Mária
-6 °C
-2 °C

Hány szeletre vágjuk a winchestert?

2003.07.21. 16:33
A számítógépünkben rejtőző merevlemez az egyik legizgalmasabb darabja a PC-t alkotó csúcstechnikai eszközőparknak. Hihetetlen technológiai bravúrok tömkelegéből áll össze, de ezt nem szoktuk igazán jelentőségének megfelelően méltányolni. Használatával kapcsolatban rendszerint sok kérdés fogalmazódik meg az emberekben, a KÜRT Rt. szakemberei nap mint nap tapasztalják ezt. Az alábbiakban a kérdések által érintett témákból szemezgettünk.
Növekedési problémák

Sok probléma mindjárt a winchester megvásárlásakor felmerül. Előfordulhat, hogy mondjuk egy 80 GB-os merevlemezt a meglévő gépünkbe téve, abból csak 10GB-ot lát az Fdisk. Mi lehet ennek az oka?

Az alaplapok folyamatos fejlődése során a BIOS is állandó fejlesztéseken megy keresztül. A változások sohasem ugrásszerűek, mindig csak a belátható jövőben megjelenő eszközök kezelésére tudják felkészíteni. Ezért vannak (voltak) olyan megoldások, amelyek nem kezelik helyesen az időközben a várakozásoktól eltérő ütemben fejlődő winchesterek kapacitását. Sajnos ebből adódóan a BIOS-ok egy része egyáltalán nem vagy tévesen ismeri fel a nagyobb kapacitású merevlemezeket. Az újabb BIOS-ok 132 GB-os eszközök kezelésére vannak felkészítve. Ez az FDISK számára sem jelent akadályt.

Partíciók

Miután sikeresen beépítettük a gépünkbe a winchestert, partícionálnunk kell. Igen ám, de hogyan? Egybe vagy külön? Van-e hardver, vagy egyéb szempontból előnye, hátránya valamelyik megoldásnak?

A particiók száma és mérete a hardver szempontjából teljesen közömbös. Egyéb szempontokat megvizsgálva két fontosabb különbségre lelhetünk. Az egyik - bár egyre kevéssé jellemző - eltérés elvileg a sebességben mutatkozna meg. Kisebb partíció gyorsabb adatelérést tesz lehetővé. Ennek gyorsító hatása azonban mára elhanyagolhatóvá vált.

A másik tényező az adatbiztonság. Elsősorban nem fizikai eredetű adatvesztés esetén a hiba hatása nem hat ki a teljes eszközre, ha több partíciónk van.

A partíciók méretének megválasztása persze nem teljesen közömbös az úgynevezett cluster méretek miatt. A clusterek méretét a formázás szabja meg. FAT32-nél ez 4, 8, 16, vagy 32 KB-os lehet. Ha a formázást FORMAT paranccsal végeztetjük el, akkor nincs mód a clusterméret kiválasztására, ilyenkor az automatikusan állítódik be úgy, hogy 8GB-ig 4KB, 16GB-ig 8KB, stb. Ennek megadása csak az adott operációs rendszer segítségével történhet az engedélyezett lépcsőben. Néhány rendszer (például a WIN2000 vagy az XP) nagyobb partíció méretek esetén (pl.: 20GB) fel sem ajánlja a FAT-32 fájlrendszert. NTFS alatt a clusterméret 1 és 64 szektor között bármilyen értékben (0,5-32 KB) megválasztható.

Milyen fájlrendszert használjak?

A particionálás után meg kell formázni az eszközt, de milyen fájlrendszert használjunk? Ennek eldöntésére nem lehet általános érvényű választ adni, hiszen a fájlrendszerek nem a hardvert, hanem a felhasználót támogatják, esetenként lehetővé téve valamely felhasználói program optimálisabb működését. A fájlrendszer típusát tehát mindig az adott feladathoz érdemes választani. Annak sincsen különösebb akadálya, hogy egy adott operációs rendszerhez több különböző fájlrendszer alatt levő partíciót rendeljünk.

Folytatjuk!

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!