További Tech cikkek
- Az Instagram ezentúl korlátozza a politikai tartalmakat
- Japán szigorítana a mesterséges intelligencia fejlesztésén
- Elképesztő változáson esik át a Waze
- Fél évig akár féláron is használhatják a vezetékes internetet a Digi előfizetői
- Aggódik az Apple az iPhone miatt, biztonsági kockázatokat rejthet egy uniós szabályozás
Az iráni atomlétesítményeket megtámadó, és szakértők szerint az ország atomprogramját évekkel visszavető Stuxnet vírust szakértők kapcsolatba hozták már az USA-val, Izraellel és Oroszországgal is, de továbbra sincs bizonyíték az eredetére. Abban mindenki egyetért, hogy ez volt a hadtörténelem első igazi, nagy nyilvánosságot kapott katonai vírustámadása – más indok nincs arra, hogy miért ír valaki olyan rosszindulatú kódot, ami speciálisan egy ország atomlétesítményeiben használt ipari robotok működését manipulálja. Iráni források szerint a Stuxnet által okozott üzemzavarok halálos áldozatokat is követeltek, de ezt több szakember kételkedve fogadta.
Az amerikai CBS tévécsatorna 60 Minutes című műsorának adott interjújában Michael Hayden, visszavonult CIA-igazgató első hivatalos amerikai forrásként kommentálta a vírus bevetését, és bár nem ismerte el, hogy az amerikai kormány áll a Stuxnet mögött, többször is célzott arra, hogy a vírus bevetése hatékony megoldás és követendő példa, akárki is tette. Hayden 2009-ben, nem sokkal a Stuxnet bevetése előtt vonult vissza a CIA éléről, előtte a központi hírszerző ügynökséget három, a nemzetbiztonsági hivatalt pedig hat évig vezette.
Hayden szerint a Stuxnet bevetése jó ötlet volt, a vírus hatékonyabban és olcsóbban szabotálta az iráni nukleáris programot az urándúsító centrifugák tönkretételével (a vírus a centrifugák motorjainak adott utasításokat írta felül), mint bármilyen más akció. Ezzel azonban az ismeretlen tettes egyben legitimálta is az összes többi ország számára a katonai vírusok bevetését. „A hadtörténelem új korszakába léptünk, ahol cyberfegyverekkel okozunk fizikai pusztítást” – mondta a volt CIA-vezér hozzátéve, hogy a szellem már kiszabadult a palackból, a Stuxnet forráskódjához némi kutatással bárki hozzáfér az interneten, és kisebb nagyobb változtatásokkal, fejlesztésekkel újra bevetheti azt, akár az eredeti írói ellen is.
Bár egy ilyen akciót nehéz a hadtudomány hagyományos kategóriáiba beleerőltetni, Hayden szerint a harci vírus bevetése ilyen formában nem számít háborús cselekedetnek, és Irán sem úgy reagált rá, mintha az lenne. Sokkal inkább a hírszerzés világába tartozó titkos kémakció lehetett Hayden szerint, aki bár tagadta, hogy ő tudott volna a Stuxnet fejlesztéséről (és ha valóban amerikai eredetű lenne, akkor CIA-igazgatóként tudnia kellett volna róla), de azt kijelentette, hogy a Fehér házban már az ő idejében felmerült, és elviekben zöld utat is kapott az efféle hadműveletek megtervezése, és lehetséges hatásaik kielemzése.