Mária
-7 °C
3 °C

Mit kell tudni a RAID-ről IV.

2002.05.03. 10:45
Kapcsolódó cikkek (1)
A cikksorozat előző részében arra kerestük a választ, hogy megvalósítás szerint hogyan osztályozhatjuk a RAID eszközöket. Most a RAID0 és RAID1 algoritmusok jellemzőit tekintjük át.
RAID 0 vagy stripe set:

Az első technológia a RAID 0 (striping) nevet viseli. Ezt nem a hibatűrés, hanem a gyorsaság, és egyéb kezelési szempontok miatt fejlesztették ki.

Az eljárás lényege, hogy az írások/olvasások sebességét párhuzamos feldolgozással lehet növelni. Ennek érdekében több meghajtón szétosztva kerül tárolásra a logikailag összefüggő adathalmaz. Ehhez a megoldáshoz tehát legalább két, azonos méretű partíciót tartalmazó merevlemez szükséges.

Mivel a RAID 0 nem javítja, sőt bizonyos esetekben még ronthatja is a rendszer megbízhatósági szintjét csak olyan nagy teljesítményű rendszerekben alkalmazzák önmagában, ahol a nagy teljesítményigény mögött csak másodlagos szempont az esetleges leállások vagy adatvesztések elkerülése.

Ha a biztonság kérdése legalább olyan fontos, mint a teljesítményé, akkor érdemes RAID 1-el együtt használni. Általános esetben, ha az alkalmazások nem tűrik a leállásokat, de elviselik a teljesítmény csökkenését, RAID 5-tel (striped parity) lehet költségek szempontjából a leghatékonyabban védeni az adatokat.

RAID 1:

A RAID1-es technológia a tükrözés (Mirror). Ennek az a lényege, hogy az adathalmazt egyidőben, párhuzamosan több egységen is azonos módon tároljuk. Ha kiesik az egyik meghajtó, a másikon azonos módon megtalálható minden adat. Ez a megoldás nem túlzottan gyors, de egyszerűsége miatt széles körben alkalmazott. A Windows NT és a Novell is támogatja.

A RAID1 nem igényel sok memóriát, és sem normális használat, sem meghibásodás esetén nem okoz teljesítménycsökkenést.

Kiépítése során célszerű azonos sebességű, és azonos típusú merevlemezeket használni, annak érdekében, hogy ne lassuljanak le az I/O műveletek. Ugyancsak javasolt a két meghajtóhoz külön vezérlőt rendelni, hogy annak meghibásodása esetén is hozzá lehessen férni legalább az egyik adathordozóhoz.

Hiba esetén a rendszer teljesítménycsökkenés nélkül üzemel tovább. Hibatűrő képessége azonban megszűnik (vagy jelentősen csökken). Előbb utóbb sort kell keríteni a rendszerleállításra, hogy ki lehessen cserélni a hibás eszközt, és helyre lehessen állítani a tükörpéldányt. A magasabb számmal jelölt RAID megoldásokhoz képest fajlagosan ez képes a legkevesebb hasznos adat tárolására, hiszen itt a hasznos kapacitás az összkapacitásnak csak a fele.

A cikksorozat következő részében a RAID1-nél nagyobb számmal jelölt megoldásokat vesszük alaposabban szemügyre.