Salamon
7 °C
14 °C

Titkos üzenetet küldenek a lámpák

2014.11.21. 09:12
A kommunikáló led és a vénaszkenneres biometrikus azonosító volt az idei Fujitsu Forum fénypontja. Réger József, a globális vállalat műszaki vezérigazgatója is mesélt nekünk a vízióikról.

Képzeljenek el egy helyet a hanyatló nyugat egyik központjában, ahol négyezer ember rituális öltözékben, öltönyben vagy kiskosztümben jár körbe nagy fekete dobozokat, és közben furcsa dolgokat mormognak maguk elé.

Human centric innovation! 

Developing core competencies! 

Focusing on strengths!

Mi nem azért mentünk el Münchenbe, a Fujitsu gigantikus éves fórumára, hogy csatlakozzunk a nagy számítási teljesítménnyel, exabájtos tárhellyel és felhőalapú megoldásokkal megbabonázott tömeghez. Hanem mert a magyar Réger József a japán vállalat műszaki vezérigazgatója (CTO), és már sokfelől hallottuk, hogy nagyon jó előadó. Ez tényleg így is van, lendületes stílusával, cikázó gondolataival leiskolázta az összes többi felszólalót. Azt mondta, hogy a digitális ipart az USA vezeti, de Európának jó lehetőségei vannak az analóg iparágak digitalizálásában.

Fényes jövő a kereskedelemben

Korunk egyik nagy kihívása, hogy a társadalom hatékony működtetéséhez szükséges információkat mindig a megfelelő helyen és időben juttassuk el az emberekhez. A rádiós eszközök (wifi, bluetooth) hátránya, hogy ahol több tucat különböző tárgyról kell adatokat sugározni, ott ezek túl nagy zajt generálnak, nem tudjuk kiválasztani a megfelelő adatfolyamot – mondta Réger József.

A Fujitsu japán mérnökei Kavaszakiban azt találták ki, hogy egyszerű ledekkel sugároznak adatokat. Nem villogtatják a lámpákat, mintha valami morze-jeladó lenne, hanem egy kontroller csippel modulálják a fényt. Az átvitel szabad szemmel nem is látható. Leolvasóból pedig már több százmillió van: a mobilok kamerája tudja értelmezni a jeleket. Csupán annyi az alapkövetelmény, hogy a kamera másodpercenként 30 képkockát tudjon felvenni, a felbontás nem számít. A Fujitsu alkalmazását kell majd feltelepíteni, és szükség van internetes kapcsolatra is. Az app a fény által kiküldött 16 bites adatsort egy szerveren konvertálja át  a megfelelő url-re, hogy azon megkapjuk a keresett információt.

Képzeljünk el egy boltot, ahol amúgy is minden kiállított tárgyat megvilágítanak, és ez a fényben elrejtett kód megnyitná a mobil böngészőjében az adott termék adatlapját. Itt biztosan nem működne semmilyen bluetooth-alapú megoldás, túltelítődne a rádiós spektrum. A Fujitsu eszköze kiállításokon, pályaudvarokon is beválna, sőt, akár az autók is beszélhetnek egymással a lámpáik segítségével.  

Az autók közötti kommunikációnak akkor lesz nagy jelentősége, amikor megjelennek a sofőr nélküli járművek; olyanok, mint amivel a Google is kísérletezik. Ettől azonban még hihetetlenül messze vagyunk, mondta Réger, és egy sor etikai kérdést kell tisztázni. Íme egy szélsőséges példa: két autó megy egymással szemben a szerpentinen, nem látják egymást a kanyarban, de az ütközési előtti pillanatban a robotsofőrök még  közbe tudnak avatkozni. Ha az egyik autóban csak egy valaki ül, a másikban viszont egy család, akkor az egymással kommunikáló autók dönthetnek a létszám alapján? Beránthatják a magányos autóst a biztos halált hozó szakadékba, hogy a másik irányba félrehúzott családnak legyen esélye a túlélésre?

A vérében van

A Fujitsunak van egy másik, szintén fényre épülő fejlesztése, amivel Magyarországon is találkozhatunk már: a japán cég csipjei dolgoznak az FTC-stadionban kiépített vénaszkenneres biometrikus beléptetőrendszerben is. Ezt a megoldást ma már laptopokba is beépítik, és nincs akadálya annak, hogy hamarosan mobilokban is megjelenjen. Tulajdonképpen csak egy infravörös fényforrás kell ahhoz, hogy a tenyér vénáit le tudjuk tapogatni a beépített kamerával.

A mobiltelefon felhasználóját érdemesebb egy ujjlenyomat-olvasóval azonosítani, mert az kényelmesebb, de ettől még nem érdemes lemondani a mobilos vénaszkennerről. Annak jó helye lenne a kereskedelemben. Bankkártyát leolvasó terminált már bele tudunk építeni az okostelefonokba, egy vénaszkennerrel pedig a PIN-kódot is helyettesíteni lehet. Ezzel egy csapásra megoldódna az a probléma, hogy az érintésmentes (PayPass) kártyákról egy megadott összegig PIN-kód nélkül bárki levehet pénzt. A vénaszkennerrel ugyanis megmaradna az érintésmentes működés, és a biztonságról sem kéne lemondani.

Digitalizált hipszterkávé

Ezekkel az új megoldásokkal a Fujitsu azt szeretné elősegíteni, hogy a hagyományos - bizonyos értelemben analóg - üzletek is digitalizálttá tudjanak válni. Réger József szerint Európában az ilyen analóg iparágak vannak túlsúlyban, szemben az Egyesült Államokkal, amely uralja a digitális világot.

A digitális üzletek úgy jöttek létre, hogy kitaláltak egy műszaki innovációt, és egy eredetileg is digitális termékből építettek hatalmas üzleti láncolatot. Ilyen például az mp3, amely beindította az online zenekereskedelmet" - mondta Réger. Bár a Starbucks kávézóláncot is sokan digitális vállalatnak nevezik, ott a termék, a kávé továbbra is teljesen analóg. Réger szerint a Starbucks kávézólánc inkább digitalizáltnak nevezhető, mert csak a körítés digitális: kapunk a kávé mellé wifit, vezeték nélkül tölthetjük a mobilt.

A Fujitsu ezt az átalakulást segítené a ledekkel és szkennerekkel, és persze azokkal a ronda nagy szerverekkel, amiket ezrek rajongtak körbe Münchenben.