Gábor temetése jövő szerdán lesz

További Tech cikkek

Nemcsak a kampány durvul, de olykor a reklám is. Agresszív, zavaró, néha egyenesen felkavaró üzeneteket, e-maileket is kaphat az, akinek a címe valamilyen levelezőlistán szerepel. A hatóság büntet, de sokszor eszköztelen: a külföldi IP-címről érkező küldemények feladóival szemben például egyelőre nem léphet fel.

Benedek Gábor ötvenhat éves üzletkötő békés, nyugodt ember volt mindig, de a múltkor egy pillanatig ölni tudott volna. A dolog úgy kezdődött, hogy bekapcsolta a számítógépét, és olvasni kezdte az e-mailjeit. Az egyik arról értesítette, hogy autóbalesetben meghalt a fia. Az üzenet szó szerint így szólt:

„Szia!

Nem tudom szólt-e már neked valaki, hogy Gábor temetése jövő szerdán lesz a Farkasrétiben.

Ha nem akkor remélem nem zavartalak ezzel, én biztosan ott leszek.

Remélem nem haragszol, de ha már ilyen értelmetlenül és ilyen fiatalon kellett elmennie, legalább mások figyelmét hívjuk fel rá, hogy az elalvásos balesetek milyen súlyos következményekkel járhatnak.

Remélem Te nem tartod morbid reklámnak, vagy nem hiszed, mint Réka, hogy jutalékot kapok a cégtől, de ha egyszer már van megoldás a vezetés közbeni elalvás ellen, miért nem használjuk?

Látod milyen rövid az élet, miért nem tudunk vigyázni magunkra jobban?

Remélem szerdán találkozunk.

Gabi”

A levélben ezenkívül már csak egy link szerepelt, amely egy, a fül mögé helyezhető elalvásgátló forgalmazójára mutatott. Máskor, más körülmények között Benedek csak ízléstelen spamnek tekintette volna az egészet, ám akadt itt néhány nyugtalanító körülmény.

Először is mindjárt az, hogy a férfi régóta nem él együtt a családjával, és úgyszólván nem tud róluk semmit. A fiát ráadásul tényleg Gábornak hívják, volt feleségét Gabinak, fia egyik korábbi barátnőjének pedig Réka a neve. Egy a millióhoz talán az ilyen véletlen egybeesések esélye, de hiába, hogy a lottóötös sem túl valószínű, időről időre mégis elviszi valaki a főnyereményt.

A következő öt percet nem kívánom még az ellenségemnek sem. Megfordult velem a világ, tényleg valami infarktusközeli állapotba kerültem

– meséli a férfi. Mivel első feleségét, Gabit szó szerint évtizedek óta nem látta, második házasságából született lányát hívta fel, mit tud a féltestvéréről. Az nem értette a dolgot, hisz nem sokkal korábban beszélt Gáborral.

Benedek ekkor vett egy mély levegőt, és felhívta a fiát. Az kissé mufurcnak tűnt a telefonban, viszont legalább élt és virult, ami nem kis dolog egy halottól.

Benedek Gábor persze nem tudta, hogy egy végtelenül egyszerű reklámfogásnak, a shock advertisingnak – vagy röviden shockvertisingnak – esett áldozatul. A módszer célja egyik definíciója szerint, hogy „meglepje a közönséget, és felkeltse annak figyelmét oly módon, hogy tudatosan megsérti a társadalmi normákat és a személyes értékeket".

– Az ilyen reklámokban maga az üzenet és az abban felhozott témák sokkal inkább sokkolóak, mint maguk a termékek – mondja Csordás Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének tudományos segédmunkatársa. – A hirdető tulajdonképpen egy extrém módon telített kommunikációs környezetben próbálja mindenáron felkelteni a fogyasztó figyelmét, és beégetni ezt az üzenetet.

Márpedig ez nem könnyű, hiszen egy, a 2000-es évek közepén végzett felmérés szerint már akkor körülbelül 1500-3000 reklámimpulzus érte naponta az embereket, és ez a reklámterhelés mára feltételezhetően csak tovább nőtt. A sokkolással, a reklámokban alkalmazott kreatív technikával egyébként régóta foglalkoznak a szakemberek.

Az Egyesült Államokban már a 90-es évek elején születtek cikkek a témában, a tudományos élet azonban a mai napig megosztott a hatékonyságot illetően. Általában két egymással ütköző vélemény áll szemben: az egyik azt mondja, működhet az ilyen hirdetés, mert kreatívan kiemeli a hirdetőt a reklámzajból, a másik szerint viszont veszélyes lehet, mert negatív attitűdöt vált ki a fogyasztókban a márkával kapcsolatban.

Egy kutatás kapcsán a Corvinus Egyetemen oktatói is hasonló megosztottságot találtak szakmai blogok és fórumok tartalomelemzésekor. A helyzetet jól jellemzi az egyik általuk is vizsgált megállapítás:

Valóban rossz imidzset is terjeszthet egy rossz vírus/gerilla kampány, viszont egy idő után az embereknek valamiért eszébe fog jutni a reklámozott termék, és mivel az idő megszépíti az emlékeket, nem biztos, hogy negatívan gondolnak vissza rá.

A kutatók azért sietnek ehhez hozzátenni, hogy mindez főleg olyan termékekre igaz, amelyek alapvetően nem ismertek a fogyasztók előtt, nem tömegmárkák, nincs kiinduló imázsuk vagy közismertségük, amelyet rontani lehetne.

A reklám lélektani mozzanatai mellet persze van még valami a Benedek Gáboréhoz hasonló durva spamekben, amit jobb szó híján „basztatás-faktornak” hívunk. Az üzeneteket ugyanis sokan nehezményezik, közülük pedig néhányan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordulnak. Ez a szervezet illetékes az e-mail útján mms-ben, sms-ben, faxon érkező kéretlen hirdetésekkel kapcsolatos panaszok elbírálásánál. Tavaly pontosan négyszázhetvenkilenc bejelentés érkezett a szervezethez, idén március közepéig viszont már százötvenhárman fordultak az NMHH-hoz.

– Úgy tűnik, Magyarországon, de talán egész Kelet-Európában az emberek érzékenyebbek a magánszférára – mondja dr. Zs. Szőke Andrea, az NMHH E-szolgáltatás-felügyeleti osztályának munkatársa. – Ez az érzékenység persze csökken, ahogy távolodunk a rendszerváltás előtti időktől, de gyengíti a technika fejlődése is: a fiatalok manapság teljesen természetesnek veszik a regisztrálást, belépést.

Az elalvásgátlós üzenet azért kiverte a biztosítékot az embereknél. Március eleje óta csak emiatt tizenegy panasz, és egy eljárás lefolytatására irányuló kérelem érkezett az NMHH-hoz. Hamar kiderült, valaki tavaly egyszer már megpróbálkozott ugyanennek a terméknek az eladásával, csak nem ennyire durván: akkor az volt a történet, hogy a levél küldőjének halt meg a férje.

A hatóság persze ilyenkor vizsgálódni kezd, IP-címet, domainnevet keres, és ha a küldő kiléte felderíthető, különösen, ha a szálak Magyarországra vezetnek, intézkedik: először figyelmeztet, aztán 50-től 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki a kéretlen üzenetekért. Eddig a legtöbbet, több tételben összesen nyolcmillió forintot a Hermina Bau Kft.-re szabták ki, amely lakásokat hirdetett kéretlen üzeneteiben.

Hollandiában egyébként e-szabálysértésért már börtönbüntetést is kiróttak, ám a magyarok ennél elnézőbbek: nálunk inkább adatvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontból nézik a problémát, a rendőrség pedig általában nem avatkozik az ilyen esetekbe. Egy ideje ráadásul tovább puhult a szabályozás, hiszen 2008 óta a cégeknek már korlátlanul lehet reklámot küldeni, míg természetes személyektől előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulásra van szükség.

Nagy kérdés persze, kit mennyire zavar egy-egy ilyen kéretlen marketingüzenet. Kit háborít fel tényleg, és ki akar előre megfontoltan felháborodni. Az NMHH munkatársai még élénken emlékeznek arra az esetre, amikor felhívta őket valaki.

Katolikus Rádió?, szólt az ismeretlen a telefonba. Nem, válaszolták, ez a médiahatóság. Nem baj, mondta az illető. Akkor maguknak is bejelentek valamit.

Benedek Gábor egyébként azóta lehiggadt egy kicsit. Még bosszús, ha eszébe jut az, ami történt vele, de már egyre kevesebbet jut eszébe. Különben is, akinek halálhírét keltik, az sokáig él, gondolja néha.

Egy valamiben viszont a szakembereknek tényleg igazuk van: az a reklám, az nagyon beégett neki.