Ilona
18 °C
34 °C

Öntudatra ébred a telefon

2007.06.14. 07:32
28 hozzászólás
Megint telefon, kaland velük az élet. Szóval van az érdekszférában (volt, mert ellopták) a Motorola, amiben lehetetlen volt beállítani a legalapvetőbb funkciókat, és itt van a kezemben a Samsung SGH-X660, amit már nem tudok őszintén utálni, pedig néha szeretném. Nem mintha sokat tenne a jó viszonyért, de már régóta együtt vagyunk, pár hónap alatt megszoktam az apró hülyeségeit, most már talán hiányolnám is őket, és bár a mai napig földhöz vágom néha, nincs már bennem az az őszinte lelkesedés, mint régen. Csak úgy elejtem.

Van viszont egy képessége a telefonnak, ami fölött képtelen vagyok napirendre térni. Ugye azért vettem ezt a modellt, mert nekem csak telefonálásra, meg üzenetküldésre kell a telefon, ez meg alig tud többet, de azért van benne kamera, miért is ne lenne. A kialakítása júzerbarát, csak szétnyitom a készüléket, megnyomom a funkciógombot az oldalán, aztán már készülnek is a képek. Nem ez a baj. Hanem az, hogy készülnek akkor is, amikor be van csukva. Megvan ennek az értelme, ilyenkor a felhasználó magáról tud készíteni felvételeket, hiszen csukott állapotban a külső kijelző és a kamera egy oldalra kerül, és milyen jól látjuk magunkat az 5x5-ös felbontású, egyszínű oled-kijelzőn. Sajnos ezt a gombot nem lehet kikapcsolni, nincs olyan beállítás, amivel arra kényszeríthetném a telefont, hogy csukott állapotban ne vegye figyelembe a kamerabillentyű parancsait. A billentyűzár statáriális bevezetése az egyetlen megoldás, az viszont egy rakás kellemetlenséggel jár.

Ja, nem mondtam el, hogy miért jelent ez problémát: mert a kis hülye folyton fényképezget a zsebemben. Rosszul lépek, megfeszül a gomb, elindul a kamera, és hallom a blende nyitását utánzó hangot. Ha ezt kikapcsolom, nem hallok semmit, akkor viszont percek alatt szétfényképezi a zsebemet a Samsung, aztán olvasgathatom, ahogy panaszkodik a memória méretére, hasonlókra. Szóval marad a hang, így viszont a legkellemetlenebb pillanatokban ad ki olyan hangokat a zsebem, mintha titkosügynök lennék, akinek apró manóhadsereg bújt el a nadrágjában, hogy fényképeket készítsen az ellenséges főhadiszállásról.



Aztán lehet, hogy csak öntudatra ébredt a készülék, művészi hajlamok, önmegvalósítás, ilyesmi. Mert ugyan ki tudná megkapóbban lefotózni belülről a zsebemen, mint az Samsung SGH-X660?