Hilda
16 °C
27 °C

22-es csapdájába kerültek az iskolák

2012. 01. 09. 12:55
| Módosítva: 2012. 02. 24. 11:40
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éppen a már megvásárolt Windowsokról szóló kérdéseinkre nem válaszolt Tisztaszoftver-ügyben: mint kiderült, ez a helyzet kulcsa. Hiába a megvásárolt operációs rendszer, a gyakorlatban mégis váltani kell nyílt forráskódra, vagy új licenceket kell vásárolniuk az iskoláknak. Állami támogatás nélkül, saját pénzen, márciusig.

Nem jók a megvásárolt Windowsok

Félrevezető volt az NFM válasza, ami szerint nem fontos a váltás, hiszen az iskolák már korábban vásároltak Windowsokat. A valóságban a frissítésekről való lemondás azt jelenti, hogy az iskoláknak vissza kell váltaniuk a Tisztaszoftveren kívül beszerzett korábbi szoftverekre.

A baj az, hogy ezek az úgynevezett frissítési alapok a leggazdaságosabb megoldásként mindig az alapverziók (Home, Starter) voltak. A Tisztaszoftver program frissítése azt jelentette, hogy ezeket az operációs rendszereket felfrissítették komolyabb verziókra.

Erre azért volt szükség, mert az alapverziókat otthoni működésre találták ki, ezért nem alkalmasak az iskolai, hálózati igények kielégítésére. Ráadásul sok helyen a Tisztaszoftver előtt megvásárolt alap a Windows NT-t jelenti, ami mára teljesen elavult.

Ráadásul – még ha a szoftverek használhatóak is lennének -, maga az újratelepítés akkor is hatalmas munka, amire egy hónap egyáltalán nem elég. Ráadásul előfordulhat, hogy a beszerzett alap anno más és más volt, tehát az újratelepítés után egy informatikailag vegyes környezet jönne létre, ami nem szerencsés.

Mindemellett a Tisztaszoftver minden intézménynek biztosított egy darab Microsoft Servert is, a legtöbb iskola ezért erre építette fel hálózatát – most hiába maradhatnak a régi Windowsok, a hálózatot mindenképpen át kell szervezni.

Két évre előre kellett tervezni

A másik nagy probléma, hogy az érettségi szabályzata szerint az aktuálisan érettségizőknek két évre előre meg kell mondani, hogy milyen programon érettségizhetnek – ez egyébként teljesen érthető követelmény, hiszen az informatika érettségi nagyrészt nem a megszerzett tudás számonkérésére, hanem a minél gyorsabb végrehajtásra koncentrál. A Libre / Open Office-ban pedig minden menüpont máshol van és máshogy hívják, mint a Microsoft termékeiben, sőt még az egyes verziók között is nagy eltérés lehet.

Az iskolák ezzel tehát a 22-es csapdájába kerültek: vagy váltanak szabad szoftverre és megszegik az érettségi szabályzatát, a diákokat pedig egyértelmű hátrány éri, vagy pedig megvásárolják – immár állami támogatás nélkül – a Microsoft Office-okat. Esetleg illegális termékeken bonyolítják le az érettségit.

Plusz érdekesség, hogy információink szerint jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság (korábban NSZFI) által szervezett szakmai vizsgákon a központi útmutató szerint kizárólag Microsoft termékekkel lehet a feladatokat megoldani. Egyelőre nem tudni, itt mi lesz májusban.

A közigazgatásban sem úgy van

A közigazgatásban ugyanaz lesz a probléma, mint az oktatásban. A kormányrendelet látszólag csak az új beszerzésekről, valamint némi technikai átállásról  szól – ezt állította az NFM is – viszont a legtöbb intézményben szoftverbérleti konstrukciós szerződés él, amit majd hosszabbítani kellene valamikor. Itt is az a helyzet, hogy nem maradnak használható szoftverek. Egyelőre nem tudni mi lesz, az biztos, hogy a határidő március 31.

Frissítés: az NFM-től megtudtuk, hogy a közigazgatási intézmények maguk dönthettek a témában, a minisztérium annyit szólt bele a kérdésbe, hogy a frissítéses-licencet kivette a választható opciók közül. Tehát a közigazgatásban minden Microsoft-terméket megvásárolt az adott intézmény, a frissítésre pedig nem kötelezi semmi, arról maga dönthet.