Embert klónoztak Dél-Koreában
Őssejtek
A beavatkozás során eltávolították a petesejtből az örökítőanyagot, és ahelyére beültették a testi sejt DNS-ét. Az embriókat a blasztociszta vagy hólyagcsíra állapotig hagyták fejlődni, majd kivonták belőlük az őssejteket.
Már korábban is voltak - többségében megkérdőjelezhető - bejelentések emberi klónokról, de eddig még egyetlen csoport sem hozott létre ennyi embriót, és tartotta életben őket ilyen sokáig.
Nem lökődnek ki
Az őssejtterápiát a kutatók reményei szerint például transzplantációs eljárásoknál, illetve bénulásos betegségek, diabétesz, gerincvelő-sérülések, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kezelésében lehetne felhasználni.
Bár az őssejteket felnőttekben is fel lehet lelni, ezek már "elkötelezettek" valamely sejttípus irányába, az embrionális őssejtek azonban gyakorlatilag bármilyen szövetté át tudnak alakulni. "Mivel ezek a sejtek a személy genetikai anyagát tartalmazzák, differenciálódás után anélkül lehet beültetni őket, hogy tartani kellene az immunreakciótól és a kilökődéstől" - mondta Hwang professzor.
Etikai problémák
Az eljárás a kutatók szerint nem alkalmas reprodukciós célra, célja inkább egyes betegségek kialakulásának és kezelésének jobb megértése. Az állatklónozásban elismert szaktekintélynek számító Hwang szerint az eljárással "őrültség" lenne embert klónozni, hiszen rendszeresen lépnek fel súlyos problémák állatok klónozásakor is, sokszor alakulnak ki előre nem látható rendellenességek.
Az eljárás etikai problémákat is felvet: az emberi klónozás ellenzői szerint az embriók elpusztítása, még ha csak néhány percig éltek is, gyilkosság. A bejelentésnek köszönhetően ezért várható az emberi klónozással kapcsolatos etikai viták újabb fellángolása. A kutatók felhívták a figyelmet: még évekbe telhet, mire az eljárást alkalmazni lehet a gyógyászatban.