Árpád
3 °C
12 °C

Magyarország nem cenzúrázza a Google-t

2011.10.26. 12:49

Nem szerepel Magyarország a Goolge által félévente kiadott Transparency Report jelentésben. Ez a statisztika az egyes országokból érkező cenzúrázási, adatkiadási és törlési kérelmeket tartalmazza. A 2009 óta publikus jelentés legutóbbi, 2010 második félévét összefoglaló kiadásában még szerepelt magyar adat - akkor 68 alkalommal kereste meg a kormány a céget felhasználói adatok kikérésével, de ebből egyet sem teljesített a Google.

A Google-höz hat hónap alatt több mint 25 ezer kérés futott be kormányoktól és állami szervektől felhasználói adatok kikérésével vagy jogsértő tartalmak törlésével kapcsolatban, a legtöbb (több mint 11 ezer) az Egyesült Államokból. A cég a kérések 82 százalékát teljesítette legalább részben. Ezek között voltak terrorizmusra felszólító YouTube-videók és illegális termékeket hirdető reklámok, de elutasítottak például olyan indiai kéréseket, amelyek politikusokat kritizáló Orkut-csoportok törlését szerették volna elérni, és hiába kérték az amerikai hatóságok is a rendőri brutalitást megörökítő videók eltávolítását.

Néha kompromisszumos megoldás született, például a thaiföldi kormány azt kérte, hogy tüntessék el a thai királyt kifigurázó YouTube-videókat (Thaiföldön az uralkodó megsértéséért akár 15 év börtön is járhat), ezt a Goolge elutasította, de thaiföldi ip-címekről elérhetetlenné tette a vitás tartalmakat.

A legtöbb törlési kérelem Németországból, Brazíliából és Norvégiából érkezett az elmúlt fél évben, a brazilok szinte kizárólag az Orkut közösségi oldalon található törvénysértő profilokkal kapcsolatban reklamáltak, míg az 1814 norvég kérés mindegyike az ország reklámtörvényeibe ütköző AdSense- és AdWords-hirdetésekkel volt kapcsolatos. Az adatkikérések listáját magasan az USA vezeti, India és Brazília előtt, ebben a két országban különösen népszerű egyébként a Google közösségi oldala, az Orkut. Most először szerepel Kína a jelentésben, három törlési kérelemmel, hogy ezek mire vonatkoztak, azt a Google és a kínai állam közti szerződés értelmében nem árulhatta el a cég.