További Biztonság cikkek
A 48 éves oregoni Cecilia Barnes azt állítja, hogy volt élettársa tavaly decemberben emailcímével, munkahelyi telefonszámával együtt pucér fotóit is publikálta Yahoo-s profiljában, írja a Times Online. Barnes szerint a fotókat úgy készítette a férfi, hogy ő nem tudott róla.
A vádirat szerint a férfi a Yahoo csetszobáiban Cecilia Barnes-nak adta ki magát és regisztált felhasználóként a profilban meghatározott adatokat is a nő nevében adta meg. Ide rakta fel a pucér fotókat is. Barnes akkor jött rá, hogy visszaélnek a nevével, amikor munkahelyén egy ismeretlen férfi jelent meg és a csetes beszélgetésre hivatkozott.
Megjelent, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen
"A profilban megadott adatok alapján egy ismeretlen férfi előzetes megbeszélés nélkül megjelent a sértett munkahelyén, azzal a céllal, hogy szexuális kapcsolatot létesítsen vele" - fogalmaznak a vádiratban.
Barnes januárban levélben értesítette a Yahoo!-t, hogy a profilt nem ő készítette és ezért kéri, hogy távolítsák el. A szolgáltató nem reagált a levélre, és nem is távolította el a kompromittáló fotókat. Február és március folyamán is próbálkozott a fotók és az adatok töröltetésével, de a Yahoo! továbbra is megtagadta a profil eltávolítását.
Március végén aztán a Yahoo! szóvivője a vádirat szerint szóbeli ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a fotókat és a személyes adatokat törlik, de a helyzet ennek ellenére sem változott.
Egy szolgáltató sem hibás
Az Egyesült Államok jogrendszere védi az internet-szolgáltatókat a harmadik fél által elhelyezett tartalmak, információk miatt indított perekben, Barnes ügyvédje mégis reméli, hogy sikerrel jár a perben. Az 1996-os illetlenségi törvény néven elhíresült jogi passzus (Communications Decency Act) a hálón megjelenő szexuális és egyéb "illetlen" témájú tartalmak kezelését szabályozza, illetve megállapítja a velük kapcsolatos felelősségek körét. A szabályozás szerint egy interaktív számítógépes szolgáltatás tartalomszolgáltatóját sem lehet adatközlőnek tekinteni egy másik adatgazda (jelen esetben a sértett ex-barátja) által publikált tartalom miatt.
"A volt élettárs által publikált fotók miatt semmilyen felelősség nem terheli a szolgáltatót. Az már homályosabb történet, hogy miért nem reagált a Yahoo!, amikor Barnes megkereste őket a profil eltávolítása miatt" - mondta John Morris, a washingtoni Demokrácia és technológia központ munkatársa.
A magyar rendszerben értesítés után el kell távolítani
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény a vitatott internetes tartalmakkal kapcsolatban hasonló megoldást tartalmaz, mint az Egyesült Államok kongresszusa által 1998-ban elfogadott "Digital Millennium Copyright Act" (digitális millennium szerzői jogi törvény). Az értesítési és eltávolítási eljárásnak (angolul notice-and-takedown) nevezett rendelkezés célja, hogy a jogsértés megállapítására és a további igények érvényesítésére irányuló - gyakran hosszadalmas - bírósági eljárás megindítása előtt lehetőséget biztosítson a jogosult számára a jogait feltételezhetően sértő internetes tartalmakhoz való hozzáférés letiltatására vagy azok eltávolíttatására.
Eszerint ha a jogosult észleli a jogsértést, és erre a törvényben pontosan körülírt formában és módon felhívja a tárhelyszolgáltató figyelmét, akkor az azonnal köteles eltávolítani a sérelmezett tartalmat. A tárhelyszolgáltató az eltávolítással egyidejűleg értesíti a jogsértőnek titulált személyt, aki nem más, mint az ő szolgáltatásainak igénybevevője, és kéri, hogy nyilatkozzon: elismeri-e a jogsértést? Ez azt a célt szolgálja, hogy a tárhelyszolgáltató kimaradhasson a jogvitából, hiszen amennyiben az állítólagos jogsértő vállalja a véleményét, nevét, címét, akkor a jogosult már képes perbe fogni őt, és a "legrövidebb" úton intézhető a továbbiakban az ügy.
Ami a lényeg: ha az az igen valószínű eset következik be, hogy a jogsértőnek mondott tartalomszolgáltató nem reagál a neki küldött tájékoztatásra (vagy elismeri a jogsértést), akkor vége az eljárásnak, azaz a jogosult elérte, hogy egy-két napon eltávolításra kerüljön a jogsértő anyag, a tárhelyszolgáltató pedig nem felel a jogsértésért. (Persze a másik oldalról nézve az is igaz, hogy a jogsértő így könnyen "meglógott" a felelősségre vonás elől, és már mást - a tárhelyszolgáltatót - sem lehet "megfogni". És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az immár elismerten jogsértő tartalom hány órán belül tűnik fel a hálón más tárhelyszolgáltató "gondozásában".)
Ha pedig az állítólagos jogsértő "vállalja az arcát", akkor következik a bírósági eljárás. Magyarországon a jogalkotóknak még választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy a bíróság határozatáig a "letiltott" tartalom újból elérhető legyen-e vagy sem (az amerikai szabályozás az utóbbi megoldást választotta). Aztán a bíróság határozata tesz pontot az eljárásra: ez dönti ugyanis el, hogy a tartalom véglegesen lekerül-e az internetről.