Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Gripen-baleset: csak az egymásra mutogatás megy

2015.06.09. 12:17

Továbbra sincs pontos információ arról, mi okozhatta a Csehországban szerencsétlenül járt magyar Gripen balesetét. Új hír viszont, hogy a vizsgálóbizottságot már nem a csehek vezetik, ahogy azt korábban tudni lehetett. Egész pontosan a svéd gyártó, illetve a hadiexportot felügyelő szerv úgy tudta, hogy a csehek vezetik a vizsgálatot, így amikor megkérdeztük őket, hol tart az eset felderítése, javasolták, hogy keressük meg a cseheket.

A cseh légi baleseteket kivizsgáló hivatal az Index kérdésére - kicsit meglepetten - elmondta, hogy pontosabb információt, illetve a végleges jelentést nem ők adják majd ki, mert 

a vizsgálatot a magyar Közlekedésbiztonsági Szervezet vezeti, a cseh védelmi minisztérium szakemberei csak közreműködnek a munkában.

Kerestük a KBSZ-t is, ahol arra kértek minket, hogy a Honvédelmi Minisztériumot keressük az ügyben. A minisztérium korábban közölte, hogy valószínűleg legközelebb csak a vizsgálat lezárásakor adnak ki közleményt. Igyekeztünk a vizsgálat lezárásától független kérdéseket feltenni, például hogy miért kell többet várni most az előzetes eredményekre, mint korábbi, súlyosabb baleseteknél. Ha jön válasz, természetesen azonnal frissítjük a cikket.

Nincs értelme hallgatni

A vizsgálat elhúzódása érdekes kérdéseket vet fel, főleg annak fényében, hogy korábban mindig nagyon rövid időn belül volt valamilyen hivatalos eredménye a vizsgálatoknak, ráadásul azokban az esetekben a gépek sokkal csúnyábban összetörtek, mint a 42-es oldalszámú, kétüléses Gripen.

Egyes információk szerint az eset után akár 1-2 nappal már pontosan tudni lehetett, mi történt a géppel, mert még arra sem volt szükség, hogy a fekete dobozokból nyerjék ki az információt a vizsgálatot végző szakemberek, elég volt rácsatlakozni a gép épen maradt számítógépeire, és kiolvasni az adatokat. Ez egyébként akkor is hasonlóan megy, mikor a gép szerencsésen ér földet, és a földi kiszolgáló személyzet kezd el dolgozni. A vizsgálatot nagyban könnyítette, hogy a pilóták is életben maradtak, valószínűleg ők pontosan tudják, mi történt, és nem elképzelhetetlen, hogy már az első kihallgatáskor pontosan elmondták, mi volt a baj.

Természetesen önmagában az, hogy a vizsgálók tudják, mi történt leszálláskor a kifutópályán, még nem elég a vizsgálat befejezéséhez, illetve (és ez a fontosabb) a tanulságok rögzítéséhez. Egy-egy balesethez általában több tényező kell, illetve csak nagyon ritkán történik olyan, hogy egy jól képzett, gyakorlott, kipihent és egészséges pilóta egyetlen rossz döntése vezet a balesethez. Ehhez kell most talán a legtöbb idő, de a hallgatás és a részeredmények eltitkolása a lehető legrosszabb, hiszen az adófizetőket folyamatosan érdekelni fogja, mi történt a titokzatos körülmények között beszerzett, állítólag rossz körülmények között üzemeltetett, méregdrága gépek egyikével.

Van esély arra, hogy a mostani balesetből is tananyag lesz: a vadászgépet gyártó Saab ugyanis abban hisz, hogy a balesetek felelőseit nem büntetni kell, hanem mindent meg kell tenni azért, hogy mások ne kövessék el ugyanazt a hibát. Jó példa erre egy korábbi, 2010 májusában történt Gripen-baleset. Akkor egy svéd műszaki katona a földön álló Gripent indította be a egy teszt során. A gép azonban az indítás után meglódult és elrobogott, majd leszaladt a kifutópályáról és felborult. Akkor kiderült, hogy az indítást végző katona elfelejtette ellenőrizni, hogy a kétüléses gép hátsó ülésénél hogy áll a gázkar, magyarán sebességben hagyta a gépet.

Az akkori esetben egyetlen könnyű sérült volt, Sandra Halvarssont, a gépet beindító katonát ledobta magáról az elszabadult gép. Ennél is érdekesebb, hogy az egyébként valóban banális történetről az eset után alig két nappal maga az érintett nyilatkozott

Fontos lenne továbblépni

El kell fogadni, hogy ahogy minden munkahelyen, úgy a vadászrepülők környékén is történnek balesetek. A keletkezett kár értelemszerűen több nagyságrenddel nagyobb lesz, mint mikor valaki felborít egy iratokkal teli polcot vagy egy rakás konzervet, de ettől még továbbra is az a legfontosabb, hogy a Gripenben ülő két pilóta szerencsésen túlélte a balesetet.

Az eset kivizsgálása, a felelősök meghatározása nem azért fontos, hogy legyen kit megbüntetni.

A lényeg, hogy a Magyar Légierő többi gépével és pilótájával már ne történhessen meg az, ami a 42-essel. Amúgy sem sok értelme lenne levonni a kárt a pilóták fizetéséből, azt a 11-13 milliárdot még egy dandártábornok illetménye sem adja ki egyhamar. Kecskeméten korábban egyébként szokás volt, hogy egy-egy hiba miatt pénzbüntetéssel sújtották a 100-120 ezer nettót kereső műszaki személyzet tagjait.

A helyzet mielőbbi rendezése az év második felében aktuálissá váló balti légi rendészeti feladatok megkezdése miatt is fontos. Pletykák szerint a pilóták egy része már korábban is rossz néven vette, hogy a kitelepülés nem számít missziós feladatnak, így nem jár érte fizetésbeli bónusz. Ha a magyar hadvezetés félrekezeli a Gripenek első évtizedének legsúlyosabb balesetét, annak tényleg lehet olyan vége is, hogy a hírek szerint a helyzetükkel, megbecsülésükkel elégedetlen vadászpilóták közül sokan leszerelnek, hogy a civil szektorban próbáljanak szerencsét. Még akkor is, ha vadászpilótából sem lehet hipp-hopp civil pilóta, munkavállalás előtt meg kell szereznie a választott típusra szóló szakszolgálati engedélyt, vagyis jogosítványt.