Mihály
10 °C
25 °C

Külön lehallgatószoba van a mobilcégeknél

2013.07.18. 15:14

Az amerikai lehallgatási botrány a nemzetbiztonsági szolgálatra irányította a figyelmet, de ezek a szervezetek nem arról híresek, hogy önként beszámoljanak a tevékenységükről. Azt is látjuk, hogy a magyar internetezők többségét teljesen hidegen hagyja ez az egész ügy. A Telenor úgy gondolta, érdemes lenne kicsit megpiszkálni a témát, hiszen a magyar hatóságoknak is nagyjából ugyanazt a feladatot kell ellátniuk, amit amerikai kollégáiknak az Atlanti-óceán túlpartján. És bőven van miről beszélni: a mobilszolgáltató erre szakosodott nyolcfős csapata évente negyvenezer kérést dolgoz fel.

Több évnyi adatot tárolnak, de nem adnak ki mindent

A mobilszolgáltatók sok adatot tárolnak az ügyfeleikről, ezt törvények írják elő nekik. Ott vannak például náluk a személyes adataink, amik az ügyfél azonosításához szükségesek. De bizonyos esetekben olyan adatokkal is rendelkezniük kell, amiről nem rendelkezik a törvény. Az előfizetéseknél például meghitelezik az ügyfélnek a telefont és a szolgáltatást, azoknak a díját pedig utólag kell kifizetni, tehát el kell végezni egy hitelképességi vizsgálatot. A számlázáshoz pedig nyilvántartást kell vezetni a hívásokról, az üzenetekről és a mobilnetes adatforgalomról is.

megkeres

Azt azonban kihangsúlyozta a Telenor, hogy sem a hívások, sem az üzenetek tartalmát nem tárolják. Az üzenetek csak addig vannak eltárolva a rendszereikben, amíg azokat el nem küldik az előfizetőknek (ha például ki van kapcsolva a címzett mobilja, akkor muszáj tárolniuk az sms-t). Ezeknek a tartalmához azonban nem férhet hozzá a szolgáltató, és ugyanez vonatkozik az internetes tartalmakra is – nem tudják, milyen weblapokat néz egy adott ügyfelük.

Mivel ezek az adatok a hatóságoknak is segítséget tudnak nyújtani, törvényi előírás is született bizonyos adatok tárolásáról és a rendőrségnek való átadás procedúrájáról. A forgalmi adatokat 1 évig, a nem fogadott hívások listáját fél évig kell megtartani, és a rendőrök csinos formanyomtatványon kérhetik ki az információkat. Sok esetben bebizonyosodott, milyen hasznos ez az előírás: Bándy Kata, Király Tamás és az eltűnt kaposvári kisfiú ügyében is hasznos információkhoz jutott így a rendőrség.

De mivel a számlázási adatokat a számviteli előírások miatt akár nyolc évig is őrizgetni kell, a hatóságok néha a törvény által engedélyezett időtávon is túllépnének. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója elmondta, ilyen esetekben megtagadják az adatok kiadását, amiért előfordult, hogy több százezer forintos bírságot kellett fizetniük, vagy a szerverek lefoglalásával fenyegetőztek a hatóságok.

telefonlop

Kérdezni is tudni kell

A rendőrséggel kapcsolatot tartó nyolcfős csoport közt vannak azok a kollégák, akik átestek a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, és csak ők léphetnek be a nemzetbiztonságnak fenntartott szobába. A műszakiak közt is vannak, akik ilyen minősítéssel rendelkeznek, hiszen az ő számítógépeiket és egyéb hardvereiket nem üzemeltetheti akárki.

Azokat az adatokat, amikhez mi hozzáférünk a Telenornál, senki más nem láthatja – mondta Szlamka Enikő, a csoport vezetője. Azt is elárulta, hogy a megkereséseket mindig fontossági sorrendbe állítják, és a napi 160 kérésből a gyilkossági, eltűnési ügyeket veszik előre, amelyeknél a gyors segítség akár életet is menthet. A lopott telefonokkal kapcsolatos bejelentések kerülnek az iratkupac aljára – szóval érdemes inkább vigyázni a drága mobiltelefonokra.

A rendőrség megkeresések nagyjából 20 százalékánál kiderül, hogy arra a célra, amire kérték, biztosan nem lehet alkalmazni a kért adatokat. Ilyenkor felhívják a rendőrségi illetékest, hogy miként értette a kérést, segítenek neki, hogy mi lenne célravezetőbb. Szlamka Enikő egy konkrét példát is említett: amikor eltűnt személyről kérnek információkat, gyakran elfelejtik kikérni a roaming adatokat, noha könnyen előfordulhat, hogy az illető külföldön tartózkodik. Ilyenek miatt akár meg is torpanhat a nyomozói munka, hiszen azt hiszik a rendőrök, nincs adat, pedig csak rosszul tették fel a kérdést.

rendorseg

Kis színes adalék: "Enikőéknél állandóan kattog a nyomtató" – mondta Erdélyi Márk, utalva arra, hogy a megkeresések legnagyobb része még mindig papíralapú, és a választ is papíron kell elküldeni. "Nem kímélik a fákat" – tette hozzá keserűen. Ez biztosan fáj a környezettudatos norvég tulajdonú cégnek, amely rangos ökodíjakat is besöpört a törökbálinti irodaházával.

Nem tudják, hogy mit tudnak a titkosszolgálatok

Szlamka Enikő kérdésünkre elmondta, a titkosszolgálatok nem egy hátsó ajtón osonnak be hozzájuk, ha szükségük van valamire, hanem jól ismerik őket, sőt néha előre szólnak, hogy kit küldenek át a cég telephelyére. Arról azonban fogalmuk sincs, hogy a szakszolgálat mikor, kivel kapcsolatban és milyen adatokat kér le.

Jogszabály írja elő, hogy a titkosszolgálatoknak nemzetbiztonsági szempontok alapján minősített helységeket kell fenntartani; egyet, ahol elhelyezhetik a rendszereiket, és még egyet, ahol dolgozni tudnak. Ezek a rendszerek mély szinten beépülnek a Telenor rendszereibe, és a mobilcég állítja, nincs olyan forgalmi adat, sem olyan eseménynapló, ami alapján információjuk lehetne a lehallgatások mennyiségéről. Ez mindenhol a világon így van, és a hálózati eszközökben van egy olyan "lawful interception" nevű modul, ami lehetővé teszi a titokszolgák észrevétlen munkáját.

Bár a valós idejű lehallgatáshoz (amikor a szakszolgálat telefonhívások hanganyagát, üzenetek tartalmát is élőben rögzíteni tudja) bírósági engedély szükséges, ezt az engedélyt a Telenornál senkinek nem kell bemutatni. Kérdésünkre a vállalat képviselői azt mondták, halvány elképzelésük sincs arról, hogy a titkosszolgálatok szervereinek irányába milyen adatmennyiség áramlik.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!