Salamon
6 °C
14 °C

Az NSA továbbra is lehallgatja a szövetségeseit

000 DV1826452
2015.12.30. 19:01
Az USA lehallgatott mindenkit, ezt Snowden óta tudjuk. Most már állítólag nem így mennek a dolgok, de Izrael azért rajta maradt az NSA listáján. Izrael pedig ugyanúgy lehallgatja az USA-t. Korábban együttműködött az NSA és izraeli megfelelője, a Unit 8200, később viszont kiderült, hogy utóbbi hazabeszélő kiberfegyvert adott az előbbieknek. A magyar titkosszolgálat is így járt. A színfalak mögött semmit nem csitult a kiberkémkedés.

Barack Obama két éve, az NSA-botrány kirobbanása után, 2014 januárjában bejelentette, hogy visszavesznek, és nem fogják lehallgatni szövetségeseiket, például Németországot. A Wall Street Journal által megkérdezett kormányzati, ellenzéki és szakmai források viszont azt állítják, hogy a háttérben a Fehér Ház úgy döntött: néhány szövetségesüket továbbra is közelről figyelnek. A lista tetejére az izraeli miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú került. 

Abban az időszakban az USA titokban Iránnal tárgyalt atomprogramjáról, ami nagyon nem tetszett Izraelnek, Netanjáhú gyakorlatilag a tárgyalások megakadályozására építette fel kampányát, és az is kiderült, hogy Izrael lehallgatta az USA-t.

Az NSA viszont megfigyelte az izraeli vezetőket, amiből dilemma is lett: kiderült, hogy amerikai törvényalkotók és amerikai-zsidó csoportok is kapcsolatban vannak az izraeli vezetőkkel, azaz őket is megfigyelték, amikor az állam vezetőinek kommunikációját lehallgatták, lényegében a kongresszus után kémkedtek.

A Fehér Ház szerint viszont az így megszerzett információ jól jöhetett Netanjáhú kampánya ellen, nem akarták befejezni a lehallgatást, köztes megoldáshoz nyúltak: a WSJ forrása szerint nem azt mondták meg az NSA-nak, csinálják a lehallgatást, egyszerűen nem mondták, hogy ne csinálják. A lehallgatásokból kiderült, hogy Izrael hogy hallgatta le az amerikai-iráni tárgyalásokat, megtudták, hogyan mozgolódnak az amerikai izraeli csoportok a megállapodás ellen. 

Védettek listája

Az újság forrásai szerint zárt ajtók mögött az Obama-adminisztráció tényleg visszavett kicsit a baráti kémkedésből: elkészült egy védelmi lista, akik rákerültek, azokról leszállt az NSA. Állítólag ilyen a francia elnök, a német kancellár, és több NATO-tagország vezetői. De még a listán lévőknek is engedélyezték, hogy az NSA lehallgassa a vezetők legfőbb tanácsadóit.

Voltak olyan szövetségesek, akik fel sem kerültek a listára. A források szerint ilyen Erdogan török elnök, aki hiába NATO-szövetséges. És ilyen Netánjahú izraeli miniszterelnök is. Állítólag Obama úgy fogalmazott, megfigyelése „nemzetbiztonsági célokat szolgál”. Az amerikai elnök egyébként nyilvános beszédében is elmondta, hogy lesz kivétel a védettség alól, de konkrétumokat nem említett.

A WSJ megkereste az izraeli, a német és a francia és a török kormányt, de hivatalosan egyikük sem reagált az NSA ügyködésére. Az NSA nem akarta kommentálni az ügyet.

Tessék, itt egy hazabeszélő kiberfegyver

Kormányzati források szerint Obama 2008-as megválasztása után prioritás lett a világ vezetőinek megfigyelése, már ekkor megfigyelték Netanjáhút is, aki akkoriban az ellenzéki Likud pártot vezette. Az USA és Izrael viszonyát furcsa egyensúlyozás jellemezte már korábban is, ha a kibervédelemről, kibertámadásokról beszélünk.

Obama megválasztásakor az NSA és izraeli megfelelője, a Unit 8200 együtt dolgozott, megosztották egymással információikat, sőt közös kampányt indítottak az iráni atomprogram ellen, ebből lett az uráncentrifugákat hazavágó, 2010-ben lebukó Stuxnet kiberfegyver.

Aztán később kiderült, hogy a Unit 8200 olyan kiberfegyvert adott az NSA-nak, ami hazaküldött információkat Izraelnek. Látszik, nincs olyan, hogy baráti titkosszolgálat: ugyanígy járt a magyar hírszerzés is az olasz Hacking Team szoftverével. Izrael egyébként akkor hivatalosan azt válaszolta az NSA-nak, hogy véletlenül hallgatták le zárt hálózataikat, az NSA pedig azt, hogy „ne aggódjanak, mi is hibázunk” – legalábbis ezt állítja a WSJ forrása.

Törölni azért nem fogjuk

Persze az NSA-t sem kellett félteni: évtizedeket töltöttek azzal, hogy a világ hálózatait le tudják hallgatni, aztán masszívan adatokat gyűjtsenek: telefonhívásokat, szöveges üzeneteket, emaileket. Snowden botránya után valamit tenni kellett, viszont ha eltávolították volna ezeket a hardvereket, szoftvereket, nagyon nehéz lett volna a jövőben újra kiépíteni a rendszert.

Ezért Obama úgy döntött, hogy ugyan leállítja bizonyos szövetségesek telefonjainak, emailjeinek megfigyelését, de nem számolja fel a rendszert – azt bármikor visszakapcsolhatja mondjuk utódja. A WSJ forrásai szerint nem volt túl nagy vita arról, mi legyen Izraellel: egyszerűen mindenki tudni akarta, mi folyik ott, az amerikai-iráni tárgyalások alatt például az NSA rekordsebességgel, az elkapott kommunikáció után hat órával már szállította a feldolgozott adatokat.

Annyi a szabály, amit az ügynökségnek be kell tartania, hogy kihúzzák az amerikai vezetők, politikusok, cégek neveit, ha a kommunikáció lehallgatása alatt beléjük ütköznek, helyükre csak annyit írnak: egy amerikai cég, egy amerikai képviselő, stb.