Emma
3 °C
10 °C

Digitális melósok kellenek a gyárakba

bosch
2016.11.02. 17:57
Dübörög a negyedik ipari forradalom, és már a gyártósorokat is bitek hajtják előre. A kétkezi munkások környezetében több hightech lesz, mint egy menő belvárosi irodában, teljesen megváltoznak az üzleti folyamatok, és több millió munkahely fog megszűnni, miközben milliók helyezkedhetnek el ma még nem létező munkakörökben. Az ipar 4.0 jelenti Európa és Magyarország iparának jövőjét, és a felkészülést azonnal el kell kezdeni.

Robotok, algoritmusok és appok tesznek tönkre több millió munkahelyet világszerte

– ez a dolgozó emberek legnagyobb félelme a negyedik ipari forradalommal kapcsolatban. Az egyenlet másik oldalán azonban ott van több millió új munkahely is, ma még nem létező pozíciókban, és végső soron a dolgozó emberek helyzete még javulhat is.

Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam, amikor Frankfurttól nem messze, a német Bechtle logisztikai telepén beálltam néhány körre dobozokat pakolni. Fejemre húztam egy Vuzix okosszemüveget, a rajta lévő kamerával beolvastam a futószalagon keringő doboz vonalkódját, és kaptam egy számsort, amiből kiolvasható, hogy a raktár melyik polcáról milyen termékeket kell levenni, majd a dobozba helyezni. Néha el kellett kiáltani magamat, hogy „one ... oké!”, hogy a headsetnek hangutasítással jelezzem,  elvégeztem a feladatot, jöhet a következő. 

A kezeim végig szabadok maradtak, ami pakolás közben elég jól jött. Saccra pár órányi gyakorlás után beállhattam volna melózni, a mostani fizetésemnél százezrekkel többért, és olyan menő eszközöket használtam, amilyenekkel csak technológiai kiállításokon szoktam találkozni. Az látszott, hogy a betanításban nagy segítséget nyújthat egy ilyen hightech eszköz, és a munkát is változatosabbá teszi.

Attól még messze vagyunk, hogy a kiterjesztett valóságot megjelenítő szemüveg színesre fesse előttünk a keresett polcot, amint a Bechtle és az SAP alábbi demóvideójában látható, de a kamerák és a szemüvegbe beépített megjelenítők fejlődésével egyszer ide is el fogunk jutni. Gondoljunk csak a Microsoft Hololens sisakra, amely nagyon hasonló módon jeleníti meg a játékokat, és pár éven belül piacra dobnak egy megfizethető modellt is belőle.

A Bechtle által használt Vuzix M100 és Epson BT200 szemüvegek nagyjából kétszázezer forintba kerülnek, tehát csöppet sem mondhatók olcsónak. Viszont  

nem is a költség a legfontosabb tényező, hanem az idő, és a magasabb minőség

– mondta Klaus Kratz, a Bechtle logisztikai igazgatója.

Egyre összetettebb dolgokat kérnek az ügyfelek, mindent az általuk megadott párórányi idősávban kell leszállítani, és mindezt úgy, hogy a raktárban több tízezer különböző árucikk van. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően - mint például az SAP logisztikai rendszerének a bevezetése, amely az okosszemüveggel való munka alapja – felgyorsult az ügyintézés, naponta ezerháromszáz fajta termék megy át a dolgozók kezei közt, és 8500 csomagot indítanak útjára.

20160922 113321(0)

A kereslet növekszik, és már jobban képzett, nagyobb informatikai tudással rendelkező embereket keresnek, hiszen cégnek már nem abban van az előny, hogy valaki tudja, mit melyik polcon kell keresni. „Ha a rendszer elromlik, amire még nem volt példa, manuális üzemmódra kellene átállni. Ebben az esetben, ugyanannyi idő alatt, a napi mennyiség 30 százalékát tudnánk feldolgozni” – mondta Kratz.

Hálózatba kötnek mindent

A németek által elindított ipari digitalizáció lényege, hogy a teljes gazdaságot egyetlen informatikai hálózatba kötik be. A negyedik ipari forradalom újításait sokan összekeverik az automatizálással, pedig az ipar 4.0 ennél jóval többről szól, a digitális átalakulás teljes mélységében átjárja az ipart. Ez egy teljesen integrált rendszer, amely a tervezőasztaltól a gyártósoron át a vevőkig végig követi a termékek életét.

Óránként egymillió új eszköz csatlakozik az internetre, ezáltal megszűnik a határ a fizikai és a virtuális világ között

– fogalmazott Bernd Leukert, az SAP innovációért és termékekért felelős igazgatósági tagja. A netre csatlakozó új eszközök igen egy része a termékekbe, egy része pedig ipari gépekbe kerül. Ez teszi lehetővé, hogy valós időben tudják irányítani a gyártás teljes folyamatát, és termék teljes életciklusáról keletkezzenek hasznos adatok. Nemcsak az üzemen belül működik az integráció, hanem azon kívül is, a kész terméket összeszerelő üzemtől az utolsó alkatrész-beszállítóig.

Leukert egy robotkart gyártó céget hozott fel példaként, amely korábban semmit sem tudott arról, hogy a vevők miként használják a termékeit. Csak akkor találkozott a hibákkal, amikor egy-egy megrendelőtől később panasz érkezett.

Az ipar 4.0-ban ez a fajta tudatlanság a múlté.

A termékekbe beépített szenzorok adatokat küldenek a gyártó szolgáltatóközpontjába, és ennek köszönhetően már a meghibásodás előtt tudni lehet, hogy érdemes lenne beütemezni egy karbantartást. Ha úgy állítják be a rendszert, akkor automatikusan be is jegyezhet egy időpontot a szerelő naptárában.   

Véget vetettek a targoncaversenynek

Az osztrák Zenoway megoldása a targoncák napi működést követi nyomon, hogy a tulajdonos az adatok alapján képes legyen növelni a hatékonyságot, és megelőzhesse a baleseteket. Utólag szerelnek fel a targoncákra érzékelőket, amelyekkel az akkut, az emelési magasságot, a rakomány súlyát és a sebességet figyelik; ahol bevezették, ott állítólag megszűntek a folyosókon munkaidőn kívül megrendezett targoncás versenyek.

Az ütközéselemző pedig rögtön szól a menedzsmentnek, hogy ellenőrizzék, megsérült-e egy polc. Aligha kell megmagyarázni, hogy ez miért fontos - több olyan videó van a weben, amelyeken egész raktárak dőlnek romba egyetlen kis koccanás hatására.

raktar.gif

Távoli karmesterek

A gyártók gyakorlatilag operátorokká válnak, és a megszűnő kétkezi munkahelyek nyomán szolgáltatói állások jönnek létre. Hogy a szenzorok leolvasása és a távfelügyelet jól működjön, ahhoz a modern, 5G-s mobilhálózatok is jól jönnek majd. Az új generációs, nagyobb kapacitású hálózatokon sok százezer szenzort tudnak leolvasni, és arra is jó az 5G, hogy nagyon gyors válaszidőt garantáljanak.

Hangnál még belefér, hogy 30 ezredmásodperc legyen a hálózat válaszideje, de amikor egy távoli robotot kell irányítani, legfeljebb 1 ezredmásodperc lehet az eltérés.

– mondják az Ericsson szakértői.

Képzeljük el, hogy 1 másodperc alatt húzunk a karunkkal egy 1 méteres vonalat, és ezt a mozdulatot a távoli robotnak kell követnie. Ilyenkor 1 ezredmásodperc alatt 1 millimétert halad a kezünk, tehát 10 ezredmásodperces válaszidőnél 1 centiméteres eltérés jöhet össze. Ipari környezetben ez nem megengedhető, akár balesetveszélyes is lehet.

Amikor a gyár még nem is létezik

Az ipar 4.0-s feladatok ellátására olyan futurisztikus megoldások születtek, hogy teljes gyárakat lehet virtuálisan felépíteni egy jövőbeni termékhez, ami szintén még csak a tervezőasztalon létezik. A Siemens szoftvere meg tudja határozni, hogy egy adott alkatrész legyártásához milyen gyártóeszköz szükséges, és szimulálni lehet, hogy a majdani munkások milyen pózban állnak majd a futószalagnál.

Header 1200x520-1200x520.png
Fotó: bosch-si.com

Az okosgyárakban nem lesz szükség próbagyártásra, és 80 százalékkal gyorsabban tudják átállítani a gépsorokat, ha más termék gyártását kell elkezdeni. A Siemens jó ipar 4.0-s példaként említette a Volkswagen pozsonyi gyárát, ahol két nagy gyártósor van, és többféle márka (Porsche, VW, Audi) készülő autói keresztezik egymást, mégsincs ebből galiba.

Vannak olyan alkatrészek is, amelyeknek a gyártását ki lehet vinni az üzemekből. Főleg a gyakrabban cserélendő pótalkatrészek esetében lesz hasznos, ha azokat 3D nyomtatókkal gyártják. A vevők közelében elhelyezett printereket integrálják az ipar 4.0-s hálózatba, és csak le kell tölteni rájuk a tervrajzokat, hogy legyártsák a keresett terméket. A helyben történő gyártással rengeteg pénz megspórolható, mert rugalmasabban, igényre készülnek az alkatrészek, és nem kell belőlük raktárkészletet felhalmozni.

Kicsik és óriások

Az eredetileg németek által kitalált ipar 4.0-t az Európai Unió is felkarolta, hogy ezzel növeljék a GPD-n belül az ipari termelés arányát. A fejlett országok ezzel akarnak versenyben maradni az alacsony munkabérrel csábító távol-keleti országokkal szemben. A digitalizációval a drága nyugati régiókban lévő gyárak is hatékonyan tudnak működni, többet lehet megtartani belőlük, és abból is komoly bevételi forrása lehet Európának, hogy eladja az ipar 4.0-s szoftvereit, szolgáltatásait. Már az Egyesült Államok, Japán és Kínai is erősen érdeklődik az ipar 4.0 iránt.  

Eközben az ipar 4.0 szekerét toló német konglomerátumoknak a saját beszállítóikra is oda kell figyelni, hogy valóban mindenki a digitális hálózat részévé váljon.

Segíteni kell a kis- és közepes vállalatokat, hogy csatlakozni tudjanak a rendszerhez

– mondta Volkmar Denner, a Bosch vezérigazgatója, amikor bejelentette, hogy a Production Performance Manager nevű terméküket nyílt szabvánnyá teszik, hogy bárki hozzáférjen. A szenzorokat kezelő PPM valós időben jeleníti meg a termelési adatokat, és önállóan kezdeményez karbantartási folyamatokat. A Bosch vezére azt mondta, a homburgi üzemükben egy érett termék gyártásában 25 százalékkal növelni tudták a termelékenységet, ami óriási előrelépésnek számít.

Ezek a fejlesztések viszonylag gyorsan megjelentek a német cégek hazai létesítményeiben, és ezen keresztül a magyar beszállítóknál. A Bosch elsőként az elektromos kéziszerszámokat gyártó miskolci üzemében vezette be az ipar 4.0-s gyártást. Ennek köszönhetően különböző kéziszerszámokat tudnak egyidejűleg legyártani, akár kisebb darabszámban is, méghozzá hatékonyan, költségtakarékosan és rugalmasan. A vállalat így gyorsan reagál az online kereskedelem folyamatosan változó rendelési mennyiségeire.

Kényszerből fejlesztenek a kicsit

Az ipari fejlesztésekkel is foglalkozó T-Systemsnél elmondták, hogy az eddigi tapasztalataik alapján elsősorban a meglévő üzemek digitális fejlesztése, upgrade-je jellemző hazánkban.

„Helymeghatározás és követés, preventív és tervezett karbantartás ütemezés, folyamat optimizáció: ezek a legjellemzőbb példák a beruházásokra.” - mondta Rékasi Tibor a T-Systems vezérigazgatója

A nagyok saját indíttatásból, egyedi szempontjaik szerint ismerik fel a termelés optimalizációjához vezető ipar 4.0-s lehetőséget, a kis-közepes cégek azonban inkább a versenyhelyzet miatt kényszerülnek előbb-utóbb nyitottan közelíteni a témához, mondta a szakértő.

Magyarországon az ipar nagy súlya miatt hatalmas potenciál van az ipar 4.0-ban, és ezt a hazai szereplők is felismerték. Idén májusban 40 vállalat, oktatási intézmény és kutatóintézet megalapította az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, amely a kormánnyal való egyeztetést és a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését tűzte ki célul.

Alighanem a hazai ipar felpörgetéséhez az a legfontosabb, hogy az állami és uniós források kihasználásával minden szereplő megmozduljon a digitalizáció irányába. Amikor az ipar 4.0 vívmányai már a szuperolcsó munkaerővel működő ázsiai gyártóknál is megjelennek, a verseny kíméletlenné fog válni.