hogy háromezer forintért kapni olyan 2,5 wattot fogyasztó modellt, ami egy 35-40 wattot fogyasztó normál izzót képes kiváltani.