Emőke
8 °C
19 °C

Helyezzük el az Indexet Magyarország térképén!

2010.05.06. 16:25
Ha a Google-nek sikerült Amerikában, miért ne sikerülhetne nekünk itt, Magyarországon? Egy kansasi kisváros, Topeka egy hónapra felvette a Google nevét, mi meg keressük azt a hazai települést, amely egy időre, vagy akár örökre hajlandó Index.hu-nak hívni magát. Vagy egy utcáját, terét, közét, sikátorát. Cserébe publicitást, hírnevet és egy jó bulit ígérünk.

Magyarországon nincs egyetlen település sem, amelynek értelmes neve lenne. Hajmáskér? Százhalombatta? Gávavencsellő? Akkor már miért nem Index.hu?

Keressük tehát azt a vállalkozó kedvű települést – lehet kicsinyke zsákfalu, megyeszékhely vagy főváros –  amely egy hónapon át, esetleg örökre is szívesen viseli az Index.hu nevet. Esetleg hajlandó egy utcát, teret vagy legelőt elnevezni az Indexről. Pénzt nem tudunk adni, de biztosak vagyunk benne, hogy a nemzetközi hírnév, a turizmusból származó bevételek és a hírek nyomán a településre özönlő befektetői tőke busásan kárpótolják majd a helyieket az apró kellemetlenségért, amivel egy névváltoztatás jár.

Hogyan jelentkezhet?

Ha ön polgármester, alpolgármester, jegyző, vagy a helyi közösség más, befolyással bíró tagja, kérjük, nyilatkozatban jelezze a település átkeresztelkedési, utcaelnevezési szándékát ezen a címen. Kérjük, írja meg nevét, címét és telefonszámát, hogy felvehessük önnel a kapcsolatot. A jelentkezéseket egyenként elbíráljuk, és az Index.hu település- vagy utcanevet a legjobban motivált, egyben a legrászorulóbb helységnek ítéljük oda. A döntés-előkészítési folyamatról az érintett településeket és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatjuk.

Hogy hivatalosan el lehet-e nevezni egy magyar települést Index.hu-nak, abban nem vagyunk egészen biztosak. Teljesen őszintén: lehet, hogy nem lehet.

Dr. Dutkó András, az agrárminisztériumon belül működő földrajzinév-bizottság elnöke elmondta, hogy egy 2007-es kormányrendelet értelmében a településnevek megváltoztatásához mindenképpen szükség van a bizottság jóváhagyó véleményére, és a döntést végül a köztársasági elnöknek kell aláírnia. A bizottság kifejezetten szigorú, céges településneveket egyáltalán nem támogat. Dutkó még olyan estre is csak egyetlenre emlékszik, amikor a köztársasági elnök nem a bizottság javaslatát hagyta jóvá: egy pár száz lelkes Nógrád megyei község Nagykeresztúr szeretett volna lenni, amikor önállósult. A bizottság viszont – talán érthető okokból – a Nógrádkeresztúr nevet javasolta, az elnök mégis az előbbi, a település által kívánt nevet hagyta jóvá.


Nagyobb térkép

Dutkó szerint a történelmi és kulturális hagyományok indokolják a szigorú névadási, névváltoztatási alapelveket. „A földrajzinév-állomány a magyar kultúra része” – mondta. Igaz ugyan, hogy még néhány száz évvel ezelőtt is jórészt ellenőrizetlenül zajlott a névadás, de 1898-ben megszületett az első központi névrendezési terv, és azóta valóban rend van a településnevek körül.

Colbert helyett Megyeri

Mint emlékezetes, ugyanez a földrajzinév-bizottság vetette el azt az ötletet, hogy a Megyeri hidat Stephen Colbertről nevezzék el, hiába nyerte meg az amerikai humorista a névadásra kiírt internetes szavazást. A testület, amely döntéseit 2-3 havonta teszi közzé, folyamatosan értékeli és véleményezi a különböző névváltoztatási javaslatokat. 2005-ben például nem támogatta, hogy a budapesti Nyugalom utcát Csuszka utcára kereszteljék; 2008-ban úgy döntött, hogy „nincs akadálya annak, hogy Vasalja községben a Petőfi Sándor utca egyik szakaszának új neve Sport utca legyen”, és tavaly decemberben úgy foglalt állást, hogy Grúzia neve magyarul maradjon továbbra is Grúzia.


View Larger Map

A 303/2007-es kormányrendelet (.doc), amelynek alapján a bizottság a munkáját végzi, minden lehetséges eszközzel védi a létező településneveket. Előírja, hogy névváltoztatáskor, sőt új település esetén névadáskor is figyelembe kell venni a helyi lakosság nyelvhasználatát, az önkormányzatok és helyi szervezetek véleményét, de még a „mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetet” is, nem beszélve a helytörténeti kutatások eredményeiről és a mindenkori akadémiai helyesírásról.

A rendelet értelmében élő személyről eleve nem lehet semmit elnevezni, csak tanyát (Colbert-tanya, valaki?). Ez persze nem volt mindig így, Izsófalva például 1950-ben lett híres szülötte, Izsó Miklós szobrász tiszteletére Izsófalva, Disznóshorvát helyett. Nevet változtatni is csak névazonosság vagy egyéb jelentős zavar esetén lehet, például „ha a névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő”.

Régen ez is jobb volt

A központi településnév-felügyelet nem mai találmány ugyan, de nem is olyan régen lépett életbe, mint gondolnánk. „A XIX. század második feléig a helységnevek természetesen alakultak, a hatóságok csak tudomásul vették a használatban levő helységneveket” – írja Kálmán Béla A nevek világa című, 1967-es munkájában.

Magyarországon 1873-ban jelent meg az első hivatalos helységnévtár, de az igazi fordulópontot az 1898/IV-es törvény jelentette, amely többek között megszabta, hogy egy településnek csak egy neve lehet.

A nem hivatalos helységnévváltozásnak oka lehet a névadó motívum eltűnése (kiszárad a patak), a terület birtokosának döntése (a földesúr átnevezi a falut) vagy a táj és az ember viszonyának, a szavak jelentésének módosulása – írja Bencsik Péter Helységnévváltozások Köztes-Európában című, 1997-es kötetében. A hivatalos változások között szerepelnek a területi változások, amikor egy település egy másik országba kerül, a politikai motívumok és a közigazgatási átszervezések, amelyek során egyes települések összeolvadnak, mások szétválnak.

A helységnevek fontossága a térségben a XIX. század második felében nőtt meg, innentől a név már politikai legitimációvá is vált. Erre példa, hogy az első világháború előtt és után sok település nevét magyarosították, szlovákosították, románosították. A második világháború után szinte valamennyi szocialista országban neveztek el városokat Leninről és Sztálinról. A mai Dunaújvárost 1951-61 között Sztálinvárosnak hívták, Tiszaújváros pedig 1970-1991 között Leninváros volt. De számos példát lehetne még hozni a régióból a német Karl-Marx-Stadttól (Chemnit) a lengyel Stalingródon (Katowice) át az orosz Leningrádig (Szentpétervár).

Topeka a legnagyobb kurva

Az utcanevek esetében nincs akkora szigorúság, mint a településneveknél, itt mindig a helyi önkormányzat dönt, és a földrajzinév-bizottság véleményez – feltéve, hogy felkérik rá, mert az nem kötelező. Biztosan nem véletlenül, mert Dutkó András szerint a testület semmiképpen sem támogatná, hogy utcákat vagy tereket egy-egy cégről nevezzenek el. Ennek ellenére  számos helységben akad példa a cégekről elnevezett közterületre: Komáromban a Nokia utca, Győrben az Audi út, Jászfényszarun a Samsung tér.

„A vasút mellett van a Vasút tanya, a Kozma-domb mellett a Kozma utca, természetes, hogy a Samsung mellett a Samsung tér van” – mondta Győriné Dr. Czeglédi Mária, Jászfényszaru polgármestere, aki visszautasítja annak még a gondolatát is, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében nevezték volna el a Samsung teret. „Régebben az Orion volt itt, tehát van Orion utca is. És van Televízió utca, és Hangsugárzó utca.” És valóban.


Nagyobb térkép

Jászfényszaru non coronat – Hogyan nem lett Index utca a városban?

Amikor a Samsung tér ügyében telefonon megkerestük a kisváros polgármesterét, Győriné dr. Czeglédi Mártát, megkérdeztük azt is, lehetne-e például Index.hu utca Jászfényszarun. „Miért ne lehetne?” – kérdezte a polgármester asszony. Megkért, hogy küldjük el írásos javaslatunkat, amit megtettünk, és megígérte, hogy e legközelebbi képviselő-testületi ülés elé tárja az ügyet. A március 24-i ülésen aztán kedvezőtlen döntés született: a képviselőtestület úgy döntött, hogy nem támogatja a jászfényszarui Index utcát. A polgármester asszony nem árulta el, milyen arányban szavaztak az ötlet ellen, de elmondta, hogy a képviselők egyértelműen a történelmi neveket támogatták a „marketingötlettel” szemben. A városban van ugyan egy névtelen utca, amelynek elnevezéséről még nem döntöttek, de azt valószínűleg Bedekovics Lőrincről, a Jászság feltérképezőjéről nevezik majd el, aki a XVII-XVIII. sz. fordulóján Jászfényszarun élt.

Az Egyesült Államokban az európainál valamivel egyszerűbb a helyzet. Bár ott is vannak kikötések –  például személyekről csak bizonyos feltételek mellett lehet elnevezni egy települést, és ott is bizottság dönt a változtatásról –  a magyarországinál sokkal egyszerűbb megváltoztatni a helységek nevét.

Az egyik leghíresebb névváltozás az új-mexikói Truth or Consequences nevű, hétezer lakosú helységhez kötődik. A városka eredeti neve Hot Springs volt, 1950-ben aztán az NBC egyik rádiós műsorvezetője, Ralph Edwards  közzétett egy felhívást, hogy abból a városból fogja sugározni Truth or Consequences (igazság vagy tanulság) nevű vetélkedőjét, amelyik elsőként nevezi magát a műsorról. Hot Springs azonnal jelentkezett, és azóta is így hívják a várost.


Nagyobb térkép

Amerikában számos példa van arra, hogy sportolóról vagy a kedvenc csapatról nevezik el a várost, ilyen volt a pennsylvaniai Washington, mely ideiglenesen Steeler lett, amikor a Pittsburgh Steelers 2006-ban megnyerte a Super Bowlt. A texasi Dublin pedig minden év június 4-9 között Dr Pepper lesz, így tiszteleg az üdítőital-gyártó előtt, melynek a városban van a palackozója.

Tisztán pénzügyi okai is lehetnek annak, ha egy város átnevezi magát. A 181 lakosú texasi Clarkot 2005 óta DISH-nek hívják, cserébe mind az 55 háztartás ingyenes kábeltévét kapott tíz évre a DISH Networktől. Az oregoni Halfway pedig 1999-ben Half.com-ra változtatta a nevét, cserébe a város százezer dollárt és húsz iskolai számítógépet  kapott a feltörekvő, azóta az eBay által felvásárolt technológiai cégtől.

A legtöbbször azonban talán a kansasi Topeka váltogatja nevét: 1998-ban volt már ToPikachu, a világon tomboló Pokemon-lázra reagálva, most pedig egy hónapra Google-re változtatta nevét, mert azt szeretné, ha a cég náluk tesztelné az ezer megabites internetet.