A Circulation című szaklap számolt be arról, hogy a kutatók miként használtak fel egy vírust arra, hogy bevigyenek egy gént szívbetegektől vett szívsejtekbe. A kezelés után a szívsejtek képessé váltak arra, hogy újból teljes erővel összehúzódjanak. Ilyen jellegű kutatások eddig is folytak, de állatkísérletek szintjén.
Az alkalmazott gén úgy működik, hogy gátolja a beta-adrenergic kinase nevű enzim működését. Ez az enzim kulcsszerepet tölt be a szívverés szabályozásának elősegítésében, viszont problémákat okozhat, ha a normálisnál magasabb a szintje, ahogy az a szívbetegeknél előfordul.
Sir Charles George, a Brit Szívalapítvány orvosigazgatója arra figyelmeztetett, hogy nagy különbség van a laboratóriumi kísérletek és páciensek kezelése között. Mint elmondta, bár érdekes a beteg szívben végbemenő bizonyos változások feltárása, az egész kutatótevékenységet laboratóriumban izolált sejteken végezték el. A betegek kezelésére vonatkozó hatása bizonytalan, mert a génterápia gyakran csak rövid távú előnyös hatásokat produkált élő állatokban és emberekben.
Eric Alton professzor, a londoni Imperial College Országos Szív és Tüdő Intézetében dolgozik, a BBC hírszolgálat online programjának nyilatkozva úgy kommentálta a kutatást, mint fontos lépést azoknak a tanulmányoknak a sorozatában, amelyekre szükség lesz a szívbetegek új kezelésének a kifejlesztéséhez. A kulcskérdés az, hogy ezeket az érdekes laboratóriumi kutatásokat hogyan lehet az élő emberi páciensek javára fordítani.