Erzsébet
0 °C
7 °C

A fiúk a bitcoinbányában dolgoznak

GettyImages-834392870
2017.08.29. 22:09
Valahol Kínában, egy szellemváros külső kerületében egy ipari parkban nyolc hatalmas gyárcsarnokban 25 ezer számítógép dolgozik éjjel-nappal, virtuális pénzt bányászva. Ritka pillanat, amikor benézhetünk egy óriás bitcoinbányába, amit egy rejtélyes, egymilliárd dollárt érő cég üzemeltet, és szó szerint a semmiből csinál aranyat.

A bitcoinnal ma már csak spekulálni meg kereskedni érdemes, bányászni csak litecoint vagy ethert – mondja bárki, aki kicsit is konyít a kriptovalutákhoz. A bitcoin a legrégebbi, a leghíresebb és a legértékesebb az összes ilyen virtuális pénz közül (jelenleg 4000 dollár körül van az árfolyama), és azért nem érdemes belevágni a termelésébe, mert az elmúlt pár évben nagyüzemben álltak rá a kínaiak, akikkel képtelenség versenyezni olcsó munkaerő, hardver és áram terén. A Quartz nemrég ellátogatott a legnagyobb kínai bitcoinbányába, és egészen szürreális, amit ott talált.

Ordos egy nagyjából kétmilliós, kínai mércével mérve nem is túl nagy város Belső-Mongóliában. Egyes negyedei szellemvárosnak számítanak, ahol több százezer emberre tervezett lakótelepek, bevásárlóközpontok, irodaházak és iskolák omladoznak teljesen üresen, a túlpörgetett kínai építőipar, és az elmaradó kereslet találkozásának szomorú mementójaként. Belső-Mongólia a kínai bányászat, és az erre épülő energiatermelés és nyersanyaggyártás szíve, iszonyú környezetszennyezéssel, és európai szemmel nézve pokoli életkörülményekkel. Viszont a nyílt színi fejtéssel működő szénbányáknak, és a közvetlen rájuk települt erőműveknek köszönhetően elképesztően olcsó az áram – ez vonzza ide a bitcoinbiznisz nagypályás szereplőit.

Bánya? Bitcoin?

 A bitcoin és a hozzá hasonló virtuális pénzek a blokklánc nevű technológiára épülnek. A blokklánc tulajdonképpen egy nagyon erős titkosítással védett, óriási adatbázis, ami az összes bitcoinszámla, és -tranzakció adatait tartalmazza. Ennek az adatbázisnak a folyamatos naprakészen tartása és titkosítása óriási számítási kapacitást igényel, ezt adják az úgynevezett bányász gépek. Cserébe a rendszerbe folyamatosan becsorgó új bitcoinmennyiséget ezeknek a gépeknek a gazdái között osztják szét - ezt jelenti a bitcoin bányászása.

A blokklánc garantálja, hogy a rendszerben lekövethetetlen és biztonságos lehessen a virtuális pénz mozgása; ezek azok a tulajdonságok, ami miatt például a különféle illegális webes feketepiacok, vagy a zsarolóvírusokat terjesztő hekkerek nagyon szeretik. Mivel a bitcoin rendszere anonim és decentralizált, nem áll mögötte szabályozó szervezet, a piacon a legdurvább tőzsdei vadnyugat uralkodik, ahol mindennaposak a váratlan árfolyam-hullámvasutak, a nyomtalanul eltűnő bitcointőzsdék, feltört és kirabolt bitcoinszámlák és hasonlók.

A világ bitcointermelésének nagyjából a felét Kína adja, a legnagyobb játékos a piacon a Beijing Bitmain Technologies nevű, meglehetősen zavaros hátterű cég; Hongkongba van bejegyezve, de a legnagyobb résztulajdonosa és irányítója egy Kajmán-szigetekre bejegyzett offshore alapítvány. A Bitmain a világ bitcoinbányász számítási kapacitásának nagyjából 30 százalékáért felelős: a cég mindenben benne van az erre specializált processzorok tervezésétől és gyártásától az ezekre épülő számítógépek építésén át a teljes szerverfarmok felhúzásáig, üzemeltetéséig és bérbe adásáig. És persze vannak saját bitcoinbányáik is, ezek közül a legrégebbi és legnagyobb a 2014-ben felhúzott ordosi telep. (Egyébként már nem sokáig, most épít a Bitmain Kína északnyugati, még eldugottabb csücskében egy még ennél is háromszor nagyobb farmot.)

(360 fokos videó, az egérrel nézelődhet körbe)

Az isten háta mögötti, félig üresen álló ipari parkban nyolc, egyenként 150 méter hosszú (kb. másfél focipálya) gyárcsarnokban üzemel a Bitmain gigabányája. A csarnokokban végeláthatatlan sorokban álló polcokon jellegtelen, ütött-kopott fémdobozok, mindegyikben egy egyprocesszoros minimálpécé dolgozik éjjel-nappal, összesen 25 ezer darab. Odakinn nyáron 35-40 fokos hőség, benn kellemes 20-25-öt tartanak az ipari légkondik és ventilátorok. Az üzem áramfogyasztása óránként 40 megawatt, ami nagyjából 12 ezer átlagos háztartás energiaigényének felel meg. A Bitmain a helyi erőműből 30 százalékos kedvezménnyel veszi az áramot, de a villanyszámlája így is napi tízmillió forintnak megfelelő jüan. A biznisz ezzel együtt is brutális nyereséget termel: a mai bitcoinárfolyam mellett napi 7 millió dollárnyi új bitcoin kerül a rendszerbe a bányászatból, ennek a 4 százalékát az ordosi telep állítja elő. Ez kb. 70 millió forintnyi, semmiből teremtett pénzt jelent minden áldott nap, amíg ilyen magas az árfolyam.

Az ordosi szuperbányát 50 fős személyzet üzemelteti, nagy részük egyszerű takarító és karbantartó. Utóbbiak 10-12 órás műszakokban váltják egymást, az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a bányász-számítógépek működését. Egy műszakban nagyjából egy csarnokot tud végignézni egy karbantartó, egy bő 3000 gépet jelent. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ellenőrizendő gépre csatlakoztatja a laptopját, ott elindít egy monitorozó szoftvert, és ha az megfelelő értéket mutat, oké, ha még egy újraindítás után sem, kikapcsolja, és átviszi a szerelőkhöz. Napi átlagban úgy 10 gép robban le csarnokonként, nyáron, amikor a légkondi kevésbé tud megbirkózni a meleggel, 20. A legnagyobb gondot nem is a meleg jelenti, hanem a por, amitől a rendszeres takarítás mellett sem lehet megszabadulni, mindenhová bemegy, eltömíti a ventilátorokat, túlmelegíti a processzorokat. A szerelőknél hat ember - jellemzően frissen diplomázott mérnökök környékbeli műszaki főiskolákról - éjjel-nappal cserélik a tönkrement processzorokat és hűtőventilátorokat.

A Bitmainnél a munka elképesztően monoton, a gépek és az ipari ventilátorok zúgása füldugóval is nehezen viselhető. A Bitmainnél dolgozni mégis álommunka, hiszen fizikailag nem megterhelő, jól fizet (havi 4000 jüan, ami úgy 150 ezer forintot jelent, ez a helyi átlagfizetés duplája), és nem megy rá az ember egészsége, ami a helyi munkalehetőségek nagy részénél, bányákban, vegyi üzemekben, erőművekben simán benne van a pakliban. A karbantartók az üzem munkásszállásán laknak, hétvége nem létezik számukra, szabadságot legfeljebb két napra kaphatnak. Az üzem menzáján esznek, és amikor nem dolgoznak, vagy alszanak, az egyetlen elfoglaltságot egy lepattant kosárlabdapálya jelenti számukra. Mivel a munka jól fizet, és a pénzük elköltésére gyakorlatilag semmilyen lehetőségük nincs, a helyiek kezüket-lábukat törve igyekeznek bekerülni ide, hogy pár év melóval komoly spórolt pénzt halmozhassanak fel (jellemző egyébként, hogy a megtakarításaikat rögtön bitcoinba fektetik).

  (360 fokos videó, az egérrel nézelődhet körbe)

A bánya a mai napig bővül: nemrég állt rá egy teljes csarnok a bitcoin helyett a licecoin nevű kriptopénz termelésére, a legújabb trend pedig a mobil bányáké. Ez azt jelenti, hogy az üzem tavasztól őszig Szecsuán tartományban, a szénerőműveknél is olcsóbb áramot termelő vízerőművek mellé települ és dolgozik, télen pedig, amikor befagynak a folyók, visszaesik a vízhozam, és azzal az erőmű termelése is, az egészet kamionokra pakolják, és átviszik Belső-Mongóliába.

A Bitmain becslések szerint évi 200-250 millió dolláros profitot termel a bányászattal és a speciális bányász processzorok gyártásával. A cég nagyjából egymilliárd dollárt érhet, és már most készül azokra az időkre, amikor a bitcoin már nem lesz ilyen nagy üzlet: tucatjával igazol le mesterségesintelligencia-szakértőket és programozókat, hogy a bányászüzemeiben felhalmozott számítási kapacitást egyszer majd olyan felhőszolgáltatásokra is tudja fordítani, mint a Google, az Amazon, vagy a Microsoft.