Katalin
3 °C
9 °C

Majdnem megtanultam három nyelvet egy hónap alatt

2016.08.29. 10:53
Az internetnek vannak örök, megfejthetetlen rejtélyei. Ki használja a pornóoldalak Facebook-megosztás gombjait? Ki válaszol a 419-es nigériai csalók leveleire? Ki vásárol spamben hirdetett tuti eredeti Rolexet? És ki kattint az internetet ellepő, minimum gyanús, de inkább röhejes fogyasztó-potencianövelő-fiatalító csodaszereket, gyors meggazdagodást és hasonlókat hirdető reklámokra? Olyat tettünk, amit kultúrember még soha, amióta az internetet kitalálták: odakattintottunk.

Az orvosok is megdöbbentek!

Négy nap alatt 8 kilót fogytam, eltűnt a lábgombám, visszanőtt a hajam, leszoktam a dohányzásról, kerestem egy tuti jó befektetéssel pár millió forintot, és megtanultam három idegen nyelvet anyanyelvi szinten! Ugye ön is látott már az interneten olyan hirdetéseket, amik ilyesmiket ígérnek, botladozó magyarsággal és nyilvánvalóan kamu sikertörténetekkel. A dolog egészen bizarr és már-már vicces, csakhogy: mivel ezeket a reklámokat automata hirdetéskiszolgáló rendszereken (főleg Google AdSense) át terítik, ahol minden kattintás után fizet a hirdető, feltételezhetjük, hogy a biznisz életképes. Elvégre a dolog elég régóta jelen van a neten, és

  1. ha nem kattintana senki, a hirdetési felületek gazdái cserélnék le a reklámokat valami jövedelmezőbbre,
  2. ha pedig a kattintókból nem lennének vásárolók, tönkremenne az egész üzlet a reklámköltségbe.

Ezek a reklámok sokfelé előfordulnak, de legjellemzőbben a net egy elég jól körülhatárolható, nem feltétlenül agysebészek és rakétamérnökök által látogatott szegletében burjánzanak. Ha a magyar nyelvű internet a Csendes-óceán, akkor ez a zóna a Nagy Szemétsziget: a civilizáció és a technikai fejlődés gondatlanságából származó undorító melléktermék, ami ijesztően nagy, hulladékból áll, szegény buta halak és madarak meg jól bekajálják, és utána elég rossz lesz nekik. Igen, arra a már többször megénekelt alternatív híroldal-univerzumra gondolok, ami innen-onnan összelopkodott internetszeméttel, álhírekkel, áltudománnyal, összeesküvés-elméletekkel és hasonló veszélyes hülyeségekkel mérgezi az internetezők hiszékenyebb rétegeit. És láthatóan az ilyen reklámokból él, a legtöbb ilyen oldal csurig van töltve velük. A nehézsúlyú-szabadfogású bajnok ebben jelenleg az Utcaemberek nevű oldal, aminek egyrészt már a neve is értelmetlen, másrészt csak a címoldalán több mint ötven (!!!) látványosan átverős hirdetést számoltam meg, egy sima cikkoldalon meg 15-öt, plusz egy szál valódinak tűnő reklámot – nyilván utóbbi járt a legrosszabbul.

Hát hogy a fenébe működhet egy ennyire szem előtt levő és ennyire nyilvánvaló csalás? Először is vizsgáljuk meg, mi van a kamu bannerek mögött.

Egy furcsa nyelvtanulási módszer hihetetlen eredményei

Példaként vegyük a netet idén nyáron ellepő, csodálatos nyelvtanulási sikereket ígérő reklámkampányt, ami tényleg mindenhol ott van, még a gyűlöletbizniszben utazó, orosz propagandát fújó rémhíroldalakat is meghódította (1, 2). Biztos látta már a csodás történeteket a pár nap alatt perfekt nyelvtudást felszedő szakácsnőkről és gondnokoktól, akiknek ettől instant tündérmesévé változott az életük, de ha nem, itt egy kis válogatás a legviccesebb darabokból:

Ha a reklámra kattintunk, egészen apró betűkkel ez a figyelmeztetés fogad:

“Ezek a szolgáltatások nem tükrözik az átlagos eredményeket, amelyeket az efféle eszközök alkalmazásával érhetünk el... Ez az internetes oldal főleg olyan egyes egyéni eredményeket mutat be, amelyek során az adott személyek különleges eredményeket értek el, más tényezők is befolyásolhatták tevékenységüket. A felület használatából származó átlagos eredményeket reprezentatív tudományos kutatásnak nem vetették alá.”

És közvetlenül ez alatt:

hahaha.png

A továbbiakban kiderül, hogy egy bizonyos Gerőczy András nyelvészprofesszor fejlesztette ki a csodamódszert (aki egyébként nem létezik, a fotója egy 1927-ben elhunyt lengyel nyelvészt, Andrzej Gawronskyt ábrázol), ami valójában egy multimédiás tanulókártya-csomag (!), ami a teljes agyi szinkronizáció módszerével (!!) eléri, hogy napi 270 szót jegyezzünk meg (!!!), ami pedig pár hét alatt tökéletes nyelvtudást ad.

Tehát egy csomag kártyáról beszélünk, a lapokon idegen nyelvű szavakkal, csak most, csak önnek 56 940 forint helyett csak 34 449-ért.

A megrendelős weboldalon egyébként sehol egy elérhetőség, egy cégnév, csak egy csomó elégedett vásárló szerepel névvel-arcképpel, de róluk egy szál Google-képkeresés megmutatja, hogy valójában nem léteznek, csak innen-onnan összeollózott stockfotók. Az egyetlen hivatalosnak tűnő és a céghez köthető személy egy bizonyos Nádasdy Liliom, értékesítési és marketingigazgató, aki névvel-fotóval dicséri a portékát. Ilyen nevű ember létezéséről egyébként sem a Google, sem a Facebook, sem a Linkedin nem tud, az arcképe pedig ezen kívül kizárólag lengyel nyelvű oldalakon tűnik fel, mindig más név alatt.

Ha egy kicsit jobban körülnézünk, kiderül, hogy ugyanezt a terméket copy-paste módszerrel szaporodó oldalakon, de más-más neveken is hirdetik (Fast Phrases, Modern Módszer, Lingfluent), és van belőle lengyel, cseh, olasz és orosz, sőt még a thaiföldi piacra készített klón is. Sőt, vették a fáradságot, tudományos ismeretterjesztő oldalnak látszó kamuoldalak összekalapálására is, mint a Science & Info vagy a Science Journal Hungary. A doméneket a Domain Privacy nevű doménproxy cég (más nevében internetes címeket bejegyző, az eredeti tulajdonos kilétét elfedő vállalkozás) lengyel ágánál jegyeztették be, az egyetlen cégnév, ami a háttérben feltűnik, a szintén lengyel Whitedotseo, ami online marketinggel és keresőoptimalizálással foglalkozik.

A magyar netet ellepő nyelvtanulós csoda mögött tehát egy fél Kelet-Európát behálózó, valószínűleg lengyelek által futtatott, sokszoros átverésre és hazugságokra épített üzlet van. Aki veszi a fáradságot némi Google-bogarászáshoz, pontosan ugyanilyen hálózatokat talál a hasonló reklámokkal futtatott fogyasztó-szépítő-fiatalító csodaszerek mögött is. Fiktív emberekből, kamu ígéretekből összetákolt, majd több nyelvre lefordított, klónozott weboldalak tucatjai; cégnév, kapcsolat, elérhetőség sehol, a nyomok általában Szlovákiába vagy Lengyelországba vezetnek.

Lyukak a védőhálón

Mivel az átverős nyelvtanulós (meg a többi hasonlóan hirdetett) biznisz elég nyilvánvaló módon sért egy sor magyar jogszabályt, körbeérdeklődtünk az illetékes hatóságoknál, mit tesznek a jelenség ellen. A Gazdasági Versenyhivataltól azt a választ kaptuk, hogy hozzájuk elég ritkán érkeznek ilyen jellegű panaszok, de azokat mind kivizsgálják, és ha csalás gyanúja merül fel, továbbadják a rendőrségnek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság viszont kibökte, mi a probléma gyökere:

„Sajnos a tisztességes piaci résztvevők mellett sok tisztességtelen vállalkozás vagy fantomcég van jelen az internetes felületeken. Az általuk kínált termékek, szolgáltatások közös jellemzője, hogy azokat külföldön bejegyzett honlapokról lehet megrendelni. Előfordul az is, hogy olyan termékeket hirdetnek eladásra, amelynek összetevőit kifejezetten tilos felhasználni az Európai Unió területén. A hatóság minden egyes panaszbejelentést megvizsgál, ugyanakkor a vizsgálat eredményes kimenetele kétséges, mivel ezek a külföldön bejegyzett cégek gyakran beazonosíthatatlanok, mire a hatóság a nyomukra bukkanna megszüntetik a honlapot és eltűnnek.”

Vagyis a hatóságok tudnak a problémáról, csak egyszerűen nem tudnak mit tenni ellene.

Egy szereplő maradt a történetben, aki kinyírhatná az egész átverős bizniszt: a Google, aminek az automatikus online hirdetéskiszolgáló rendszere kulcsfontosságú a csalók számára, ezen át halásznak átverhető emberekre.

„A Google célkitűzése, hogy a Google Hálózaton keresztül megjelenő hirdetések hasznosak, változatosak, relevánsak és biztonságosak legyenek a felhasználók számára. Ezzel összhangban minden irányelvünket úgy alakítottuk ki, hogy azok megvédjék a magas minőségű felhasználói élményt, mindemellett tiltjuk azon promóciókat, amelyek olyan termékeket vagy szolgáltatásokat mutatnak be, amelyek bármely módon nem pontosak, valóságosak vagy hitelesek. A hirdetéseket minden szempontból felülvizsgáljuk, az AdWords hirdetési irányelveknek megfelelően, beleértve a hirdetés címét, leírását, kulcsszavait, valamint weboldalát vagy alkalmazását. Nagyon komolyan veszünk minden olyan kísérletet, amely a hirdetési felülvizsgálatunkat kívánja kitrükközni vagy megkerülni” – válaszolta a cég kérdésünkre, hogy mit tesznek a csalók reklámkampányai ellen. És valóban, óriási erőfeszítéseket tesznek, több száz fős csapat dolgozik a kamu hirdetések kiszűrésén, a tavalyi statisztika szerint 780 millió (!) reklámot lőttek le, és több tízezer oldalt töröltek, ami ezekhez kapcsolódott. Csak hát sajnos a valóság azt mutatja, hogy ez sem elég.

haha

Megkérdeztünk több független online marketing szakértőt is, hogy hogyan működhet a csalók biznisze. Azt mindannyian megerősítették, hogy a Google komoly erőfeszítéseket tesz a csalók kiszűrésére, mert hiába keres rajtuk is pénzt, az ezzel szemben álló presztízsveszteség sokkal súlyosabb. Persze a magyar nyelv és a globálishoz képest elenyésző magyar piac a csalóknak kedvez.

„Úgy mondanám, hogy felületesen átnézik a hirdetéseket, de nyilván nem mennek utána, hogy minden legális-e egy legálisnak látszó esetben. Van egy teljesen automata szűrés, ez a nagyon durva dolgokat kiszűri. Azután van az, amikor az automata kér manuális ellenőrzést, mert nem tud dönteni, ezeket megnézik Google kollégák. Az orvosi témákat, a vényköteles, egészségügyi termékeket például tipikusan szigorúan kezelik, pár másikkal egyetemben, mint pl. fegyverek, szexuális témák, stb. De mondjuk azt nem feltétlenül, hogy egy angol tanfolyam ígérete vajon reális-e. A nagyon egyértelmű csalásokat megfogja a rendszer, de azok átcsúsznak, ahol nem ennyire nyilvánvaló a helyzet” – vázolta fel a rendszer működését kérdésünkre Gál Kristóf, a Klikkmarketing online marketing specialista cég alapítója, a Google AdWords nagykönyve című szakkönyv szerzője.

„Személyes tapasztalat: az ellenőrzés alapos, de néha inkonzekvens. Előfordul, hogy hetekig fut egy jóváhagyott hirdetés, aztán egyszer csak mégis leállítják (vélhetően elhasalt egy újraellenőrzésen). Alapvetően a kockázatkerülés a jellemző (tehát a határeseteket inkább-nem-mint-igen alapon kezelik). Hogy az irányelvek ellenére miképp mennek át a trash hirdetések, arra nem tudok válaszolni. Amikor rákérdezünk a cégnél, mindig a hirdetések jelentésének lehetőségét ajánlják a figyelmünkbe (banner jobb felső sarkában kis kék izé)” – mondta egy másik, az Indexnek név nélkül nyilatkozó szakmabeli.

A kiskapuk elég nyilvánvalóak. „A hirdetéshez meg kell adni sokféle adatot, de ha kamuból akarsz hirdetni és rejtőzködni, akkor simán megcsinálod. Például meg kell adni számlázási adatokat, de ezeket senki nem ellenőrzi, tehát gyakorlatilag simán el tudsz kezdeni hirdetni minden további nélkül. Az más kérdés, hogy lehet, hogy a fiókod letiltják, ha gyanús, de addigra már három másikat nyitottál, és csinálod tovább, ha rosszfiú vagy...” – fogalmaz Gál Kristóf. Ezt más forrásaink is megerősítették: gyakorlatilag csak a bankkártyaadatoknak kell valódiaknak lenni, ahonnan a hirdetés árát levonják, és már reklámozhatunk is. Sok szerencsét a lomha hatóságoknak, hogy ennyi alapján utolérjék a csalókat.

Egy névtelenséget kérő forrásunk beavatott még egy, szakmai körökben terjengő pletykába: „Alapvetően elég sok kattintás kell, hogy pusztán az AdSense eltartson egy oldalt. Viszont nagyon sok olyan site van (Mindenegyben blog és társai) amelyek nagy látogatottsággal működnek, a fenntartásuk költsége pedig csekély, mert lopott a tartalom, és ingyenes template meg Wordpress van alattuk. Az üzleti modell: üzemeltess egy halom trash oldalt, vond be a Facebookot is lájkvadász tartalommal, így tereld a forgalmat, aztán rakd tele a site-okat AdSense felülettel, ahová célozd a saját kampányaidat, amelyek kamu, de kapós termékeket reklámoznak. Van egy iparági mérőszám, a Conversion rate, ez azt mutatja meg, hogy 1000 kattintásból hány vásárlás lesz. Az átlagos arány 0,89%, vagyis ezer kattintás egyenlő 9 vásárlás. Ebből már nagyjából látható, hogyan kell árazni egy kamu terméket, hogy profitábilis legyen a buli. Persze arra, hogy a trash termékeket hirdetőknek és a trash oldalak üzemeltetőinek köze volna egymáshoz, netán ugyanazok volnának, semmilyen bizonyíték nincs. De a szakértői véleményem az, hogy ha én csinálnám, akkor így csinálnám.”

Jó, ha senki nem tesz semmit, akkor majd ÉN!

Egyszeri felhasználóként több módszerünk is van fellépni a csalók reklámjai ellen. Például az adott hirdetés jobb felső sarkában a kék X-re kattintva száműzhetjük az életünkből, de persze ez csak tüneti kezelés. Rögtön mellette viszont van a cég már említett hivatalos javaslata, egy kis háromszög (ami egyébként ide visz), amivel jelenthetjük a Google felé, hogy problémás a reklám (a „sérti az Adwords egyéb irányelveit” az általánosan használható opció).

És van még egy, elsőre meglepően hangzó megoldás: kattintsunk rá! Igen, a kamu, átverős reklámra. A tapasztalat azt mutatja, hogy vírust jellemzően nem ilyen módon fogunk bekapni (azért vírusirtó-tűzfal persze legyen bekapcsolva), és a klikk után be is zárhatjuk az oldalt, eszünkbe ne jusson bármilyen adatunkat megadni. Mi fog történni? Az AdSense érzékel egy átkattintást, és azt leszámlázza a hirdetőnek. Mivel nem vásároltunk semmit, ezzel gyakorlatilag kivettünk a csaló zsebéből némi pénzt – hogy mennyit, azt nehéz megmondani, de nagy átlagban kattintásonként 50-80 forinttal számolhatunk. Szóval kicsinyes a bosszú, de hát sok kicsi sokra megy. További probléma, hogy ezen a pénzen osztozik a közvetítő Google, és a hirdetést megjelenítő weboldal, így ha a kettő közül bármelyiket jobban utáljuk, mint a csaló reklámozót, akkor ugrott ez a megoldás is.

Végső soron a legtisztább módszer az, hogy egyáltalán nem látogatunk olyan oldalakat, ahol ilyesfajta reklámok jelennek meg; ez egészen jó iránytű ahhoz is, hogy elkerüljük az internet Csendes-óceánjának Nagy Szemétszigetét.

Ne maradjon le semmiről!