Máté, Mirella
11 °C
13 °C

A csevegőprogram, ami többet ér Paks II-nél

2014.02.20. 21:04
A Facebook bejelentette, hogy 19 milliárd dollárért - az éves magyar GDP egyhatod-egyhetedéért! - felvásárolta a Whatsappot, az egyik legnépszerűbb mobil üzenetküldő szolgáltatást. Bár a techmogulok általában nagyvonalúan dobálóznak milliárdokkal és százmilliókkal, a vételár még ezzel a mércével is elképesztő. Hogy a Facebooknak az erősebb mobilos jelenlét, a képmegosztó szoftverek fölötti monopólium vagy a fenntartható növekedés miatt volt erre szüksége, még nem világos. Ahogy az sem, hogy ér-e bármilyen szolgáltatás 19 milliárd dollárt.

Néhány szám, amik jól illusztrálják a Whatsapp sikertörténetét:

  • 0 centet költöttek marketingre. A Whatsapp szájhagyomány útján lett népszerű.
  • 1 befektetőjük van összesen: Jim Goetz, a Sequoia Capital tulajdonosa.
  • 2 ember alapította a céget.
  • 8 millió dollár egyszeri tőkeinjekciót kaptak, ebből hoztak össze mindent.
  • 32 mérnök dolgozik a cégnél, a szoftver és a rendszer üzemeltetése az ő művük.
  • 70 százalék az aktív felhasználók aránya.
  • 450 millióan használják a szolgáltatást legalább havonta egyszer.

És a végére még egy szám:

19 milliárd dollár. Ennyit fizetett a cégért a Facebook.

Az egykori Yahoo-alkalmazott fejlesztő és korábbi munkatársa kis garázscégből az egyik legértékesebb tech céggé duzzasztották a Whatsappot. Pontosabban az őket felvásárló Facebook tette őket azzá. Azt még senki nem tudja, miért csinálták, annak ellenére, hogy Mark Zuckerberg hosszasan magyarázta a sajtóban.

No ads, no games, no gimmicks

Jan Koum 16 éves volt, amikor emigrált a kommunista Ukrajnából, így tudta, milyen az, ha egy diktatúra csendőrei hallgatják le a telefonját vagy viszik börtönbe egy rendszerellenes viccért. Amikor 31 éves korában otthagyta a Yahoo-t, a cégnél keresett pénzét egy demokratikus és megbízható telefonos szolgáltatás fejlesztésére használta.

Csak három feltételt szabott:

  • Nem lesznek reklámok és hirdetések. A bizalmas kommunikációba ez nem fér bele: senki nem akar sütőporreklámokat bámulni, miközben üzenetet ír egy rokonának vagy barátjának.
  • A rendszer lehallgathatatlan. A Whatsapp nem tárol üzeneteket központi szervereken, így nem lehet lehallgatni, ellenőrizni és visszakeresni sem. A Whatsapp a mai napig titkosítva működik: az elküldött üzenetek titkosítva érkeznek a cég szervereire, és csak a címzett telefonján válnak olvasható üzenetté.
  • A Whatsapp célszoftver. „No ads, no games, no gimmicks”, vagyis se reklám, se játékok, se trükkök – ez a cég ars poeticája. (Brian Acton, a Whatsapp társalapítója ezt egy kézírásos cédulán tartja kitűzve az irodájában.)  Ez annyit jelent, hogy a Whatsappban nincsenek és nem is lesznek se hülye játékok, se hirdetések, se fölösleges funkciók; csak üzenet- és képküldésre lehet használni.

A megjelenése után öt évvel később a Whatsapp a legnépszerűbb, legjövedelmezőbb üzenetküldő alkalmazás lett. Ma egy átlagos napon a Whatsapp-felhasználók 18 milliárd üzenetet küldenek egymásnak; ez kétmilliárdos növekedés az előző hónaphoz képest, és hamarosan elérik a napi 20 milliárd üzenetet is. (Ha azt is számítjuk, hogy egy üzenetnek több címzettje is lehet, a rendszer összesen napi 36 milliárd üzenetet továbbít.)

A regisztrált és az aktív felhasználókat összehasonlítani olyan, mint ugyanezt csinálni egy Ferrari 250 GTO-val és egy gördeszkával

– írta Koum a Twitteren. A Whatsapp ezt joggal mondhatja: több mint 450 millióan havonta használják a szolgáltatást, 70 százalékuk viszont naponta. Hogy a Whatsapp milyen mértékben növekszik, jól mutatja, hogy decemberben még csak 400 millió regisztrált felhasználójuk volt. Ennyien fizetnek évente egy dollárt, eurót vagy fontot azért, hogy használják a szolgáltatást.

Garázscégtől a világhírig

Koum és Acton nem multifunkciós üzenetküldőt terveztek; inkább arra figyeltek, hogy megbízható szoftvert készítsenek, amire hosszabb távon fenntartható növekedést lehet építeni. A fejlesztők tehát eldöntötték, hogy elzárkóznak a hirdetésektől. A Whatsapp mostani rendszerében ez nem is működne. Ahogy azt Koum elmondta a Wirednek, nem is lenne sok értelme, ugyanis nem tárolnak adatokat a felhasználóikról, a célzott reklámokhoz viszont erre lenne szükség. Koum megjegyezte: a kommunista Szovjetunióban nem voltak reklámok; ő ebben nőtt föl, neki a reklámmentes környezet a természetes.

2011-ben a Sequoia Capital 8 millió dollárral támogatta a céget; az üzletet az a Jim Goetz intézte, aki korábban az Admobba és a Palo Alto Networksbe is befektetett. A Whatsapp senki mástól nem kapott támogatást. Behúzott vitorlákkal hajóznak, kerülik a sajtónyilvánosságot – a cégnek még saját PR-osa sincs.

A szoftver egyik újítása, hogy platformok közötti üzenetküldő alkalmazás, ami telefonon fut, így nem felhasználónévhez és jelszóhoz kötődik, hanem a telefonszámhoz. (Hogy ez mennyire kézenfekvő, az akkor jutott Koum eszébe, amikor nem tudott belépni Skype-ra, mert nem jutott eszébe a jelszava – ezzel szemben a telefonszáma mindenkinek egyedi.)

Részben a megbízható szoftver, részben az elterjedség okozta a gyors növekedést. Az előbbinek gyorsan elterjedt a híre: a felhasználók körében egyre népszerűbb is lett. Ennek viszont az az oka, hogy a Whatsapp hat platformon elérhető: van belőle Androidra, Blackberryre, Iphone-ra, Nokia S40-re, Symbianra és Windows Phone-ra írt verzió is. Ez a mobilpiac igen nagy százalékát lefedi, így mindenki csatlakozhatott a rendszerhez. 

Keleti alternatívák

Miközben a Whatsapp letarolja a nemzetközi piacot, több riválisa már most készül az öröklési harcra. Ezek többnyire a Távol-Keleten fejlesztett szoftverek, de vannak, amik Nyugaton is megvethetik a lábukat.

Line. A japán üzenetküldő szoftver fejlesztői idén szeretnének félmilliárd felhasználóhoz eljutni.

WeChat. Évi 200 millió dollárt költenek marketingre; így akarják elérni, hogy ők legyenek az első, nemzetközi szinten is igazán elismert kínai tech cég.

Kakaotalk. Dél-Koreában a mobiltulajdonosok 93 százalékának a telefonjára telepítve van az alkalmazás.

A Whatsapp tehát gyakorlatilag a nulláról épült föl: most, a sikerük csúcsán 32 mérnökük van, és gyakorlatilag reklámok nélkül kaszálhatnak hatalmas pénzeket. A fenntartási költségek elenyészők: a másodpercenként 250 ezer üzenetet és a napi egymilliárd képet 600 szerver továbbítja, és bár kiemelt figyelmet szentelnek az üzembiztonságnak, még így is sokkal kevesebb pénzből működhet, mint a Google-kaliberű techmogulok.

Az üzembiztonság nemcsak a rendszer stabilitásának szól, hanem annak is, hogy nem élnek vissza személyes adatokkal. Amikor a Wired riportere rákérdezett, hogy az NSA kereste-e őket a felhasználói adatok miatt, Koum azt mondta, hogy nem, ők máshogy működnek.

Az embereknek meg kell különböztetnie minket az olyan vállalatoktól, mint a Yahoo vagy a Facebook, akik begyűjtik az adataidat és a szervereiken tárolják. Mi olyan keveset akarunk tudni rólad, amennyire csak lehet, nem tudjuk a nevedet, a nemedet... a rendszert úgy terveztük, hogy olyan anonim legyen, amennyire csak lehet. Mivel nem hirdetésekből élünk, nem kell személyi adatbázisokat építenünk.

A felvásárlásról a Whatsapp a fejlesztői blogján számolt be, de azóta Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója is kiadott egy sajtóközleményt. Ebben így indokolta a felvásárlást:

  • Szeretnék az egész világot behálózni, és erre szüksége van egy megfelelő tartalommegosztó szolgáltatásra.
  • A Whatsapp olyan szolgáltatást készített, amit mások szívesen használnak.
  • Látják bennük a növekedési potenciált, jó úton haladnak az egymilliárd regisztrált felhasználó felé.
  • A jövőben valószínűleg egyre többen fogják mindennapi kommunikációra használni.
  • A Whatsapp a Facebooktól függetlenül fog működni.

Ezek logikus érvek, a szöveg egésze semmiben sem különbözik a sajtóközlemények sztenderdjétől. Csak egy dolog nincs benne:

Miért fizettek egy garázscégért 19 milliárd dollárt?

A Facebook lépése több szempontból is érthető - legfeljebb a vételár miatt lehetne tanakodni az okokon. Az viszont nem meglepő, hogy a céget éppen a Whatsapp érdekelte.

A sikeres online startupok közös jellemzője a gyors kezdeti növekedés; csak a hirtelen felívelés után kezdődik az egyre lassuló növekedés. Egy közösségi hálózat viszont csak akkor növekedhet, ha egyre több felhasználója van, és a meglévőket is meg kell tartania. A Whatsapp most épp a felívelő korszakában van. Egy egyszerű, megbízható, sokak által kedvelt szolgáltatást üzemeltetnek; érthető, hogy a Facebook lát bennük fantáziát.

Ha nem is fogják integrálni a Whatsappot a Facebookba, a százmilliós, sőt, milliárdos nagyságrendben gondolkodó anyacég joggal gondolhatja úgy, hogy ha nem tud növekedni, sőt, felhasználókat veszíthet, nem árt, ha a Facebookból kiábrándult felhasználók olyan szolgáltatásokat választanak, amiknek szintén ők a tulajdonosai. A meglévő felhasználókat így nem veszítenék el, csak átirányítanák őket egy másik alkalmazáshoz.

Hogy ehhez pont a Whatsappot használnák, az sem meglepő. A Facebook fölvásárolta az Instagramot is, hogy az övék legyen a legnépszerűbb képmegosztó. Csoda, hogy a legnépszerűbb üzenetküldőre is szemet vetettek?

Ne zavarjátok a köreimet

Egy nagyvállalat több dolgot tehet, ha túl nagyra nő, de tovább akar növekedni.

  1. Kiszervezi bizonyos divízióknak a működését, amik önálló alegységként, de nem az anyavállalattól függetlenül működnek. A Google például ezt csinálta a Youtube-bal, amikor 1,6 milliárd dollárért felvásárolta: külön szolgáltatás, de a Google több más szolgáltatással is összevonta, és több termékébe beépítette.
  2. Új részlegeket szervez, és ezeket is ilyen rendszerben működteti. Ugyancsak a Google-nek is van saját kísérleti részlege, a Google X: itt fejlesztik az intelligens kontaktlencsét vagy az önjáró autókat.
  3. Felvásárol egy meglévő céget, és hagyja, hogy az hozza a pénzt, de nem szólnak bele az üzletmenetbe. Erre jó példa a Yahoo, akik 1,1 milliárd dollárért vásárolták föl a Tumblrt.

A Whatsapp felvásárlása leginkább utóbbira emlékeztet: a Tumblr és a Whatsapp népszerű szolgáltatások, amiket nagyvállalatok vettek meg, de még nem világos, hogy fognak pénzt keresni velük.

Még nem látszik, a Facebook milyen üzleti modellt képzelt el a Whatsapphoz. Igaz, amikor a Google több mint másfél milliárd dollárt fizetett a Youtube-ért, az sem tűnt egyértelműen jó üzletnek. Időbe telt, mire elkészültek a kapcsolódó alkalmazások, és a szolgáltatás minden platformon elérhetővé vált. Erre már lehetett sikeres hirdetési modellt alapozni.

A Google viszont soha nem állította, hogy nem fogják beolvasztani a Youtube-ot. Márpedig ez történt: a Google-nek van saját gyártású telefonja és táblagépe, van videóböngésző szolgáltatása, zenei áruháza, saját levelezőkliense, saját keresője és saját mobil operációs rendszere, amin mindezt futtathatja - a Youtube jól illett a csomagba. Ezzel szemben a Facebook és a Whatsapp kötik az ebet a karóhoz: azt mondják, a felhasználói élményt ez semmibe nem fogja érinteni.

9,2 százalék? Az nagyon sok

Azt már megszokhattuk, hogy egy dollármilliárdos nagyságrendű felvásárlásnak nem látjuk az azonnali értelmét. De 19 milliárd dollár a magyar GDP hatoda-hetede, ennyit nem szoktak fizetni egy techcégért. Ez még a Facebooknak is nagy falat: a Whatsappért a cég piaci értékének 9,2 százalékát fizették ki. Pedig a Facebook a webkettes világ legnagyobb internetes cége.

Helyezzük csak kontextusba:

Hát akkor mire föl ez a mostani rekordkísérlet? Magyarázat nincs, legfeljebb feltételezések.

  • A Facebook imádja a növekedést. Maga Zuckerberg is azt mondta, hogy ilyen ugrásszerű növekedést még egyetlen tech cég sem produkált korábban. Ez igaz is - de mi van, ha a mobilnet terjedésével más cégek is megdönthetik ezeket a rekordokat? Érdemes egy ideiglenes rekordért ekkora kockázatot hozni?
  • A Facebook imádja a képmegosztókat. A közösségi oldal eredetileg képek megosztására szolgált, ez volt az alapfunkciója; nem véletlen, hogy náluk landolt az igen népszerű Instagram is. Naná, hogy ezek után a Whatsapp is kellett nekik.
  • A Facebooknak kellenek a tinédzserek. Régóta visszatérő téma, hogy a Facebook sok fiatal felhasználót veszít, és őket akarják visszanyerni a Whatsappal – annak ellenére, hogy a Facebookon 13, a Whatsappon 16 év a regisztrációs korhatár. Viszont a fiatalok általában fogékonyabbak az újdonságokra, így sejthető, hogy hamarabb álltak át Whatsappra, mint hogy az idősebb korosztály felfedezte volna azt. Viszont a fiatalok kevésbé hűségesek, nem ragaszkodnak egy-egy szolgáltatáshoz. Mi lesz, ha a Whatsappot is magára hagyják?
  • A Facebook nyitni akar a mobilok felé. A cégnek ez mindig is kemény dió volt, mert nem tudják, pontosan hogy fogjanak hozzá. Ugyanakkor a mobilos hirdetésekből származik a cég bevételeinek 53 százaléka, és ez a szám egyre csak nő. Nyilván érzik, hogy a mobilozók igényeit is figyelembe kell venni.
  • A fejlődő országokban is népszerű. A pécéalapú közösségi oldalakkal szemben a mobilos üzenetküldésnek nincs piacvezetője. A Whatsapp jó eséllyel az lehet: nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is népszerű.
  • A Whatsapp lesz az új SMS, és ezt a Facebook pontosan tudja. A szoftver bármilyen telefonra telepíthető, így legalább olyan rugalmasan használható, mint az SMS, csak éppen sokkal olcsóbb annál. Az üzenetküldő alkalmazások idővel ki fogják szorítani az SMS-t, és erre a Whatsappnak van a legjobb esélye.

Hogy mindez megér-e 19 milliárd dollárt, csak évek múlva fog kiderülni, ha egyáltalán. Egy ilyen befektetéshez vagy hülyének, vagy látnoknak kell lenni – ahhoz pedig, hogy egy ekkora beruházás megtérüljön, igen szerencsésnek is. 

A Google is megkereste őket

Nem a Facebook volt az egyetlen potenciális vevő. A Fortune két független forrásra hivatkozva azt írja, a Google is vételi ajánlatot tett a Whatsappnak – igaz, ők szerényebb, tízmilliárd dolláros vételárra gondoltak. Csoda-e, hogy Koum inkább Zuckerberg nagyvonalúbb ajánlatát fogadta el a csokiba mártogatott eper fölött?