Kinga, Kincső
19 °C
32 °C

Fordítást is figyel a SZTAKI plágiumkeresője

2012.01.19. 16:14
Az utóbbi években az internetes tartalmak bővülése és a fájlcserélők terjedése miatt a tudományos életben és a felsőoktatásban is egyre gyakrabban találkozhatunk szó szerint lemásolt tartalommal. Ennek kiszűrésére számos megoldás született már, itthon a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete által fejlesztett KOPI Plágiumkereső a legismertebb.

Az ingyenes szolgáltatás adatbázisa a Wikipedia összes magyar, angol, német és francia szócikkén keres. A program új szolgáltatása felismeri a szó szerinti magyarra fordítást is. Az előfeldolgozás érdekessége, hogy önkéntes felajánláson alapuló Desktop Grid rendszeren működik, vagyis beszállhat saját processzoridővel.

Egy szerver már nem elég

Amikor 2002-ben az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya elkezdte a KOPI fejlesztését, éppen csak megkezdte működését az angol Wikipédia, most pedig csaknem 3,8 millió szócikke van. Ebből is látszik, hogy a plágiumkeresés megfelelő működésének biztosítása igen hosszú és számításigényes feladat, amely egyetlen számítógépen akár hónapokig is eltartana. A SZTAKI Desktop Grid rendszere viszont ezt napok alatt képes elvégezni ezt a feladatot.

Valaki lebukott...
Valaki lebukott...

Ez a közösségi erőforrás-felajánláson alapuló megoldás lehetővé teszi, hogy bárki hozájáruljon személyi számítógépének szabad kapacitásával a KOPI frissítéséhez. Jelenleg a munkát több mint 34 ezer felhasználó segíti, de a portál alkotói bíznak abban, hogy újság- és könyvkiadók, bloggerek és a média egyéb szereplői is felismerik a nemzetgazdaság és a társadalom érdekeit, ezért szabad kapacitásukkal beszállnak a keresésbe – mondta el az Indexnek Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense. Pintér szerint ahogy számítógépeink egyre gyorsabbak, fejlettebbek lesznek, az átlagfelhasználó csupán kapacitásuk körülbelül 20 százalékát használja ki a böngészést, levelezést, és közösségi oldalakat felölelő napi rutin során.

Ctrl+C és a Ctrl+V a szövegtörzs

Most, hogy nemzetközi szinten is egyre több politikus és egyetemi tanár doktori disszertációjáról derül ki, hogy a szövegtörzsbe fektetett idejük jelentős része a Ctrl+C és a Ctrl+V gombok intenzív, egymás utáni lenyomásából állt, nő a plágiumadászok és jogvédők száma is.

Az idézőjelek elhagyása vagy a forrásmegjelölés mellőzése sokakat bőszít: Debora Weber-Wulff berlini professzor például WiseWoman becenéven tájékoztatja olvasóit a szellemi tulajdonnal kapcsolatos visszajelzésekről. 2010-ben 48 plágiumkeresőt tesztelt, és arra jutott, hogy az alkalmazások gyenge pontja az, hogy képtelenek kiszűrni a fordításokat. Pataki Máté, a SZTAKI tudományos munkatársa szerint ebben rejlik a KOPI újdonsága is: „A DSD által fejlesztett algoritmus képes az angol Wikipédiából átvett és magyarra fordított anyagokat is megtalálni: ezzel ez a világ első, fordítást is felismerő plágium-keresője."

Pontos találatok
Pontos találatok

A KOPI megtalálja a magyar Wikipédiából átvett anyagokat is, akkor is, ha azt nem szó szerint szerepelnek a műben. A felhasználók által feltöltött közel harmincezer mű közötti egyezést is kijelzi a portál, ezután pedig megismerteti a látogatókat az ide vonatkozó jogszabályi háttérrel és rendeletekkel is. Ráadásul beépíthető külső rendszerekbe is, így megvédhet akár olyan digitális gyűjteményeket is, melyekhez csak regisztrált felhasználók férhetnek hozzá. A SZTAKI jövőbeli tervei között szerepel digitális könyvtárak védelme, illetve magyar nyelvű, interneten található tartalmak begyűjtése.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!