Nándor
6 °C
22 °C

Bercelből indul a lift a világűrbe

2015.06.17. 14:51
Az űr tele van értékes nyersanyagokkal, és csak azt kell kitalálni, hogy miként fogjuk azokat megtalálni, kibányászni és hazahozni. Éppen az a célja az Exosphere nevű chilei vállalkozói csoportnak, akik a Nógrád megyei Bercelre szerveztek nemzetközi nyári tábort. Itt tudósok és gazdasági szakértők próbálják megfejteni, hogy milyen lehetőségeink vannak, mibe érdemes belevágni. Abban bíznak, hogy aki most beszáll, az később akár kőgazdag is lehet.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világ űrügynökségei nem újabb hős asztronautákat akarnak kitermelni, akik egy idegen bolygóra lépve az országuk lobogója mellett tudnak egy jót szelfizni, mert túl drágák ezek a küldetések, és néhány fotó nem ér meg ennyi pénzt. A hírekből arra lehet következtetni, hogy az űrkutatók inkább ásványokat akarnak kitermelni.

A japán JAXA nem is embert akar küldeni a Mars közelébe, hanem egy szondát, ami majd kőzetmintákat hoz vissza a Földre. Európában is látható ez az irány, Johann-Dietrich Wörner az európai ESA űrügynökség új vezetője egy állandó holdbázis kiépítését tervezi, elsősorban tudományos és kutatási céllal. A NASA annyira komolyan gondolja azt az egészet, hogy már hatodik éve rendezi meg az űrbányászati robotversenyét, amin több tucat amerikai egyetem vesz részt.

Ne legyenek kétségeink afelől, hogy amikor már pontosan ismerni fogjuk az égitestek ásványi összetételét, és ott leszünk helyben, akkor el fog kezdődni a nyersanyagok kiaknázása.

L'ombelico del mondo

A téma a vállalkozók figyelmét is felkeltette, főleg azokét, akik nem a százmilliomodik újabb mobilos appba akarják befektetni a pénzüket, hanem valami igazán nagy, komoly témába - mondta Antonio Manno, a chilei Exosphere vállalkozói műhely társalapítója. Azért jött Budapestre, hogy megszervezze a Copernicus Űrkutatási és Technológiai konferenciát, melyen

egy önmeghajtású űrlift koncepcióját fogják kidolgozni.

Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy az űrből leküldött rakomány energiáját felhasználva egy másik kapcsolódó űrlifttel az űrbe lehet juttatni dolgokat. Ez ugyanolyan távoli dolognak tűnhet, mint az, hogy egyszer emberi talpak érintik a Mars felszínét, de Antonio Manno szerint sokkal közelebb vagyunk a megoldáshoz, mint ahogy azt sokan gondolják. Ők pedig nem akarják megvárni, hogy a technológiai feltételek adottak legyenek, és már most be akarják dobni a köztudatba a témát, hogy minél több kutató találja érdekesnek ezt a területet, és ezáltal is haladjanak előre a fejlesztések.

5

A berceli kastélyban júliusban megrendezett konferencián két csapatra osztják a résztvevőket. Az egyik foglalkozik majd a technológiai kérdésekkel, nekik különböző energiaellátó rendszereket kell modellezni és összehasonlítani. A másik csapat eközben az űrbéli bányászat és az űrlift gazdasági hatásait vizsgálja majd, akár olyan kérdésekre is kitérve, hogy miként változna meg az arany világpiaci ára, ha tonnaszámra tudnának hozni belőle a világűrből.

Három hét alatt nem lehet ebből felépíteni egy startupot - mondta Antonio Manno -, de prototípusok, algoritmusok, tanulmányok születhetnek a konferencia végére. A konferencián elvégzett intenzív munka arra is jó, hogy szorosabb szakmai kapcsolat alakuljon ki a résztvevők között, ami megnöveli az esélyét annak, hogy a későbbiekben is együtt dolgozzanak ezen a területen.

Az akadémiai szféra is szokott ehhez hasonló nyári vagy téli táborokat szervezni - mondta Pacher Tibor, a PuliSpace vezetője, aki részt vesz az Exosphere konferenciáján, hiszen ők is azzal a kérdéssel foglalkoznak a Google Lunar Xprize díjára pályázó projektjükben, hogy miként lehet egy szondát az űrbe, a Holdra juttatni.

Van egy közös témánk az Exosphere-rel: Hogyan lehet megközelíthetőbbé, használhatóbbá tenni a világűrt? 

- mondta Pacher, hozzátéve, hogy bár régi téma az űrlift, az nem fog hamarosan megvalósulni. Szerinte különösen izgalmas a téma gazdasági elemzése, hogy mennyire lenne fenntartható egy űrlift működése. „Sok olyan nyersanyag van, mint például a titán, az alumínium, a ritkaföldfémek vagy a hélium-3, amit érdemes lenne akár az űrből is beszerezni” - mondta a fizikus űrvállalkozó. Szerinte érdemes megvizsgálni a kérdést, hogy van-e realitása annak, hogy ezeket az anyagokat űrlifttel hozzuk vissza a Földre, és hogy ezzel tudjuk-e csökkenteni a járulékos költségeket.

1

Talán ennél is fontosabb, hogy inspirálni tudják a fiatalokat. Éppen úgy, ahogy kilencven éve Charles Lindbergh tette, amikor átrepülte az óceánt, és ezzel elindította a repülés iparágát, vagy ahogy most az Xprize próbálja beindítani az űrturizmust és a Hold magánpénzből történő felderítését.