Adalbert
8 °C
22 °C

Minden mindennel össze van kötve

2016.01.09. 22:57
Számítógépes chipeket és vezeték nélküli kommunikációs lehetőséget építenek be már szinte minden létező elektronikai termékbe. De a mindent elsöprő forradalom még várat magára még akkor is, ha minden második CES-es bejelentésben okoskütyükről és okosotthonról van szó.

A szinte minden újdonságra rámozduló korai felhasználók már körbevették magukat okos termékekkel, a nagy tömegek azonban még nem találták meg a jó indokot arra, hogy miért is vegyenek ilyen termékeket. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy pont az egyik központi elem, az Internet of Things, a Dolgok Internete az, ami leginkább riasztja a felhasználókat.

A legtöbben attól félnek, hogy az eszközök könnyen meghekkelhetők, mások attól tartanak, hogy maguk a gyártók kapnak túl sok információt a felhasználók életéről, szokásairól. Egy 28 országot átfogó, 28 ezer felhasználót megkérdező kutatás szerint a válaszadók 47 százalékának biztonsági- és személyiségi adat-problémái vannak az ilyen technológiákkal. Olyanok is vannak, akik már használtak okosterméket, de később biztonsági okok miatt meggondolták magukat.

A cégek azonban nem adják fel, tavaly még csak a kezdő lépéseit láthattuk annak az őrületnek, amely az idei CES-t uralja. Lehet, nekik van igazuk, mert egy másik kutatás szerint az aggodalmak ellenére az amerikai piac 21 százalékkal fog nőni idén, dollármilliárdokat mozgatva meg.

A legnépszerűbb kategóriák a lámpák, biztonsági kamerák, garázsnyitók és ajtózárak, mosógépek, okoshűtők és okossütők. De olyan extrém őrültségeket is láthattunk, mint az élelmiszeri terméket a hangja alapján felismerő alkalmazást, vagy a hűtőbe tehető kamerát, amely megmutatja mi van a hűtőben az ajtó kinyitása nélkül. Biztos jópofa, de azért erős túlzás egy ilyet betenni a tojások mellé. Elmondhatjuk tehát, hogy ma már 

minden mindennel össze van kötve, de nem mindennek van értelme.
Okoshűtőből kerül az étel az okossütőbe, onnan pedig az okostányérra
Okoshűtőből kerül az étel az okossütőbe, onnan pedig az okostányérra
Fotó: Ethan Miller / Europress / Getty

De ez cseppet sem zavarja a CES-en kiállító gyártókat, ugyanis a nagyobb cégek mindegyike rámozdult a témára. Vannak olyan cégek, amelyek a háttérrendszereket szolgáltatják. Azért fontosak ezek, mert egyrészt ismert cégekről van szó, akikben bíznak a felhasználók és egységes, biztonságos rendszert tudnak ajánlani. Az Intel kutatása szerint a megkérdezettek 82 százaléka szeretné egyetlen egy, biztonságosnak mondható eszközön keresztül irányítani okoseszközeit.

Több nagy rivális cég, például az Apple, a Google, a Samsung, az Intel itt is összecsap, több teljesen különböző rendszert ajánlva a gyártóknak. Az Apple HomeKit rendszere már működik egy ideje, vannak is olyan termékek, amelyek működnek vele, sőt olyanok is vannak, amelyeket kifejezetten erre a rendszerre fejlesztettek, csak iOS-en működnek, androidos mobillal használhatatlanok. A FirstAlert egy termosztátot és egy környezetet figyelő érzékelőt, a Kwikset ajtózárat, a Hunter pedig mobilról is irányítható ventilátort mutatott be.

A Google idén tavasszal mutatta be a Brillo rendszerét és a CES az első nagyobb kiállítás, ahol kifejezetten erre a rendszerre tervezett termékeket láthattunk. Az LG egyenesen stratégiai partnerséget kötött a Google-lel, a két cég okoseszközök tucatjait szeretné a jövőben kifejleszteni. Addig is a kisebbek közül az Asus olyan eszközt mutatott be, amellyel már meglévő okoseszközeik könnyebben kapcsolódhatnak az Androidhoz. Az előbb említett Kwikset a Google rendszerével is kompatibilissé tette mobilról irányítható ajtózárjait.

Harmadik nagy szereplőként talán a Samsungot említhetnénk, amely a saját SmartThings termékcsaládjával próbál betörni a világpiacra (itthon egyáltalán nem elérhetőek ezek a termékek). A Samsung tavaly lett meghatározó szereplője az okoseszközök piacának, miután felvásárolta a SmartThings startupot. Tucatnyi internethez kapcsolódó eszközük van, idén még a televízióikat is IoT-képessé tették, vagyis tévéről, távirányítóval lehet kapcsolgatni például a lámpákat vagy rácsatlakozni a gyerekszobába helyezett kamerára. Az okostévék tovább okosítása amúgy trend lehet a gyártók között, hasonló IoT-képes tévéket jelentett be az LG is a héten.

Okosodjon a háztartás is

Eddig főleg szórakoztató elektronikáról, világításról és biztonsági kamerákról esett szó, amikor okoseszközökről beszéltünk. A gyártók azonban minden háztartási gépet az internetre szeretnének kötni, teljesen mindegy, hogy az kicsi vagy nagy.

A leglátványosabb ilyen gép a Samsung óriáskijelzős hűtője volt, amely talán az idei CES-nek is lehetne a logója, annyira jól jellemzi mindazt, amiről ezek az eszközök szólnak, vagy inkább szeretnének szólni. A hűtőbe beleépítettek egy 21,5 hüvelykes HD-kijelzőt, amelyen még zenét is lehet hallgatni (vagy nézni, végül is miért ne). A hűtőben internetre csatlakoztatott kamerák vannak, hogy megnézhessük, mi van benne anélkül, hogy kinyitnánk az ajtaját, (vagy time-laps videót készítsünk egy éppen elrohadó almáról). Ennél hasznosabb, hogy folyamatosan tudja, hogy mi van a hűtőben és szól, ha például fogy a tej. A funkció elérhető, de egyelőre csak Dél-Koreában, ahol egyébként arról is szól a hűtő, ha éppen akciós valamilyen kedvenc termékünk. Ez már tényleg a jövő.

Okoshűtőt mutatott be az LG is, az óriáskijelző koncepcióját kissé továbbgondolva, Knock-On-Door névvel. Ennek lényege, hogy ha rákoppintunk a hűtő ajtajára, akkor átlátszóvá válik az, így az ajtó kinyitása nélkül is körülnézhetünk, mit honnan szeretnénk kivenni. Önműködő ajtót is lehet a hűtőbe szerelni, amely magától kinyílik, ha hozzáérintjük a lábunkat. Igazán hasznos ez, ha épp tele van mindkét kezem egy jókora lábassal, jól jöhet.

A lehetőségek, mint látjuk, határtalanok. De még nem is ezek a legnagyobb szabású ötletek. A Panasonic például nem ad a kicsire, ők egy egész várost szeretnének okossá tenni idén. Denverre esett a választásuk, mindenféle eszközt biztosítanak annak érdekében, hogy a város energiát takarítson meg és jobban kezelje erőforrásait. A városi közlekedés fejlesztése, biztonsági kamerarendszer kiépítése és még egy kisebb naperőmű felépítése is a projekt része.