Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMno
Az USA-ban ezentúl minden blogbejegyzés mellett fel kell tüntetni, ha a szerző pénzt kapott egy cégtől a tesztelt termékek vagy szolgáltatások népszerűsítéséért cserébe, jelentette be hétfőn az amerikai kereskedelmi felügyelet (Federal Trade Commission, FTC). A rendelkezés megszegői megúszhatják egyszerű figyelmeztetéssel, de minősített esetekben akár 11 000 dolláros (kb. kétmillió forintos) pénzbüntetéssel is sújthatják őket.
Az amerikai fogyasztóvédelmi csoportok régóta sérelmezik, hogy bár a nyomtatott sajtóban hagyományosan elválik a reklám a szerkesztett tartalomtól, a blogok olvasói gyakran nem tudhatják, hogy egy-egy pozitív hangvételű poszt őszinte lelkesedésből született-e, vagy a megbízótól kapott pénz, ingyen termék vagy szolgáltatás befolyásolta a szerzőt.
Az FTC tartalom és reklám elválasztására vonatkozó szabályai 1980 óta, tehát az elmúlt csaknem harminc évben változatlanok voltak, mostanra viszont a mikro- makro- és nanoblogok, illetve a reklámokból pénzt remélő más szájtok, így a közösségi oldalak elterjedésével a szervezet kénytelen volt olyan rendeleteket kidolgozni, amelyek az új médiára is alkalmazhatók.
„Mivel a social media ilyen jelentős szereplővé vált a hirdetésekben, úgy gondoltuk, szükség van arra, hogy ezzel a területtel is foglalkozzunk” – mondta Richard Cleland, a felügyelet reklámügyi igazgatóhelyettese a Washington Postnak. A szabályozásra azért is szükség van, mert az olyan kezdeményezések, amelyek a korrupt vagy felelőtlen bloggerek nyilvántartására jöttek létre, nem tudják magukat eltartani: a Consumer Report fogyasztóvédelmi magazin szájtja, a WebWatch.com például idén pénzhiány miatt kénytelen volt megszüntetni tevékenységét.
„Ha egy fogyasztó saját pénzén megvásárol egy terméket, és személyes blogján vagy elektronikus üzenőfalon dicséri, az nem minősül reklámnak – áll az FTC-nek a júniusiakhoz képest átdolgozott új, októberi irányelveiben, amelyek december 1-jén lépnek hatályba. – Ezzel szemben az a blogger, akit fizetnek azért, hogy megemlítse egy hirdető termékeit, a rendelet hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy a bloggert közvetlenül a hirdető, vagy egy annak nevében eljáró harmadik fél fizeti.”
Az új szabályok nemcsak a blogokra, hanem a Twitteren és a Facebookon megjelenő burkolt reklámokra is vonatkoznak, és a hatóság ezekre a trükkös esetekre is odafigyel majd. Ha például egy híresség vagy sok ismerőssel rendelkező, prominens személyiség ingyen hotelszobát kap cserébe azért, hogy a Facebookon felvegye ismerősének az adott szállodaláncot, neki is fel kell tüntetnie, hogy a reklámért ellenszolgáltatást kapott, mondta az FTC-s Cleland a Cnetnek.
Na és mi lesz a Twitterrel, ahol legfeljebb 140 karakter hosszú üzeneteket lehet posztolni? Az FTC-t ez a korlát sem hatja meg: „Többféleképpen is lehet rövidíteni egy reklámozásról szóló nyilatkozatot úgy, hogy az beleférjen 140 karakterbe – mondta Cleland. – Ha nem fér bele a nyilatkozat, akkor nem fér bele a reklám sem”.
Az új szabályok egyértelműek, az viszont talány, hogyan lehet majd betartani őket: csak a Facebookon és a Twitteren posztok tízmilliói jelennek meg naponta, és nincs az a hivatal, amely akár csak a töredéküket is képes volna ellenőrizni. Cleland szerint az FTC nem hogy félmillió, de ezer blog ellenőrzésére sincs felkészülve, de nem is ez a cél. „Azt hiszem, joggal feltételezhetjük, hogy a bloggerek megértik, milyen körülmények között kell felfedniük szponzoraikat, és képesek lennek ezt meg is tenni – mondta. – Ebben a pillanatban a tájékoztatásra koncentrálunk.”
A magyar blogszférában sem szokatlan, hogy a bloggerek ellenszolgáltatást kapnak egy-egy tesztért cserébe, bár ez az esetek kisebb részében jelent anyagi juttatást, leggyakrabban arról van szó, hogy ingyen kipróbálhatnak egy-egy szolgáltatást, vagy megtarthatják a tesztelt termékeket.
Amikor júniusban megjelent az FTC szabálytervezetének első változata, több az Index által megkérdezett blogger is azt mondta, nem talál feltétlenül kivetnivalót abban, hogy ellenszolgáltatás fejében írjon posztokat, de a szponzoráció tényét eddig is feltüntették, anélkül, hogy ezt Magyarországon bármilyen rendelet szabályozná. A cikkben szereplő közvélemény-kutatás azzal a nem reprezentatív eredménnyel zárult, hogy a szavazók fele szeretné, ha az ellenszolgáltatás ténye fel lenne tüntetve a posztok mellett; harmada viszont egyáltalán nem szeretne bérposztokat látni a blogokon. Az 1257 szavazó közül csak kétszázan gondolják úgy, hogy semmi baj azzal, ha egy terméktesztet az eladásban érdekelt cég szponzorál anélkül, hogy erről a szerző tájékoztatná az olvasókat.
Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke, az Index munkatársa azt mondja, hogy elképzelhető, a szervezet a tartalomipari kódex októberben esedékes módosításába bevesz egy az FTC-éhez hasonló tartalmú pontot, de ha ez meg is történik, az csak ajánlás lesz, és nem kötelezi majd a bloggereket semmire.
„Elvileg az általános szerkesztett tartalomra vonatkozó szabály természetesen az, hogy minden fizetett tartalmat el kell különíteni a nem fizetettől – mondja Gerényi. – A blogokat viszont hallgatólagosan mindig a felhasználói tartalmakhoz soroltuk.”
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM