További Tech cikkek
-
Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből - Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Kisebb postaládányi vihart kavart múlt heti cikkünk, amelyben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mit utál a sajtó a PR-osokban. A médiamunkások további tippekkel segítették a kulturált diskurzust, de a sajtósoknak se kellett kétszer mondani, a szakma képviselői 10+5 pontban fogalmazták meg a médiának szánt ajánlásaikat.
Ahogy azt a „sajtóban" mondani szokták, sikerült darázsfészekbe nyúlnunk múlt heti, a média és a PR-osok kapcsolatát boncolgató cikkünkkel. Rafe Needleman amerikai veterán újságíró tavaly ugyanis Pro PR Tips névvel blogot indított, ahol a sajtósoknak ad vicces, bár sokszor bántó tanácsokat arról, hogyan kezeljék a médiát, ha jól akarják végezni a dolgukat. Az USA-ban van olyan PR-szak, ahol Needleman tanácsait kötelező olvasmánnyá tették a diákoknak, és a blog szarkazmusa ellenére közönségkapcsolati körökben pozitív visszhangra talált. Ahogy viszont azt jó előre sejteni lehetett, Magyarország nem Amerika, így a blogról szóló cikkünk és saját jó tanácsaink kiváltották mindkét tábor haragját: a Needleman példáján felbátorodott újságírók további, a sajtósoknak szánt jó tanácsokkal álltak elő, míg a PR-osok ellentámadásba lendültek, és összeállították saját listáikat.
A Hírszerző szerkesztőségéből érkezett például egy fontos tipp, amely csak véletlenül maradt le az Index által eredetileg összeállított listáról – ebből kiderül, hogy más újságírók is utálják, ha a sajtós elküld nekik egy emailt, majd nem sokkal később telefonon érdeklődik, megkapták-e.
„A téma nagyon a levegőben lóg, épp tegnap írtam egy levelet ugyanebben a témában a saját nézőpontomból – én elektromos újságíró vagyok, tévében mutogatós" – írta a cikk olvastán Szalay György győri televíziós szakember, aki több mint tíz éve tudósítja az országos televíziós csatornákat az ország nyugati részéből és Ausztriából, Szlovákiából is. Szerinte az Index listájának 2., 4., és 6. pontja „mifelőlünk pesties hisztinek hat, bár hosszú távon lehet, hogy tényleg káros." Szalay össze is állította saját tízes listáját, íme:
Pro PR Tips egy televízióstól
1. Meghívóra kérünk pontos megnevezést, utca, házszám, emelet – nem vagyunk tájfutók!2. Legyen a rendezvényhelyszínnek közvetlen ingyenes parkolója – nem akarunk fizetni, hogy a Te igéidet hirdethessük, és nem vagyunk londinerek, hogy a 20 kilós könnyűharcászati felszerelésünket kilométerekről cipeljük a kedvedért. Egy szál golyóstollal nem csinálunk tévés tudósítást.
3. A helyszín védett legyen az időjárás viszontagságaitól. Esőben bedöglik a kamera, -10°C alatt megfagy az operatőr is.
4. Sok stábot szeretnél, úgyhogy nagy, és körbejárható, világos helyszínt válassz! Nekünk 1'-es anyaghoz 12-20 db különböző nézőpontú kép kell. Azt nem lehet egy helyről megcsinálni. Hangulatos pince szép, de sötét.
5. Ha világítást és hangosítást biztosítasz, azzal nem csak nekünk teszel szívességet, hanem a saját rendezvényed nívóját emeled, előnyösebben fogod viszontlátni a tévében. (Főnök megdicsér!!)
6. Szalagátvágást, szerződés-aláírást minden fotós és kamerás meg akarja örökíteni, ill. Te is azt akarod, hogy mind megörökítsék! Ennek megfelelően válaszd ki a helyét!
7. Főszereplő lehetőleg ne az ablak előtt üljön, hanem azzal szemben, vagy oldalt.
8. Nem az a jó sajtótájékoztató, ami sokáig tart.
9. A TV-k külön interjút szeretnének, mert azt lehet normálisan megmutatni. A parlamenti típusú "bokorinterjúból" nem jól jössz ki. Úgy is meg tudjuk csinálni, de olyan is lesz.
10. Ha projektoros tájékoztatót szeretnél, akkor a főszereplőket fejlámpákkal világítsd meg, különben nevetséges lesz. Nyugaton úgy csinálják.
De mit szólnak mindehhez a PR-osok? A PR-osok dühösek. Ha jól olvasunk a soraik között, a magyar média – a kivételektől természetesen eltekintve – csupa pogácsazabáló, ingyenélő, udvariatlan, tudatlan, műveletlen, felelőtlen, helyesírás- és írásképtelen alakból áll, ahogy az a magát Balteusnak nevező közönségkapcsolati szakember saját összeállítású öt pontjából kiderül. A szerző nem kívánja nevét adni a tippekhez, mert „az Ön néhány kollégájával is jól működő munkakapcsolatom van, amit nem szeretnék tönkre tenni... Ugyanakkor nem szeretném vállalni a nevem azért sem, mert Önökkel ellentétben én feltételezem (és tudom), hogy legalább annyi újságíró van a szakmában, akire az általam leírt tulajdonságok nem igazak, mint ahány kollégájára nézve sajnos igen. Az előbbieket pedig nem szeretném megbántani." Íme Balteus ötparancsolata:
Balteus ötparancsolata
Sajtótájékoztatóra nem azért járunk, hogy telerakjuk a tányérunkat szendvicsekkel és aprósüteményekkel, illetve, hogy reklámtollakat és egyéb repiajándékokat gyűjtsünk.A „píárosok" nem azért vannak, hogy délután kettőkor (amikor még nem írtunk semmit) és sürget a lapzárta, gyorsan felhívjanak 4-5 ügyfelet, akik aztán adnak egy 2-3 mondatos kommentet, amit teljes egészében, változtatások nélkül felhasználhatunk a cikkhez csak azért, hogy aznap is megtöltsük valamivel az oldalt.
Mielőtt elmegyünk újságírónak, tanuljunk meg helyesen írni!
Ne nevezzük magunkat szakújságírónak, ha az adott területen nem tudunk feltenni bármikor 10 értelmes kérdést.
A sajtóközleményt nem azért kapjuk, hogy szóról-szóra, változtatások nélkül felhasználjuk azt anélkül, hogy akár egyetlen értelmes kérdést feltennénk az érintett cégnek. Az újságírás nem a „Ctrl+c" és a „Ctrl+v" billentyűkombinációk egymás utáni nyomogatásáról szól.
Kevéssel a cikk megjelenése után a harminchat.blog.hu-n tette közzé a sajtóhoz intézett intelmeit Keserűmandula, polgári nevén Sarnyai Tibor, Makó önkormányzatának PR-munkatársa, aki a posztot a „pr" és az „újságíró" mellett" az „indexgőg" címkével is ellátta. Olvassák szeretettel!
A makói 10 pont
1. Sose kezelj le. Láttam már újságot. Online-t is. Lehet, hogy jobban írnék, mint te.2. Igen, tudom, hogy téged olvas mindenki. De az Egyenlítőt akkor sem te szartad.
3. Ha nem érted, semmi baj. Kérdezz vissza. Elmondom szívesen még egyszer.
4. Próbáld meg érthetően elmondani, hogy mire vagy kíváncsi. Ha semmit sem értesz egy témából, akkor sajnos én sem fogom megérteni, mit akarsz megtudni.
5. Legalább fusd át, amit a kezedbe adok, nem mindig kínos blődség, hidd el. Természetesen használhatod, azért van. Inkább a magam mondatait lássam viszont, mint valami félreértett ostobaságot.
6. Ide kapcsolódóan: szeretem a nyelvi bravúrjaidat – kivéve, ha épp ellenkezőjét jelentik mindannak, amit eredetileg mondtam neked.
7. Vannak olyan szervezetek, ahol illik tudni, ki a vezető, hogy hívják, milyen módon került oda. De ha nem tudod, kérdezd meg, segítek. Jobb, mint ha mindenki más számára nyilvánvalóan ökörségnek bizonyuló sorokat írsz.
8. Ennek ellenére se bízz soha a rutinodban, vagy abban, hogy te már mindent tudsz egy szervezetről. Mindig akadnak meglepetések.
9. Ami annak látszik, az nem az.
10. Legalább ne szenvedj annyira látványosan, ha kereslek. Mi a frászról írnál, ha nem adnék neked kényelmes témát?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
