További Infó cikkek
Bokker Sándor, az intézet igazgatója szerint a mai 1,2 millió netezővel szemben két év múlva 2,1 millióan használják ezt a kommunikációs eszközt, illetve médiumot, ha fennmarad a fejlődés jelenlegi üteme.
Hozzátennénk, hogy a jelenlegi, bár még nem pontosan körvonalazott kormányzati (és üzleti szférabeli) szándékok alapján valószínűsíthető, hogy a fejlődés üteme is nőni fog. Borzasztó fontos lenne, hogy mielőbb elérjük a kritikus tömeget, ami sokak szerint egy még fokozottabb növekedési pályára állíthatná az internet terjedését.
Az elemzés szerint a jelenleg is internetezők közül a gyakori használók száma - akik hetente egynél többször látogatnak el a világhálóra - elérte a 600 ezret. 2004 végére ez az érték várhatóan 1,1 millióra nőhet, s így elérheti a felnőtt lakosság 13 százalékát.
A fenti számok kereskedelmi jelentőségét jól mutatja, a múlt év második felében a teljes népesség 1 százaléka, az internetezők 6 százaléka, és a gyakori használók 11 százaléka vásárolt már valamit a világhálón keresztül.
Az ebből származó lehetőségekre és veszélyekre jó még idejében felkészülni.
Nyisd ki babám kapudat
A védekezés megszervezése egyre bonyolultabb feladat. Ma már nem lehet elvárni a vállalatok többségétől, hogy ennek kidolgozását és karbantartását saját informatikusaira bízza.
Az informatikai biztonság szempontjából az internet bizony egy kockázati forrás, amit megfelelően kell kezelni.
Néhány évvel ezelőtt készült egy FBI felmérés az USA-ban, amely szerint 1998-ban az 1500-nál több számítógépet használó vállalatok 54%-ban voltak kitéve internetes támadásnak. Ma ez az érték kacagtató, hiszen a sarki fűszeres is, ha a számítógépével felcsatlakozik a világhálóra, biztos lehet benne, hogy szinte azonnal megzörgetik a Windows-a ajtaját. Ennek oka igen egyszerű: manapság a dolog automatizáltan történik. Erre szakosított számítógépek és programok pásztázzák az internetet, és keresik az olyan palimadarakat, akiknél a sok lehetséges biztonsági rés (azaz pl. operációs rendszer hiba) közül valamelyik nincs kijavítva.
Többek között ezért terjednek ma az úgynevezett személyi tűzfal-megoldások, amelyek relatív olcsó védelmet jelentenek az otthoni felhasználóknak.
A külső támadások és vírusfertőzések ellen egy nagyobb vállalatnál azonban nem csak megfelelő technikai eszközök, szoftverek beszerzésére, hanem megfelelő szervezeti és szervezési lépések megtételére is szükség van.
Ki kell alakítani a megfelelő és egyértelmű vállalati szabályrendszereket, és azokat a cselekvési terveket, melyek valamilyen negatív esemény bekövetkezésekor kellenek, hogy életbe lépjenek.
Mindehhez szükségesek szabványok, amelyek mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszik az informatikai biztonságot, és egy jó módszertan, amelynek segítségével az informatikai biztonsági rendszert eszközöstül, szabályzatrendszerestül integrálni lehet a vállalatba.
Szabványok terén szerencsére viszonylag jól állunk, számos nemzetközi vagy legalábbis széles körben elfogadott szabvány és ajánlás segíti az eligazodást.
Az internet tehát amellett, hogy életünknek fontos, nélkülözhetetlen részévé vált, jelentős kockázati tényező is lett az informatikában. Mindez azonban mit sem csökkenti lelkesedésünket, ha a magyarországi internet-használat és kultúra terjedéséről hallunk. Gazdasági fejlődésünk és lemaradásunk csökkentése szempontjából óriási jelentőségű ennek a folyamatnak a gyorsítása.