Nándor
7 °C
23 °C

Mindent egy lapra tett a Microsoft a Nokiával

2013.09.05. 14:42
Régóta spekulálnak róla, a héten meg is történt: a Microsoft bekebelezte a Nokiát. A 7,2 milliárd dolláros megállapodásnak vannak furcsa részletei. A Microsoft csak bérli a Nokia nevet, és két év múlva a Nokia is gyárthat Nokia mobilokat, ha akar. Akkor most ki is az üzlet nyertese?

Amióta a Microsoft szorosra fűzte a kapcsolatait a Nokiával, benne volt a levegőben a felvásárlás, bizonyos értelemben így számítani is lehetett rá, Steve Ballmer lemondása után azonban meglepetés volt az időzítés. Pedig a háttérben már hosszú hónapok óta folytak az egyeztetések, találkozók tucatjai és nem kevés kreativitás kellett ahhoz, hogy végül tető alá hozzák az egyezséget. Csak a Nokia vezetőtestülete legalább ötven megbeszélést tartott a kérdésben.

Elégedetlenség szülte ötlet

Bár csak most jelentették be a felvásárlást, a nyomok egészen a februári barcelonai mobilkiállításig nyúlnak vissza, akkor beszélgetett egymással Risto Siilasmaa, a Nokia vezetőtestületének elnöke és azóta vezérigazgatója, valamint Steve Ballmer Microsoft-vezér.

Akkoriban még csak arról volt szó, hogyan tudnának javítani együttműködésükön, mert abban mindkét fél egyetértett, hogy van mit javítani rajta. Nagyon sok tervük volt: létezett A terv, B terv és C terv, majd ezeknek altervei is voltak – mesélte Steve Ballmer. A Bloomberg értesülései szerint az ár, vagyis a 7,2 milliárd dollár (5,44 milliárd euró) már júliusban megvolt.

A Microsoft rájött arra, hogy addig nem érnek révbe, amíg a teljes folyamatot nem uralják a készülékektől a szoftveren át az alkalmazásokig, mindent. És a Nokia is rájött arra, hogy szorosabb együttműködés kell a pénzeszsákkal, hogy sikerre vigye a Lumiákat. Az addigi sikertelenségért számos okot megjelöltek, például gyakran mindkét cég külön folytatott kampányokat ugyanarra a termékre, néhányszor egymásra szervezve. És az sem volt szerencsés, hogy párhuzamosan működtettek két térképszolgáltatást.

Jut is, marad is

Teljes titokban

A Microsofton belül Project Gold Medal (Aranyérem) volt a kód, a Nokiánál Nurmi néven hivatkoztak a tárgyalásokra. Ez utóbbi Paavo Johannes Nurmi futóra utal, akit a repülő finnek is neveznek, és kilencszer nyert aranyat olimpiákon az 1920-as években. Arra utaltak ezzel, hogy az üzlet nagyságához képest viszonylag gyorsan lerendezték a tárgyalásokat.

Maga a megállapodás elég bonyolult, és vannak még homályos pontok. A Microsoft megkapja a mobil- és okoskészülék-üzletágat (előbbi alatt a hagyományos mobilokat értik). A szabadalmakat tíz évig veszik bérbe, és a Nokia térképszolgáltatójának is stratégiai partnere lesz, ezért négy évig fizet külön licencdíjat.

A Microsofté lesz a Lumia és az Asha név, de a Nokia brand a Nokiánál marad. A Microsoft azonban tíz évre bérbe vette ezt is a meglévő és a jövőben fejlesztett S30 és S40 szériás telefonokra. A csavar, hogy a Nokia ezen a néven kiadhat nem telefon termékeket, és 2015. december 31. után akár mobilokat is. Ez azt jelentheti, hogy a Microsoft nem használja a Nokia nevet az ezután fejlesztett okostelefonokra, de az alacsonyabb kategóriás készülékeknél igen. Az is furcsa, hogy két év múlva a Nokia is gyárthat mobilt, ha úgy dönt. Elképzelhető, hogy a finn cég azért tartja magánál a jogot, mert arra számít, megint labdába rúghat az állandóan változó piacon, a közeljövőben például a hordozható technológia lesz az egyik leggyakrabban használt kifejezés – talán abban reménykednek, megismételhetik a kilencvenes évek sikerét.

A szabadalmak maradnak

A megállapodásban van egy érdekes kitétel, hogy a szabadalmak feletti rendelkezést csak tíz évre vásárolja meg a Microsoft, és 1,65 milliárd dollárt fizet bérleti díjként. A Nokia szabadalmait a legértékesebbek között tartják számon a piacon, a cég eddig keveset licencelt, inkább a piacát védte velük a versenytársaktól.

Nem is eredménytelenül, igencsak rutinosnak számítottak a szabadalmi háborúban. 2009-ben például beperelték az Apple-t, majd meg is állapodtak, de ennek részletei nem szivárogtak ki, feltételezések szerint néhány százmilliót hozott a megegyezés a Nokiának. A felvásárlás után azonban már nem lesz mit védenie a finneknek, így még az is elképzelhető, hogy szélesebb körben teszik elérhetővé bizonyos díj fejében – magyarázta Mark Durrant szóvivő.

A Microsoft sem jár rosszul azzal, hogy csak tíz évre licenceli a szabadalmakat, részükről is stratégiai lépés lehet. Ők is ügyesen mozgatják a kártyákat a háborúban, hiszen már húsz androidos mobilt gyártó céget győztek meg arról, hogy fizessenek nekik az Android után. Jól jöhetnek a szabadalmak a csatákban.

Persze olyan feltételezések is vannak, hogy a Microsoft nem kínált elég pénzt a szabadalmakért, ezért bérli csak. Ha pedig a Nokia megpróbálhatja egyben eladni a portfóliót valakinek, és ha azt nézzük, hogy a Google 12,5 milliárdot fizetett a Motorola Mobilityért, vagyis leginkább a Motorola szabadalmaiért, akkor van rá esély, hogy jókora összeget kapjanak.

Mi lesz a butamobilokkal?

A másik érdekes kérdés, hogy a Microsoft mihez kezd az alsó kategóriás mobilokkal. A Nokiánál egyértelmű volt a helyzet, egykori piacvezetőként nem akartak lemondani a feature phone-nak nevezett hagyományos mobilokról, miközben persze terjeszkedni próbáltak az okostelefonok piacán is. A Nokia az utolsó negyedévben is 55 millió hagyományos mobilt adott el.

Más a helyzet a Microsofttal, maga Steve Ballmer is elismerte, hogy a Microsoft nem annyira jártas ezen a piacon. A megállapodás részeként azonban megkapják ezt is, így az elmúlt hónapokban rohamléptékben kellett megtanulni a piac legfontosabb jellemzőit. A Microsoft nem akarja fenntartani a jelenlegi helyeztet, inkább lehetőségnek tekintik ezt a szegmenst a következő néhány százmillió potenciális okostelefon-felhasználó eléréséhez.

Mit jelent Ballmer lemondása?

Nemzeti büszkeség

Az európai társaságoknak szomorú hét ez, miután a Vodafone néhány napja adta fel amerikai érdekeltségeit a Verizon Wireless eladásának bejelentésével, most egy másik szimbolikus európai céget kebelez be egy amerikai óriás. De a megállapodás nem az érzelmekről szól, pedig a Nokia nagyon fontos a finneknek, a mobilok részei a finn nemzeti büszkeségnek. Volt olyan időszak is, amikor a finnek kilencven százalékának Nokiája volt.

Kevesen gondolták volna, hogy Ballmer lemondása és nyugdíjba vonulása után a Microsoft ilyen horderejű bejelentést tesz. A Nokia jelenlegi és volt vezérigazgatóját is előzetesen tájékoztatták arról, hogy Ballmer visszavonul, és persze többször is hangsúlyozták, hogy a Microsoft folytatni szeretné a tárgyalásokat.

A bejelentés után megkérdezték Steve Ballmert, hogy mit szól azokhoz a találgatásokhoz, hogy Stephen Elop lesz az utódja. De kitért a kérdés elől, és annyit mondott, hogy belső és külső jelölteket is számításba vesznek. Elop a bejelentéssel egyidőben lemondott vezérigazgatói posztjáról, a tervek szerint ő lesz a Microsoft készülékekért felelős részlegének a vezetője. Elop három év után tér vissza a Microsofthoz, korábban az üzleti szoftverekért felelős részleget vezette. A finn média ezért a Microsoft trójai falovának nevezte, aki megágyazott a felvásárlásnak.

Steve Ballmer utolsó nagy döntése vezérigazgatóként kockázatos, de akár jól is elsülhet. Ballmer azt nyilatkozta erről, hogy míg az utódát keresik, ő az utolsó simításokat végezte a megállapodáson. Magabiztosan annyit mondott, hogy jót tettek a részvényesekkel.

Ki az üzlet igazi nyertese?

A Microsoftnak nagy lépés a felvásárlás, hiszen az Xboxon kívül még nem volt ilyen nagyarányú hardvergyártó részlege. A Nokia mobilrészlegének átvétele sem jelenti feltétlenül azt, hogy a cég előretörhetne a mobilpiacon. A Windows Phone részesedése az okostelefonok között 3,7 százalékos, míg az Androidé 79 százalék. Úgy tűnik, a cég vezetése úgy döntött, ideje váltani, és ha már sikert akarnak elérni a mobilpiacon, akkor ezt az egyik nagy szereplő felvásárlásával tegyék.

A Microsoftnak van elég készpénze, ezzel a 7,2 milliárdos üzlettel gyakorlatilag kockáztattak egy merészet. A megállapodást a Google és a Motorola egyezségéhez lehet hasonlítani. A Google-t a Motorola szabadalmai érdekelték, és kapott mellé néhány tízezer alkalmazottat és egy nehezen kezelhető mobilrészleget. A Microsoft hasonló kihívásokkal fog küzdeni, nemsokára 32 ezer alkalmazottal nő munkatársainak száma.

Érdekes a befektetők reagálása is a megállapodásra. A Microsoft részvényesei nem elégedettek, az árfolyam 4,6 százalékkal esett egészen 31,88 dollárig, ezzel 13 milliárd dollárral csökkentve a cég piaci értékét. A Nokiának azonban nagyon jól jött a bejelentés: részvényei szárnyalni kezdtek, 34 százalékkal emelkedett az árfolyam, 15 milliárd eurót adva a piaci értékhez.

Nem látni még, hogy a Microsoft meg tudja-e erősíteni a Lumia márkát, és mennyire tudja növelni piaci részesedését. Akárhogy is, a befektetők döntöttek, szerintük egyelőre a Nokia az egyértelmű nyertese ennek az üzletnek.