Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Űrből lógó felhőkarcolót építenének Manhattan fölé

160816 PU UP-btwn-two-tower collage 2000
2017.03.29. 16:14

Nehéz eldönteni, hogy mennyire vehető komolyan, vagy tartandó inkább reklámblöffnek, figyelemfelhívó, gerillamarketinges őrültségnek a New York-i Clouds Architecture Office tervezőiroda építészeti koncepciója: az Ostap Rudakevych építész nevével fémjelzett Analemma Torony ugyanis olyan felhőkarcoló-ötlet, amihez foghatót még nem látott a világ.

Úgy tűnik, hogy Ostap Rudakevych, a Clouds Architecture Office társalapítója, a Pratt Institute professzora, számos egyetem vendégoktatója, a NASA marsi telepek tervezésére kiírt pályázatának nyertese nem a levegőbe beszél, amikor azt állítja, lehetséges olyan felhőkarcolót építeni, ami nem a földön áll, hanem egy Föld körül keringő aszteroidáról csüng alá.

Igen, jól olvasták: olyan felhőkarcoló koncepcióját alkotta meg a Clouds Architecture, ami egy űrben keringő szikladarabról lógna le.

Az Analemma Torony felfüggesztései rendszerét Univerzális Orbitális Támasztékrendszernek keresztelték (Universal Orbital Support System – UOSS), aminek lényege, hogy egy mélyűrben befogott, majd a Föld körül geoszinkron, azaz a Föld forgásával megegyező haladási irányú pályára állított aszteroida lenne az épület alapja. A kb egy nyolcas alakot leíró geoszinkron orbitális pálya előnye, hogy az űrből lelógatott épület képes lenne napjában kétszer ugyanazon földrajzi hely felett elhaladni, amit kijelölnek számára. Amennyiben az előterjesztés szerint excentrikus geoszinkron pályára állítják, akkor oda-vissza vándorolhatna a függőtorony a Föld északi és déli féltekéje között, úgy hogy pályája leglassabb szakasza – a nyolcas teteje –  New York fölé esne:

Az aszteroidáról nagy szilárdságú kábeleket bocsátanának a Föld felszíne felé, és ezekre a kábelekre függesztenék az épületet. Mivel az építkezés a levegőben zajlana, bárhol a világon megoldható lenne a konstrukció, és az épület elkészülte után a kívánt helyre lehetne mozgatni az egész komplexumot aszteroidástól, kábelestől, felhőkarcolóstól.

A Clouds Architecture előterjesztése Dubajt jelöli meg mint lehetséges építési helyszínt, mondván az Egyesült Arab Emírségek metropoliszának komoly tapasztalatai vannak a felhőkarcolóépítésben, ráadásul olcsóbban tudnak építeni, mint a New York-i cégek.

A torony energiaellátását napelemek biztosítanák, amik a légkör felső, ritkás rétegei fölött elhelyezkedve folyamatosan napsütésben részesülnének nappal. A vizet a felhőkből nyerné a felhőkarcoló, és tisztítva, szűrve újra fel is használná.

A tornyon belül elektromágneses elven működő liftek szállítanák a lakókat, amivel a kábeles liftek magasság és súlykorlátozásait el lehet kerülni, állítja a koncepció leírása.

Hogy mikor és hogyan lesz a koncepcióból valóság? Rudakevych az NBC-nek így nyilatkozott: “Ha az építészet történetét nézzük, azt látjuk, hogy egyre magasabbá és könnyebbé váltak az épületek az évezredek alatt. Az elmúlt két évszázadban a repülés és az űrrepülés korába léptünk. Hisszük, hogy csak idő kérdése, és az épületek elvesztik földi alapjukat.”