További Infó cikkek
A hardvermegoldásokra példaként említhetjük a korábban már több cikkben is tárgyalt RAID megoldásokat (nem RAID 0). Ilyen eszközök alkalmazásával egy winchester megsérülése után is teljesen épségben megmaradhatnak az adatok.
Szoftvermegoldásokra példaként felhozhatjuk a különféle tűzfal és vírusirtó megoldásokat. Segítségükkel hatékonyan védekezhetünk az adatokat szándékosan pusztító hatások jó része ellen.
Adatvesztések márpedig vannak
Sajnos, a legkörültekintőbb rendszerüzemeltetés mellett is adódnak olyan helyzetek, amikor elveszhetnek a gépen tárolt adatok (emberi hiba vagy mulasztás, természeti katasztrófák, stb. miatt). Így hát nem elégedhetünk meg az előbb említett eszközök használatával. Az adatvesztések ellen mindenképpen védekeznünk kell. De hogyan?
A legrégebbi, de jól bevált megoldás, ha biztonsági másolatokat készítünk a rendszerben található fontos adatokról. Ezt a biztonsági mentést, a biztonsági másolat készítését backupnak is szokták nevezni. A szakirodalom egy része ugyan bizonyos szempontok szerint megkülönbözteti az említett fogalmakat egymástól, ennek azonban most nincsen különösebb jelentősége, hiszen olyan szabályokat szeretnénk itt rögzíteni, amelyek mindenképpen vonatkoznak rájuk.
Kőbe vésett aranyszabályok
E kis képzavarral próbáljuk meg sulykolni a biztonsági mentések készítésének hét aranyszabályát:
- Nem létező mentésből semmit sem lehet helyreállítani
- Legyen a mentés teljes körű
- Egy mentés nem mentés
- Legyenek az egyes másolatok különböző helyeken
- Ellenőrizzük le a másolatokat
- Csak megfelelő minőségű és állapotú eszközökkel készítsünk biztonsági másolatokat
- A mentéseket szabályozottan, rendszeres időben és előírásszerűen készítsük
Kétrészes cikksorozatunk első részében a biztonsági mentések készítésének hét aranyszabálya közül most az első kettőt tekintjük át:
1. Nem létező mentésből semmit sem lehet helyreállítani
A biztonsági mentések célja, hogy mindenképpen legyen egy olyan példánya a nyilvántartott adatoknak, amelyről megbízhatóan helyreállítható az eredeti rendszer. A katasztrófa utáni adatmentés (már megint az a fránya terminológia!) ugyanis nem minden esetben képes helyreállítani az adatokat. A KÜRT Rt. többéves statisztikái szerint az esetek körülbelül negyedében olyan mértékű vagy minőségű a sérülés, hogy lehetetlen a visszaállítás. Ráadásul, a sikeresnek nyilvánított adatmentések jelentős részében sem 100 százalékos a mentés, vagyis az adatok néhány százalékát ott sem lehet visszanyerni. Az egyetlen biztos technika az adatvesztés elkerüléséhez, a rendszeres és módszeres backup.
2. Legyen a mentés teljes körű
A cégek jó részénél folyik ugyan adatmentés, csak éppen nem teljes körű. Elmentik az adatokat, de az azokat feldolgozó programokat és rendszerbeállításokat nem. Egy komolyabb géphiba után azután ott áll a rendszergazda a tökéletesen visszaállított adatokkal, csak éppen nincsen program, amely képes lenne használni, mert vagy csak egy régebbi változata van meg, vagy az időközben kitapasztalt konfigurációs beállításokra nem emlékszik senki.
Az egyik cégnél például egy ilyen aprócska konfigurációs beállítás elfelejtése/elmaradása miatt, az újratelepítés után, nem őrizte meg a nyilvántartó program azokat az információkat egy vállalati pénzügyi rendszerben, hogy ki és mikor kezdeményezett átutalásokat.
További és általánosan tapasztalt hiányosság, hogy a vállalati adatstruktúra változását nem követi a backup-adatstruktúra, és emiatt esetleg fontos, vagy akár nélkülözhetetlen adatok is hiányozhatnak a mentett adatok köréből.
Bár még csak kettőt vizsgáltunk a hét aranyszabály közül, máris ordít, hogy akkor tölti be funkcióját megfelelően a backup-rendszer, ha az eszközök beszerzésén túl arra is gondot és energiát fordítunk, hogy a müködtetés körülményei le legyenek szabályozva, az egyes tevékenységeknek felelőseik legyenek.