Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Szétsugározza az agyunkat a mobilinternet?

2007.06.07. 14:36
A mai laptopokban akár háromféle rádiós hálózati adapter is lehet, bluetooth, wifi és 3G, és mindegyik nagy frekvenciájú rádióhullámok segítségével továbbítja a megabájtokat. A levegőben szétszórt adatcsomagok testünkben is elnyelődnek, aminek nincs túl sok haszna, viszont lehet, hogy árt. Megkérdeztünk két szakértőt, milyen káros hatásaik lehetnek a rádiós eszközöknek, és miként védekezhetünk ellenük.

Egyre több tanteremben szerelnek fel wifi hotspotokat, hogy a diákok a laptopjaik segítségével elérjék az iskolai hálózatot és az interetet, néhány angliai iskolában azonban 2006 novemberében ennek az ellenkezője történt meg: a szülők és a tanárok aggodalma miatt leszerelték a rádiós hálózati eszközöket. Sok szülő attól fél, hogy az eszközök által kibocsátott mikrohullámú sugárzás káros, megzavarja a diákok figyelmét, fejfájást okoz, sőt hosszú távon akár rákot is. Egy szintén brit tanulmány pedig azt állítja, hogy bizonyos emberek érzékenyebbek a wifire, és az elektromágneses eszközök közelében elkezd fájni a fejük.

Mindegy milyen szabvány

A wifi és a mobilinternet kis teljesítményű rádiófrekvenciás adóberendezésekkel működik, környezetükben rádiófrekvenciás (RF) tér keletkezik. "Az RF tér a távolsággal igen gyorsan csökken, így ha a laptop a térdünkön van, az expozíció jelentősen az egészségügyi határértékek alatt van" - mondta el kérdésünkre Dr. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) főosztályvezetője.

Sugárzás szempontjából teljesen mindegy, hogy 3G-, HSDPA- vagy wifi-eszközöket használunk-e, állítja a szakember. Bár mindegyik más-más frekvencián működik, és a berendezések által létrehozott elektromágneses tér modulációja is különbözik, az előidézett hatások szempontjából eddig nem találtak közöttük különbséget, holott számos vizsgálatnak ez volt a kiinduló hipotézise.

Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi rádiós eszközt használunk egyszerre. A határértéknek úgy kell teljesülnie, hogy összeadjuk az egyes eszközök kibocsátását. A Nokia weboldalán például kideríthető, hogy a modern N95 készülék SAR (Specific Absorption Rate, azaz elnyelt fajlagos teljesítmény) értéke 0,58 W/kg. A Magyarországon hatályos szabályozás szerint a 100 kHz és 10 GHz közötti frekvenciatartományban a fejre és a törzsre ható SAR határérték 2 W/kg, tehát senki se tartson négy mobilt a feje mellett. Nem is lenne sok értelme. Az egész test átlagos SAR értékének 0,08 W/kg alatt kell lennie, és minden SAR értéket 6 perces időtartamra kell átlagolni. (A rendelet az NHH weboldalán elérhető, pdf formátumban.)

Elnyelt sugarak

Fontos tudni, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás az emberben néhány centiméteres mélységben elnyelődik, de az expozíció - a sugárzás - nem raktározódik el. Sokan azonban attól félnek, hogy az elnyelt sugárzás súlyosan károsíthatja az ember szervezetét, ami érthető: minden laikus tudja, hogy a mikrosütőben pillanatok alatt felforrósodik a víz (az emberi test rengeteg vizet tartalmaz), és hogy a mobil távközlési eszközök is mikrohullámú frekvencián kommunikálnak. Emellett vannak már mikrohullámú fegyverek is, amelyek égető fájdalmat okoznak a bőr felszínén, és alkalmasak lehetnek tömegoszlatásra.

Megkérdeztünk az Eszmog Kft. nevű céget is, mi a véleményük a káros hatásokról, hiszen a társaság elektromos tér ellen védő berendezéseket árul, nyilván tudják, mi ellen kell védekeznünk. Mohács Péter ügyvezető igazgató elmondta, hogy a technikai eszközök hatására létrejött elektromos és mágneses terek megváltoztatják a természetes elektromágneses környezetünket, és ez gondot okozhat. A nagyfrekvenciás sugárzás elnyelődése a szövetekben egyrészt hőhatást okoz, másrészt megzavarhatja a sejtek anyagcsere-folyamatait, áramokat indukálhat, amelyek szerintük alvászavart, dekoncentráltságot, ingerlékenységet okozhatnak. Mohács konkrét egészségügyi problémákat is felsorolt: változhat az agy-ér gát áteresztő képessége, csökkenhet a melatonin hormon termelődése, megváltozhat a reakcióidő, emellett a rádióhullámok hatással lehetnek a spermiumok életképességére és a génjeinkre is.

Cáfolt bizonyítékok?

Mohács szerint ezekről a hatásokról sok tanulmány született már, de a hivatalos szervek - a gazdasági érdekeket szem előtt tartva - inkább hallgatnak a problémákról, ugyanakkor a másik oldalon is komoly gondok vannak, mivel a természetgyógyászok meggondolatlan megnyilatkozásaikkal és kétes termékeikkel szakmailag teljesen hiteltelenné váltak.

Másfél évvel ezelőtt egy uniós kutatási program, a REFLEX sejttenyészeteken elvégzett vizsgálatokkal azt mutatta ki, hogy a sugárzásnak valóban vannak káros hatásai. Thuróczy György ugyanakkor arra hívta fel a figyelmünket, hogy a megismételt kísérletek más laboratóriumokban nem mutattak ilyen változásokat. Ráadásul a tudományos közélet már akkor úgy vélekedett, hogy a káros hatást állatkísérletekkel vagy - amennyiben megvalósítható - humán kísérletekkel kell alátámasztani. A REFLEX projekttel párhuzamosan futó állatkísérletes és humán vizsgálatok azonban negatív eredménnyel zárultak, vagyis azt mutatták ki, hogy a sugárzás nem káros mértékű.


A mobiltelefonok hatásaival jelenleg két fontosabb kutatás foglalkozik. Az INTERPHONE projektben 13 országban vizsgálják egyszerre, hogy okozhatnak-e agydaganatot a mobilok, az EMF-NEAR projektben - ebben az OSSKI is részt vesz - a 3G-telefonok hallórendszerre gyakorolt hatásait vizsgálják. A jövőbeli kutatások elsősorban arra irányulnak majd, hogyan változik időben és térben egy komplex elektromágneses környezetben az embert érő elektromágneses tér jellege és nagysága.

Leárnyékolás, kikapcsolás

A sugárzás ellen többféleképpen lehet védekezni, és mind közül a leghatékonyabb megoldás, ha teljesen lemondunk a vezeték nélküli eszközökről. Ezt persze nehéz megtenni a mobiltelefónia korában, érdemes inkább csak korlátozni a használatot. Kihangosítót használva könnyen távol tarthatjuk a fejünktől a mobiltelefon rádiójelét, és kikapcsolhatjuk a készüléket, amikor alszunk. Ugyanez érvényes a wifire: érdemes kikapcsolható elosztóra kötni az AP-t vagy routert, hogy csak akkor sugározzon, amikor tényleg használjuk.

Aki egy pillanatra sem akar lemondani a kütyüiről, falba épített akadályokkal is blokkolhatja a sugárzást. Viszonylag könnyű helyzetben vannak azok, akik új házat építenek, ők néhány falra - a vakolat alá - olyan fémhálót szerelhetnek, amelyeken nem megy át a rádiójel.

Hamarosan talán akkor is lesz megoldás, ha már állnak a falak. Egy természetes nanoanyagokkal foglalkozó amerikai cég 2006 tavaszán jelentette be, hogy a halloysit nevű ásványban található nanocsöveket rézzel elegyítve olyan falfestéket lehetne létrehozni, amely nem engedi át a rádiohullámokat. Tudomásunk szerint a festéket még nem dobták piacra, viszont lehet kapni olyan rézszöveteket, amelyek állítólag szintén távol tartják a sugárzást, ha szakszerűen le vannak földelve. Csak azt nem tudjuk, hogy egy rézszövetből készült pólót vagy derékpántot miként lehet jól leföldelni.