Lukács
7 °C
22 °C

Programozható álcabőrt fejlesztettek ki

2017.10.13. 14:47

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön – írja az MTI.

A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, a bőrük felületének struktúráját is gyorsan és visszafordíthatóan változtatják olyanná, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, amely a rejtőzéshez rendelkezésükre áll.

A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz hasonló álcabőrré válhat. James Pikul és Robert Shepherd kutatócsoportja a lábasfejűek bőrének szemölcseit vette alapul, amelyek a másodperc egyötöde alatt dudorodnak ki veszély esetén, majd simulnak el, amikor az állat elúszik a helyszínről, hogy ne növelje a víz ellenállását.

A tudósok a lábasfejűek titkainak feltárásához Roger Hanlon biológus, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa segítségét kérték. "Szemölcsei, mirigyei sok állatnak vannak, de nem tudják őket hirtelen kimereszteni és visszahúzni, mint a polip vagy a tintahal. Ezeknek a puhatestűeknek nincs háza, kagylója, elsődleges védekezésük az alak- és színváltó bőr" – mondta Hanlon, akinek a kutatócsoportja elsőként írta le ezeknek a szemölcsöknek a szerkezetét és működését.

Így néz ki egy polip szemölcsös bőre működés közben:

"A mérnökök a lágy, rugalmas anyagok felületváltoztatásának sokféle izgalmas módját dolgozták már ki, de mi olyan módszert akartunk, ami gyors, erőteljes és egyszerű. Lenyűgözött minket, milyen jól működik a lábasfejűek álcabőre: az ő izmaik inspirálták a mi fejlesztésünket" – mondta Pikul.

Hanlon szerint  a biológia inspirálta technológia klasszikus példája a szintetikus álcabőr. Az új technológia például arra használható, hogy egy anyag hőmérsékletét befolyásolják: kétdimenziósan visszaverheti a fényt, háromdimenziós formájában elnyelheti azt.

Így néz ki Pikulék programozható műbőre:

A fejlesztést a Science szaklapban mutatták be a kutatók.