Natália
-3 °C
7 °C

Mitől lesz digitális a pedagógus?

2014.05.02. 16:57

Az érettségin a számológépek használatát harminc évvel ezelőtt engedélyezték, amikor ez az eszköz még szinte űrtechnikának számított – mondta Koren Balázs matektanár és újságíró a múlt hétvégi Digitális Pedagógus 2014 konferencián, és előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy korunk űrtechnikáját nemhogy használni nem engedik, hanem egyenesen kitiltják az iskolákból. Pedig az okostelefonokat szinte minden tantárgy oktatásában fel lehet használni, mert olyan sok műszer van bennük, mint egy fizikatanár fiókjában.

Természetesen nem lehetne állandó telefoncsörgés közepette tanítani, vagy ha a diákok folyamatosan a kijelzőt nyomkodnák, de Koren szerint stigmatizálni sem szabad ezeket a készülékeket. Akkor kell beengedni a tanórára, amikor annak valódi haszna van. Például lehet fényképeket és videókat készíteni a tanulmányutakon, iránytűvel tájékozódni, nyomkövetővel megtett utat mérni, a beépített gyorsulásmérőhöz, mikrofonhoz fizikai példákat kitalálni. Koren Balázs egy személyes tapasztalatát is megemlítette: amikor csupán annyit tett, hogy teljesen hétköznapi, példatárból kimásolt matek feladatokat telefonnal leolvasható QR-kódban rejtett el, a tanulók több példát oldottak meg, mint egy átlagos tanórán.

Gyászos a kínálat

Nem könnyű jó alkalmazásokat találni okostelefonra, mert az oktatási kategória toplistáját nem az iskolába való szoftverek uralják. A Koren Balázs által közzétett bemutatóban (a 16. diától) azonban sok hasznos segédeszközt találunk.

Sok energiával fejlesztjük a semmit

Ugyanakkor az is kiderült a konferencián, hogy a problémamegoldásban és a mostanában sokat elemzett PISA-teszteken azok a tanulók teljesítenek a legjobban, akik nem az iskolában, ellenőrzött keretek közt használják sokat a digitális eszközöket, hanem otthon, ahol szabadon felfedezhetik a gépeket.

Lannert Judit oktatáskutató arra mutatott rá, hogy nem a szorgalommal van gond, mert a magyar diákok átlagosan sokkal többet tanulnak, mint a németek. A módszereink lehetnek hibásak. A német oktatási rendszer sokkal hatékonyabb lehet a magyarnál, ha kevesebb tanulással töltött idővel jobb eredményt érnek el.

A bal oldalon lévő 6-os csoportba tartoznak a legjobban teljesítő diákok Forrás: Lannert Judit prezentációja
A bal oldalon lévő 6-os csoportba tartoznak a legjobban teljesítő diákok
Forrás: Lannert Judit prezentációja

PISA-tanulmány

Az OECD által kiadott több száz oldalas jelentések innen letölthetők.

Az okok fejtegetése közben elhangzott, hogy a PISA-teszt feladványai kissé idegenek lehetnek sok magyar diák számára. Ezekben robotporszívóval, jegykiadó automatával, mp3-lejátszóval és légkondicionálóval kellett feladatokat megoldani; a német diákok nagyja valószínűleg már találkozott ilyen eszközökkel, a magyarok közül kevesebben.

A tanteremben minden lassú, miközben a világ egyre gyorsabban változik.

Ahhoz nem kell végigülni egy konferenciát, hogy lássuk a digitális közeg hiányát. A jegyeket és bérleteket nem egy gép nyomtatja ki nekünk néhány másodperc alatt, hanem szép komótosan rápecsételik a dátumot az előre bekészített papírra, és nem is automata kapun át jutunk be a vadonatúj metróba. A gyerek két másodperc alatt talál az okostelefonjával egy állatos fényképet, de a házihoz papíron kell bevinni, amit inkább magazinból vágunk ki, az mégiscsak jobb minőségű.

Ehhez hasonló száguldásról beszélt előadásában Gyarmathy Éva pszichológus. Korábban azt mondtuk, hogy már csak a változás állandó, de már ez sem igaz - fejtette ki az akadémikus kutató. A változás is exponenciális ütemben gyorsul, és az "elavulás" szó is elavulttá válik: olyan gyorsan jönnek az újdonságok, hogy a régi dolgoknak nincs idejük bejáratódni. „Erről szól a digitális korszak, a változást kell megszokni.” A gyermekek szeretik a változást, és a Gyarmathy Éva szerint nagyon fontos, hogy választási lehetőségek elé legyenek állítva, mert a digitális korszakban a kritikai gondolkodás képessége a legfontosabb.

Az a jó, ha a gépek nekem dolgoznak, és nem helyettem
 
 

A Digitális Pedagógus konferencia legizgalmasabb része a Tempus Közalapítvány által díjazott módszertani ötletek bemutatása volt, ami csak egy szűk válogatás a szervezet által gondozott digitális módszertár százhúsz, részletesen kidolgozott tananyagából. Az előadások bizonyítják, hogy az informatikai eszközök nagyon változatos módon használhatók, és nemcsak a természettudományos tárgyak, hanem akár az irodalom és a történelem oktatásában is.

Győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában világörökségi helyszínek után nyomoztak a felsős tanulók, egy képzeletbeli ausztrál ügyvéd megbízása alapján. A csapatok emailben kaptak újabb és újabb feladatokat, weben kellett információkat keresni, és egy tanulmányút is része volt a Valastyánné Rábl Stefánia által kitalált projektnek.

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában a magyar tájnyelvet helyezték online térképre, hogy a hangfelvételek alapján mindenki meg tudja ismerni az feledés homályába merülő régi kifejezéseket, különleges hangzásokat. A weboldalt szerkesztő Bakos Márta szerint a digitális eszközöknek hála teljesebb képet kapunk kultúránkról, környezetünkről, történelmünkről.

Pont úgy, mint a felnőttek az irodában

Díjazott kreatív IKT-használat az is, amikor a gyerekek az irodalomórára készítenek Powerpointban vagy Preziben előadást a könyv szereplőiről, honlapot szerkesztenek, a biológiai megfigyelésekről wiki oldalt raknak össze, a csapatokat Teamup csoportmunka-szervező szolgáltatással kezelik, a quizlet.com oldalon online kvízeket töltenek ki, vagy éppen szófelhőket gyártanak. Az órákon gyakorlatilag olyan webes eszközöket alkalmaznak, amelyek egy munkahelyi csoportmunkában is hasznosak lennének. Vagyis lesznek, amikor ezek a diákok elkezdenek majd dolgozni.