Ábrahám
14 °C
31 °C

Már a péklapát sem elég nagy

2013.09.01. 07:58 Módosítva: 2013-09-01 10:24:07
Kezd telítődni a prémium szegmens, emiatt a gyártók sokkal agresszívabb marketinggel próbálják magukhoz hódítani a felhasználókat. Nem elég jót gyártani, el is kell azt adni, jönnek a színes, péklapát méretű kijelzők, ráadásul az ázsiai piac diktálhat, mert ott van még bővülésre lehetőség. Nagyot változott az okostelefonok piaca az elmúlt egy évben.

Néhány nappal az IFA kütyükiállítás és két héttel az új iPhone bemutatója előtt érdemes áttekinteni, hogyan változott a mobilpiac az elmúlt egy évben. Új készülékek tucatjait fogják bemutatni a berlini szórakoztató elektronikai kiállításon, olyan gyártók is akadnak, amelyek kifejezetten kihasználják a felhajtást arra, hogy megelőzve az Apple-t, némi előnyhöz juttassák saját fejlesztéseiket.

Ehhez jön még szeptember 10-én az iPhone 5S bemutatója – akár tetszik, akár nem, az Apple minden új terméke nagy esemény, főleg akkor, ha a cég egy éve nem mutatott semmi említésre méltót. Az okostelefonok piacán ráadásul az Apple meghatározó szereplő évek óta, a legutóbbi negyedévben 18,1 milliárd dolláros bevételt hozott az iPhone a cégnek, többet, mint az összes többi termék összesen.

Mindezek ellenére, amikor Tim Cook vezérigazgató a színpadra lép, egy olyan piacot talál, amely igencsak megváltozott, amióta az Apple egy évvel ezelőtt bemutatta az iPhone 5-öt. A cég az első iPhone bemutatója utáni két-három évben szinte csak saját magával versengett a piacon, ez óriásit változott az utóbbi években. Az eladásokat nézve az Android már régen elhúzott az iPhone mellett, de az operációs rendszer minőségét tekintve is hamar felnőtt az iOS-hez.

Az elmúlt egy évben nem csupán az új okostelefonok minősége lett jobb – ez ugye megszokott folyamat az idő előrehaladtával – de a marketing is jóval agresszívebb lett. A Samsung például csak az Egyesült Államokban 400 millió dollárt költött arra, hogy telefonjait népszerűsítse, és ebben a kampányban nem egy olyan hirdetés volt, amely kifejezetten az Apple ellen lett hangolva. A Google több mint ötszázmilliót szán az új Moto X bevezetésére, hogy biztosítsa a sikerét, és az Apple sem marad le a maga 333 milliós marketing-költségvetésével.

A piacon jóval nagyobb a verseny, és egyre nehezebb kitűnni, állítja Van Baker, a Gartner piackutató cég alelnöke és kutatási igazgatója. Nagyon sok olyan telefon van már, amelynek jó az operációs rendszere, erős a hardvere, és jó szolgáltatásokat tud nyújtani megbízható működés mellett. Még viszonylag ismeretlen cégek is tudnak jó telefont gyártani, a legfontosabb kérdés tehát nem is az, hogy mennyire jó az adott darab, hanem hogyan tud kitűnni a versenytársak közül.

Az Apple piacvezetőként nemrég még nyugodt helyzetben volt, de a Samsung már több mint egy éve megelőzte a hagyományos és az okostelefonok piacán is. Lehet, hogy az előzés nem is a megfelelő szó erre, hiszen a dél-koreai gyártó inkább elszáguldott amerikai versenytársa mellett, ráadásul az Apple piaci részesedése csökkenőben van, míg az Android és a Samsung dominanciája egyre nő.

Telítődik a piac

A marketingköltségek növekedésének oka valószínűleg az, hogy lassan telítődik a prémiumkategóriás készülékek piaca, bár ezt a gyártók nem szeretnék sem tudomásul venni, sem elismerni. Több elemző azonban arra a következtetésre jutott, hogy a fejlett országokban már 80 százalékos a penetráció. A Forrester Research szerint a magasabb keresetű felnőttek 79 százalékának van okostelefonja, ők azok, akik általában korábban vásárolják meg az új technológiát, kvázi véleményvezérnek számítanak, angol szakkifejezéssel early adopternek nevezzük őket.

Amikor a piaci telítettség elér erre a szintre, vagyis amikor a felső szegmens már viszonylag tele van, a gyártók az árérzékenyebb rétegek felé fordulnak. Ez már megtörtént, az Android előretörése pont annak köszönhető, hogy az alsóbb kategóriákban is elárasztották a gyártók a piacot. Az Andorid sikerének következménye, hogy idén első alkalommal adtak el több okostelefont a világon, mint feature phone-t, azaz hagyományos butatelefont.

A másik hatása a telítettségnek, hogy a gyártók a lehető legváltozatosabb módon próbálnak kitörni. Ilyenkor kezdik el színes vázakkal, tokokkal és egyéb személyre szabott kiegészítőkkel népszerűsíteni amúgy hasonló modelljeiket. Ha megnézzük a híreket, pont ebben a szakaszban járunk most: az eddig fekete-fehér színek által uralt piacon végre megjelentek a színek. Még az őskonzervatív Apple is beállt a sorba és a hírek szerint az iPhone olcsóbb változata, az 5C több színben jön. Ez mind semmi ahhoz képest, hogy a prémiumkategóriában is lazábbra veszi a figurát, arany színű iPhone-t mutatnak be néhány nap múlva. A csúcskategóriában azonban megint a Google fogja csúcsra járatni a személyre szabottság lehetőségét, a Moto X-nél maguk a vásárlók keverhetik ki a például a hátlap színét.

Már a péklapát sem elég nagy

Aki az elmúlt években kicsit is figyelte a trendeket, nem tudta nem észrevenni, hogy a készülékek egyre nagyobbak lesznek. Az egész a négyhüvelykes átmérővel kezdődött, ami néhány éve olyan hatalmasnak tűnt, hogy az öthüvelykes kategóriát akkoriban még tableteknek nevezték. Még egy évvel ezelőtt sem volt egyértelmű, hogy az identitászavaros Samsung Galaxy Note II okostelefon vagy tablet. 2007-ben az átlagos okostelefonok 2,4 hüvelykesek voltak, 2013-ra 2,7 hüvelykkel nőtt a kijelzők mérete, miközben az emberek kezének nagysága nem változott.

Nem kellett sok időnek eltelnie, amikor bebizonyosodott, a gyártóknak igaza volt, a felhasználók igenis igénylik a nagy kijelzőt. Ekkor jött volna az új kategória, a phabletek kora, amelyek a definíció szerint öt és hét hüvelyk közöttiek lettek volna, de a gyártók megint közbeszóltak, és még nagyobb telefonokat kezdtek gyártani. Annyira beindultak, hogy ma már öt hüvelyk alatt szinte már ciki bemutatni bármit is, az LG legújabb csodája, a G2 például már 5,2 hüvelykes. És ami a legmeglepőbb, hogy egyáltalán nem szokatlan kézben fogni ezeket, pedig néhány éve még hangosan tiltakoztam akár a négyhüvelykes átmérő ellen is.

Az Egyesült Államokban eladott androidos okostelefonok több mint fele 4,5 hüvelykesnél nagyobb volt a legutóbbi negyedévben. Az ugrás hatalmas az egy évvel korábbihoz képest, akkor még csak 12 százalékuknak volt ilyen nagy a kijelzője. Ráadásul ha csak a piacvezető Samsungot nézzük, még magasabb az arány, itt az okostelefonok 22 százaléka már nagyobb öt hüvelyknél, ez valószínűleg a Galaxy S4-nek köszönhető.

Kijelző  nagysága hüvelykben 2012. második negyedév (Samsung) 2013. második negyedév (Samsung)
<3,0 2% (4%) 1% (1%)
3,0-3,9 26% (25%) 15% (9%)
4,0-4,4 61% (48%) 29% (20%)
4,5-4,9 9% (16%) 40% (48%)
5,0+ 3% (7%) 15% (22%)

A kijelző nagyságának változása a vásárolt telefonoknál egy év alatt, zárójelben a Samsung adatai a Forrester Research kutatása alapján

Ramchan Woo, az LG LTE részlegének (korábban a G-sorozatért is felelős) vezetője nem tudta megmondani, mikor áll le a növekedés. Tény, hogy az emberek egyre több médiát fogyasztanak egyre nagyobb kijelzőkön, de az is könnyen belátható, hogy egy hét-nyolchüvelykes kijelzőt nemcsak nem tudunk rendesen egy kézbe fogni, de elég nevetségesen néz ki, amikor a fülünkhöz emeljük a monstrumot. Woo szerint addig növekszik a méret, míg a felhasználók kényelmesen érzik magukat navigálás közben, ez pedig azt jelenti, hogy folyamatosan új módokat kell találni a kezeléshez. Az LG például a hátlapra tett fizikai gombbal próbálja áthidalni a méretből eredő nehézségeket.

Ázsiáé a jövő

A legtöbb phabletet Ázsiában adják el, a teljes forgalom több mint harmada realizálódott itt, és ez a jövőben várhatóan csak növekedni fog. Itt a legnagyobb a fejlődés, az európai és amerikai piacok már-már telítettek, a fejlődő országokban azonban hatalmas bővülés volt az elmúlt években. Ázsiában 2013 második negyedévében 119 millió darab okostelefont adtak el a gyártók, ami tízszázalékos növekedés az előző negyedévhez képest, és 75 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.

Ezért figyelnek nagyon a gyártók például Kínára, ami idén megelőzte az Egyesült Államokat az eladási toplistán 420 millió előfizetővel és 31 százalékos éves növekedéssel. A növekedési potenciál még mindig annyira nagy, hogy az összes gyártó ide akar betörni. Elég csak néhány érdekes számot megnézni: a kínaiak 80 százaléka a kijelzőbe temetkezik a tömegközlekedést használva, 77 százalék még soha nem töltött le fizetős alkalmazás (dollármilliárdok fognak repkedni, ha elkezdik), viszont az összes – több mint ötvenmilliárd – alkalmazás letöltésének ötöde Kínához köthető.

Az eladási számokban a Samsung továbbra is piacvezető, az Apple-nél valami félrecsúszott az utóbbi időben, és kiesett a legnagyobbak ötös toplistájából (a profit más tészta, ott az Apple továbbra is arat). Európában a még mindig kevésbé ismert kínaiak előzték meg az iPhone-birodalmat: a Lenovo, a Coolpad, a Huawei és a ZTE. Ezek és egyéb helyi gyártók a piac 38 százalékát szerezték meg maguknak, ami intő jel a nyugati márkáknak. Hasonló a helyzet Indiában is, ahol szintén egyre inkább a helyieket részesítik előnyben.

Összefoglalva tehát péklapát méretű, színes okostelefonokat fogunk látni a következő időszakban, és fel kell készülni a kínai invázióra is. Hogy azután mi jön, senki nem tudja megjósolni. A pesszimistább jóslatok szerint nagy változások nem várhatók, hiszen még most is az 1980-as években kialakított pc-dizájn az uralkodó a technikai újítások ellenére, így az okostelefonok piacán sem fogunk meglepő irányváltásokkal találkozni. Az optimistábbak azonban azt mondják, még nagyon az elején járunk a folyamatnak, a hordozható technológia pedig olyan megoldásokat hozhat, amelyekre most még nem is gondolunk.