Béla
10 °C
23 °C

Modellezték a Wikipedia szerkesztői háborúit

2013. 03. 05. 10:44

Magyar kutatók vezetésével megalkottak egy matematikai modellt, amely a közösségi szerkesztői együttműködésen alapuló Wikipedia szócikkeiben fellépő ellentétes véleményeket oldja fel. A tanulmány a vélemények időbeli fejlődését térképezi fel, úgy hogy végül még a nagyon eltérő vélemények is közeledhetnek. A kutatók azt állítják, hogy ez a minta a szerkesztők közötti kölcsönhatások eredményeként létrejövő kollektív emberi viselkedés eredménye, ami a fizikában a részecskék kölcsönhatásaira emlékeztet.

A Physical Review Letters folyóiratban megjelenő modellt megalkotó kutatócsoportot Kertész János, a Közép-európai Egyetem (CEU) Hálózattudományi Központjának professzora vezette. A csoport másik magyar kutatója Török János (Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a többiek Nagy-Britanniában, Finnországban és Spanyolországbanból tevékenykednek.

Dokumentált háborúk

„Az új média hatékony együttműködési környezetet hoz létre, ugyanakkor az együttműködés konfliktusokkal is jár” – mondja Kertész. „A Wikipédia azért fontos példa, mert minden egyes változtatás dokumentálva van és nyilvánosan elérhető. Egy igazi aranybánya a kutatóknak.”

Kezdetben a kutatók kiszűrték a Wikipédián megjelenő szócikkek közül azokat, amelyeknél a szerkesztők között erősen eltérő vélemények, mint például Drezda bombázása, Japán és az anarchizmus esetében. Látszott, hogy a szerkesztők közvetlen kommunikációval, vagy a Wikipédia szócikkek szerkesztése révén közvetett úton hatottak egymásra.

„Sikerült kategóriákat felállítanunk a konfliktusokra” – mondja Kertész. „Vannak egyszerű konfliktusok, ahol egyszeri összetűzés után kialakul a közmegegyezés, és vannak többszörös konfliktusok, ahol sokszor váltakoznak vitás és  és a konszenzusos szakaszok. És vannak folyamatos háborúk is.”

Lassan közeledik

A kutatók azt találták, hogy amikor állandó számú szerkesztőből egy „átlagos” és két ellentétes véleményen levő „szélsőséges” csoport alakul, akkor a média tartalmában az egyetértés létrejön, de csak nagyon hosszú idő után, és ez nem feltétlenül egyezik meg az eredeti átlagos véleménnyel. Dinamikus környezetben, ahol a meglevő szerkesztőket újak váltják fel, a konfliktusos és konszenzusos periódusok korlátlan ideig váltogathatják egymást az újonnan érkezők arányától, valamint az adott szócikk témájához kapcsolódó szembenállás mértékétől függően. A konfliktusok átlagos számát témánként hétnek találták.

„Úgy véljük, a modell rendelkezik néhány olyan érdekes tulajdonsággal, amely először képes az online konfliktusok főbb jellemzőit mennyiségileg kezelni” – mondja Taha Yasseri az Oxfordi Egyetemről. „A lokális és globális kölcsönhatások egymás melletti létezése és versenye a fizikában is fontos szerepet játszik. Megfigyelhetjük ezt például a homokdűnék képződésében, amelyeket nem csak a szomszédos homokszemek lokális interakciói alakítanak, hanem a szél is közbelép, amivel a globális és nagyobb hatókörű hatások is szerephez jutnak. A szerkesztői vélemények alakulásának vizsgálatánál is látjuk a szerkesztők közötti közvetlen kölcsönhatásokat és a közös médiumot módosító szerkesztők globális kölcsönhatásait.”

A csoport modellje a vélemények ütközésének spontán dinamikáját a Wikipédiában háromféle forgatókönyv szerint írja le. Először azt mutatja, hogy a szócikkek új szerkesztői számának növekedésével hogyan nő együtt a vita. Másodszor, a modell számot ad arról, hogy a szerkesztőknek különböző témákban tanúsított érzékenységi szintje különböző. Végül rögzíti a megszakítás nélküli vita állapotát, amikor az érzékeny szereplők a saját véleményüktől való legkisebb eltérést sem állhatják. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy végül még az erősen ellentétes nézetek is idővel közelednek egymáshoz, még akkor is, ha az eltérő véleményt megfogalmazók nem lépnek közvetlen kapcsolatba egymással.

Konfliktuskezelés 101

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez a közös médium miatt van. A különböző véleményen levő csoportok a közösen alkotott cikk hiányában egymástól elkülönülten maradhatnának, és figyelmen kívül hagyhatnák egymást, magyarázza Gerardo Iniguez, a csoport doktorandusz hallgatója (Aalto Egyetem).

„Modellünk egy tolerancia modell” – magyarázza Kertész. „A szerkesztő valószínűbb, hogy módosítja a cikket, ha a cikk nagyon eltér a véleményétől. Ha csak kicsit tér el, valószínűbb, hogy nem módosítja. Általában csak néhány merev ember van, akik fenntartják a harcot.” Kertész úgy látja, a kutatás széles körben alkalmazható lesz konfliktusok kezelésében, akár politikai helyzetekben, akár az üzleti életben vagy más nagyobb szervezetekben.

A Vélemények, viták és konszenzus: csoportdinamika modellezése kollaboratív környezetben című tanulmány szerzői Török János (Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyarország); Gerardo Iniguez és Kimmo Kaski (Orvosbiológiai Mérnöki és Számítástudományi Kar, Finnország); Taha Yasseri (Oxfordi Egyetem); Maxi San Miguel (IFISC, Spanyolország); és Kertész János (Közép-európai Egyetem, Hálózattudományi Központ, Magyarország). A kutatási projektet (ICTeCollective) az EU Seventh Framework programja finanszírozta.

Aki a hasát szereti, Máltán boldog lesz

Ahol aranyló erődvárosok és nyúlpörkölt várja.

Bababarát szállások

Pihenjen együtt a család! Szállások 4 700 Ft / fő / éjtől