Iván
17 °C
32 °C

110 millió forintba kerül egy kiadós álhírkampány

2017.06.16. 12:51

Körülbelül négyszázezer (110 millió forintba) dollárba kerül egy 12 hónapig tartó álhírkampány, írja a BBC a Trend Micro kutatására hivatkozva. A biztonságtechnológiai cég jelentése orosz, kínai, közel-keleti és angol nyelvű oldalak árlistáit vetette össze, olyan oldalakét, amik kifejezetten álhírek terjesztésére kínálnak megoldásokat az ebben utazó megrendelőknek.

A költségek elég sok mindenre terjednek ki: hamis profilok létrehozása a közösségi médiákban, álhírek írása a nevükben és ezek megosztása, terjesztése fiktív követők segítségével az egyik alapvető módszer. A keresőszoftverek és hírügynökségek működését egyaránt befolyásoló álhír-szolgáltatásokba ezen kívül beletartozhat fiktív hírességek megalkotása, vagy akár létező személyek felfuttatása, ismertté tétele, közösségi izgatás, tüntetések kiprovokálása, újságírók lejáratása, politikai pártok és választások befolyásolása.

Vannak olyan szereplői ennek a piacnak, amik egész részletesen leírják, milyen úton-módon és mennyiért lehet egyes politikai kérdésekbe beavatkozni vagy a médiát manipulálni. Ötvenezer dollárért például teljesen le lehet járatni egy újságírót, az őt célzó álhírek tömeges lájkolásával, twitteres megosztásával, kommentelésével, amihez a célszemély twitterére ráeresztett botok ezrei teszik hozzá a magukát, rosszindulatú megjegyzésekkel, kritikus kommentekkel árasztva el profilját.

“Soha nem volt még ilyen könnyű a közösségi médiát és más online platformokat manipulálni, a közvélekedést befolyásolni, fölerősíteni” – mondta mindezzel kapcsolatban Bharat Mistry, a Trend Micro szóvivője. Mindehhez az kell, hogy olyan sztorikat kreáljanak, amik passzolnak a célközönség elveihez, tette hozzá a szóvivő.

A Trend Micro szerint úgy lehet felvenni a harcot az álhírkampányokkal, ha megtanítják a felhasználókat arra, miképp vegyék észre a megbízhatatlan hírforrásokat és kreálmányaikat, hogy figyeljenek a hamisított fényképekre, a provokatív szalagcímekre, a megtévesztő weboldalcímekre, a meg nem erősített hírekre. Az is sokat segít, ha az olvasók igyekeznek minél több forrásból tájékozódni, és elfogadni, hogy attól, hogy valami még nem illeszkedik a világnézetünkbe, attól még igaz lehet.