További Infó cikkek
Minden tudások letéteményese
Eleinte az internettel kapcsolatosan is hasonló a felhasználók hozzáállása: "Ott minden le van írva, meg van mondva". Megjegyzem, a mostani népszerűsítő kampány is mintha erre kívánna ráerősíteni.
Egy idő után persze mindenki rájön arra, hogy a net sem "minden bölcsességek kútfője", bizonyos lapok és hirdetések ott is azért vannak, hogy mindig lesznek, akik vakon elhiszik az abban foglaltakat.
Balek kerestetik
Sokan elsősorban csak levelezés céljára használják a világhálót (többnyire a szűk sávszélesség miatt). Őket is érheti azonban kellemetlen meglepetés. Például úgy tűnhet, hogy a barátjától kap valaki levelet, közben pedig csak egy vírus által generált szöveg kívánja rávenni, hogy indítson el egy fertőzött fájlt, vagy maga törölje a megadott létfontosságú állományt.
Ha valaki már ebben is kiismerte volna magát, akkor jönnek a furfangos ajánlatok (pl.: mindenki nyer egy korszerű mobiltelefont, aki a megadott címre és legalább 10 barátjának továbbküldi a levelet). Ezek az elmésségek többnyiresok-sok e-mail cím megszerzésére irányulnak.
Az így megszerzett címekre azután könnyedén lehet kéretlen leveleket (spam) küldeni. Az efféle levelek egy része reklám. Más része azért születik, hogy leterhelje vagy akár meg is bénítsa a hálózatot. Az ilyen küldeményeket a feladó alapján elvileg egyszerűen ki lehet tiltani a rendszerből, éppen ezért újabban mások címeit tartalmazzák a "feladó" mezőjükben.
Ál(ságos)-weboldalak
A legújabb spamek azonban a csalás új módját képviselik. Valamely ismert márka nevében küldenek olyan levelet (brand spoof spam) melyben valamilyen, a címzett számára káros tevékenységre kívánják rászedni.
Ezek a márkahamisító levelek, jól ismert cégek nevei mögé rejtőzve, egy ál-weboldalra terelik a gyanútlan felhasználót, hogy ott azután személyes adatokat (bankszámlaszámot, azonosítót és jelszót, stb.) csaljanak ki, áldozatukból.
Komolyabb visszaélésekről Ausztráliából és Amerikából érkeztek hírek.
Ausztráliában például négy nagy bank ügyfelei kaptak ilyen becsapós spamet. A Commonwealth Bank of Australia, NetBank cégnevét felhasználva például egy rendkívül profi módon kivitelezett ál-weboldalon arról biztosítják a beugratott ügyfeleket, hogy az új lapon az új biztonsági rendszernek köszönhetően még nagyobb biztonságban végezhetik pénzügyi tranzakcióikat. Ennek igénybevételéhez, pedig nem is kell egyebet tenni, számlaszáma és jelszava megadásával "reaktiválhatja".
A koalák földjéhez hasonlóan, a közelmúltban, az USA-ban a Bank of America, a Best Buy, a First Union Bank, a UPS, a PayPal és még számos jónevű cég ügyfélköre vált ilyen módon csalás áldozatává.
Nem árt tehát óvatosnak lenni a netről jövő információkkal kapcsolatban. Ha kétségünk van valamely üzenet hitelességével kapcsolatban, akkor minden esetben próbáljunk meg valamilyen módon meggyőződni róla, kérdezzünk vissza telefonon, stb.