Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMA Twitteren, az egyre népszerűbb mikroblogon megjelenő posztok 40,55 százaléka céltalan fecsegés, 3,75 százaléka spam (kéretlen hirdetés), és további 5,85 százaléka önreklám, vagyis a tweetek fele semmilyen értéket nem hordoz, mutatott rá a Pear Analytics újmédia-elemző cég nemrég közzétett tanulmánya. A cég tíz munkanapon át, délelőtt 11-től délután 5-ig vizsgált kétezer, amerikaiak által írt, angol nyelvű posztot, amelyeket hat kategóriába sorolt be: hírek, spam, önreklám, értelmetlen fecsegés, beszélgetés és olyan üzenet, amely rendelkezik „továbbadási értékkel”.
A kutatók hipotézise az volt, hogy a tweetek nagy része reklám lesz, amely terméket vagy szolgáltatást próbál eladni, de kiderült, hogy egyáltalán nem ez a helyzet: a versenyt a céltalan fecsegés nyerte, míg a második a beszélgetés lett (37,55 százalék), a harmadik pedig a továbbadási értékkel bíró kategória (8,7 százalék). A tweetek túlnyomó többségét tehát a „Most megeszem egy szendvicset” típusú, teljességgel érdektelen, illetve a @ jellel ellátott, mások tweetjeire reagáló posztok teszik ki.
A tanulmány idéz David McCandless nemsokára megjelenő információs atlaszából is (Visualize: The Information Atlas), amelynek egyik ábrája azt szemlélteti, mi lenne, ha a Twittert csak százan használnák. A szerző szerint száz twitterezőből öt hangoskodó felelős a posztok 75 százalékáért; ötvenen olyan lusták, hogy az elmúlt hét alatt egyetlen egyszer sem twiteltek; csak öten vannak olyanok, akiket száznál többen követnek, és húszan egész egyszerűen halottak, akiknek üres az oldaluk.
A felmérésből az is kiderül, hogy az egyes posztok megjelenésének napja, sőt ideje sem mindegy. Hírből és beszélgetésből például kedden van a legtöbb, fecsegésből és spamből csütörtökön, a továbbadásra érdemes üzenetekből viszont hétfőn. Hatékonyság szempontjából a délelőtt 9 és délután 3 óra közötti időszak a legmegfelelőbb, ilyenkor a legnagyobb az esélye annak, hogy a tweeteket mások is elolvassák, és az abszolút csúcsidő délután 1 és 2 között érkezik el, derül ki a tanulmányból.
A Pear-tanulmány eredményeinek ismeretében elég nehéz komolyan venni azokat a világuralmi törekvéseket, amelyeket a Twitter stábja belső memóiban emlegetni szokott, különösen hogy a szolgáltatás 27 millió USA-beli felhasználót ér el ugyan havonta, viszont látogatóinak 72 százaléka csak benéz és továbbáll, a rendszeres felhasználók aránya mindössze 27 százalékos, és a látogatások 35 százalékát a felhasználók egy százalékos kemény magja produkálja.
Ez persze egyáltalán nem rettenti el az olyan epigonokat, mint az Adocu, ami majdnem ugyanazt tudja, mint a Twitter a kezdetek kezdetén, de több helyett inkább kevesebbet nyújt.
A magát mikroblog helyett nanoblogként definiáló Adocu nem mai találmány, már több mint egy éve megjelent, és azóta gyakorlatilag vegetál – a posztok jó része több száz napos, és semmi jele a Twitteréhez hasonló dinamikus fejlődésnek (az Adocu twitteres segélyvonalát mindössze tizenöten követik). Az Adocu ugyanakkor jóval lényegre törőbb, sőt gazdaságosabb, mint a Twitter, hiszen itt azt, hogy „Most megeszem egy szendvicset”, itt elegendő, sőt kívánatos úgy kifejezni, hogy „szendvics”, ami teljesen új horizontokat nyit a modern kommunikációban.
A másik lehetőség, hogy egybeírunk mindent (mostmegeszemegyszendvicset), hiszen az Adocu ugyanúgy enged 140 karakter hosszúságú posztokat, mint a Twitter – a lényeg, hogy ne legyen bennük szóköz, csak betű, esetleg link, és írásjel vagy szám is csak a szavak végén fordulhat elő. Probaljakkinagyszerutalalmany!
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM