Tech blog

A Financial Times szerint az Apple idén 1 dollárért dob piacra tévéműsorokat. Korábban arról pletykáltak a jól értesültek, hogy előfizetéssel lehet majd megnézni a csatornák legnépszerűbb műsorait, de ez nem vált valóra. Az Apple most 1,99 vagy 2,99 dollárt két egy nagyfelbontású műsorért, az 1 dolláros ár valószínűleg hagyományos felbontást jelent, és a cél az iPad kijelzője.

Mindez az USA területén igaz, és Magyarországon az iTunes még zenéket sem árul. Ugyanakkor jó tudni, hogy más országban milyen szolgáltatások vannak, nehogy idehaza bóvlit próbáljanak eladni nekünk aranyáron.

A Microsoft arról számolt be, hogy felfedeztek egy olyan, az Internet Explorer összes verzióját érintő sérülékenységet, ami bizonyos körülmények között lehetőséget ad a támadóknak, hogy hozzáférjenek a felhasználó fájljaihoz – persze csak akkor, ha a védtelen gép használója meglátogat egy fertőzött weboldalt.

A védett mód használatával meg lehet védeni a pécéket, ám ez a lehetőség csak a Windows Vistában és a Windows 7-ben (illetve a Windows Server 2008-ban) áll rendelkezésre. Az ilyen operációs rendszereket futtatóknak is ellenőrizniük kell a beállításokat, mert bár az IE 7 és 8 alapértelmezésben így települ, megtörténhet, hogy valamilyen okból később kikapcsolták a védett módot.

A javításon már dolgoznak, de egyelőre még nem tudni, hogy mikor adják ki, ezért a Windows XP-t használóknak az Internet Explorer Network Protocol Lockdown használatát javasolják.

A Symbian Alapítvány bejelentette, hogy az okostelefonkra készített Symbian platform a február negyedikétől teljes egészében nyílt forrású lesz.

Eddig – a nyitási folyamat egyik lépéseként – csak a kernel volt nyílt forrású, ám csütörtöktől a teljes platform az lesz, az EPL (Eclipse Public License), illetve más nyílt forrású licencek hatálya alatt: „Letöltheted, módosíthatod” – nyilatkozta Larry Berkin, az alapítvány vezetője.

A teljes nyitást eredetileg júniusra tervezték, ám az alapítványi tagok felgyorsították a folyamatot, és az összességében több mint 40 millió soros forráskód magyar idő szerint ma délután háromtól tölthető le a Symbian honlapjáról.

Berkin felhívta arra is a figyelmet, hogy a nyílt forrás kockázatokat is jelent, mivel a gyártóknak (jelenleg a Nokia , a Samsung, a Sony Ericsson , a Fujitsu és a Sharp használja a Symbiant) fokozottan kell ügyelniük majd a fejlesztések kompatibilátására, hogy a körülbelül 330 milliós felhasználói tábor igényeit ki tudják elégíteni.

A Microsoft a termékei korai tesztelésére lehetőséget biztosító Technology Adoption Programban részt vevő vállalati partnereinek átadta az Office 2010 irodai csomag közel kész, kiadásra jelölt (RC) változatát. A szoftvercég az újabb tesztverzióról elmondta: a fejlesztési ütemtervbe illeszkedő kiadásról van szó, melyet később sem terveznek szélesebb körben hozzáférhetővé tenni, azaz az RC nem lesz nyilvános.

Az új irodai csomag korai előzetese már tavaly májusban kiszivárgott, de hivatalosan csak júliusban jelent meg. A publikus bétát novemberben adták ki, ezt azóta több mint kétmillióan töltötték le. A Microsoft változatlanul úgy számol, hogy a termék végleges változata 2010 júniusában kerül piacra.

Az Office 2010 hét, 32 és 64 bites kiadásban lesz elérhető asztali szoftverként, de ezek közül a boltokban a vásárlók csak hárommal találkoznak majd, a Home and Student, a Home and Business és a Professional változattal. Két kiadás (a Standard és a Professional Plus) kizárólag mennyiségi licencet vásárló ügyfelek számára lesz elérhető, a Professional Academic változathoz csak diákok és az oktatásban dolgozók juthatnak hozzá, a Works termékvonal helyébe lépő, fapados Starter pedig csak újonnan vásárolt számítógépeken előre telepítve kerül forgalomba.

Négy évnyi vita és tárgyalás után a dán parlament végül úgy döntött, hogy a Microsoft-féle Office, és a .doc dokumentumformátum helyett a nyílt forráskódú .odf szabványt, és az azt kezelő ingyenes irodai szoftvereket fogja használni az összes állami hivatal. A váltás határidejeként jövő áprilist határozták meg.

A nyílt szabványok és a nyílt forráskód a jövő útja, mondta a parlamentben Helge Sander, tudományügyi miniszter. A döntés egyelőre csak a központi, állami irányítású hivatalokat érinti, az önkormányzatok és regionális szervek később dönthetnek arról, hogy csatlakoznak-e, vagy a Microsoft megoldásainál maradnak.

A Twitter a hét elején felhasználói egy részét kizárta, és emailt küldtek az érintetteknek, hogy változtassák meg jelszavukat, ha újra használni akarják a szolgáltatást, ugyanis az érintett fiókoknál felmerült az adathalász támadás gyanúja.

A Twitter működtetői azt mondják, kevés felhasználóról van szó, náluk is csak feltételezés, gyanú, hogy kompromittálódott a fiókjuk, de már találkoztak olyan esettel, ahol szinte biztos, hogy az adott felhasználó adatait megszerezték. Mindenesetre, amíg a vizsgálat tart, az esetlegesen érintett fiókokat lezárták, míg a felhasználó nem változtatja meg az adatokat, és létrehoztak egy weboldalt is, ahol arról tájékoztatnak, hogy mi a teendő akkor, ha fiókunkat feltörték.

A Wall Street Journal értesülései szerint néhány órája azonosították az adatlopásra használt rendszert: egy meg nem nevezett személy már évek óta működtetett olyan oldalakat és fórumokat, amelyeket azért hozott létre, hogy megszerezze a gyanútlan áldozatok adatait.

Összesen 145 ember bankkártyájának adatait lopták el ismeretlenek Budapesten, egy Szabadság téri bankautomatánál. A számítástechnikában jártas bűnözők egy kártyaleolvasót szereltek be az ATM készülékbe, így szerezték meg a kártyák adatait, a PIN kódokkal együtt. 86 alkalommal sikerült pénzt is felvenniük, összesen 6 millió forintos kárt okoztak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatása szerint az eset 2009 novemberében történt, a bűnözőket még keresik. Az adatok segítségével egyébként bankkártyákat hamisítottak a bűnözők és 319 alkalommal hajtottak végre, vagy kíséreltek meg végrehajtani különböző pénzügyi tranzakciókat. A bankautomaták felvételeket készítettek a hamis kártyák használóiról, a képeket a rendőrség a weboldalán tette közzé. A rendőrség kéri azok segítségét, akik tudnak valamit az esetről, vagy a hamisítókról.

Az Internet Explorert nem rázta meg különösebben a kínai hackerbotrány, amiért az Explorer 6 egyik biztonsági rését tették felelőssé a szakértők, és amiatt több országban a kormány hívta fel a netezők figyelmét arra, hogy ne használják a Microsoft böngészőjét.

Az Explorer ezzel együtt is csak fél százalékot veszített a piaci részesedéséből (ez nagyjából annyi, amennyit egy átlagos hónapban veszít). A NetApps felmérése szerint ma a netezők 20,1 százaléka használja az IE 6-os, 14,6 százalék a 7-es, és 22,3 százalék a legújabb, 8-as verzióját. Összesen ez 62,2 százalékos részesedést jelent a Microsoftnak, ami történelmi mélypont.

A Firefox bázisa is csökkent, igaz, csak 0,2 százalékot, ezzel most 24,4 százalékon áll. A Chrome növelte legjobban a részesedését a böngészőpiacon, 4,6-ról 5,2 százalékra egy hónap alatt. A Google terveiben az 5 százalékos határ átlépése csak idén szeptemberre volt kitűzve (a következő mérföldkő, a 10%-os pedig jövő őszre). A dobogóról a Safari 4,5 százalékos aránnyal maradt le, az Opera pedig 2,4 százalékon áll.

Richard Branson milliárdos brit üzletember általában a kereskedelmi űrutazásban nyomuló Virgin Galactic cége kapcsán kerül be a hírekbe (2,5 milliárd dollára becsült vagyonát egyébként a Virgin Megastore zenebolthálózatból szerezte), most azonban az űrből a Földre, pontosabban a tengerek mélye felé fordult az érdeklődése.

A tengeralattjáró, aminek a 660 ezer dollárból épült prototípusát most mutatták be a sajtónak, Branson cégének legújabb fejlesztése, külsejében, és technológiailag is leginkább egy repülőgépre emlékeztet, ami a víz alatt közlekedik. A szénszálas ötvözetből készült gép egyelőre 40 méteres merülésre képes, de a cél az, hogy az óceánok mélyén bárhová képes legyen eljutni, beleértve a Mariana-árok 11 ezer méteres mélységét is.

A hajó a Necker Nymph, vagyis Necker nimfája névre hallgat (Necker az a karib-tengeri sziget, amit a hajó kedvéért vett meg Branson, itt zajlik az építkezés és a tesztelés). A sugárhajtású vadászgépekhez hasonlóan botkormánnyal irányítható, és három gömb alakú pilótafülke, illetve kabin található rajta, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik a tenger mélyére.

Bill Gates, a Microsoft társalapítója és felesége bejelentette, hogy alapítványuk tízmilliárd dollárt adományoz a következő tíz évben új vakcinák kutatására, kifejlesztésére és azok eljuttatására a világ legszegényebb országaiba.

Az üzletember a davosi Világgazdasági Fórum alkalmából pénteken kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy "a vakcinák évtizedévé kell tennünk a mostanit". Gates hozzátette, hogy "az innováció elősegíti majd minden eddiginél több gyermek megmentését". Bill és Melinda Gates szerint a védőoltások kiterjesztése több mint nyolcmillió gyermeket menthet meg 2020-ig, de más partnereket is várnak a kezdeményezéshez.

A szingapúri székhelyű amerikai Flextronics arra számít, hogy a most folyó és a következő pénzügyi évében rendre megkétszereződik a noteszgépekből származó bevétele. Az elektronikai gyártócég pc-részlegének vezetője, Sean Burke egy tajvani fórumon csütörtökön elmondta, hogy a márciussal záruló pénzügyi évében a cég 1 milliárd dollárt, a következő, 2011. márciussal záruló pénzügyi évben 2 milliárd dollárt vár notesz számítógépek eladásából.

A nagy cégeknek gyártási szolgáltatásokat vállaló Flextronicsnak a világ harminc országában van telephelye, Magyarországon Tabon, Sárvárott és Zalaegerszegen is. 

A DotRoll Kft. 2008 decembere óta üzemelteti a tárhelyszolgáltatást, és kedden sajtóközleménybentudatta, hogy az extra.hu 2010. március 31-étől megszünteti ingyenes szolgáltatásait. Az ingyenes tárhelyre egyébként már 2008 szeptembere, a tulajdonosváltás óta nem lehet regisztrálni.

A DotRoll ugyanakkor igyekszik kedvezményekkel segíteni azokat, akik meg szeretnék tartani doménjüket ezek után is. A változtatásokat bemutató honlap szerint ez két módon történhet meg: a felhasználók vagy vesznek kedvezményesen, 4000 Ft-ért egy évre tárhelyet, vagy pedig a .hu-s másodszintű doménekhez hasonlóan (.utazas.hu, stb) megvásárolhatják az extra.hu-s nevüket, és oda irányíthatják, ahova szeretnék.

A tájékoztatóból kiderül, hogy az extra.hu a DotRoll technológiai és szolgáltatási tesztplatformjaként működött eddig. Habár ez a helyzet okozott gondokat, de igazán komoly probléma csak egyszer fordult elő: „Az extra.hu szolgáltatásaiban másfél év alatt mindössze egy nagyobb, előre be nem jelentett leállás volt 2009 tavaszán. Az akkor még a Victor Hugo utcában futó szerverek túlmelegedtek a szerverterem klímájának hibájából, ezért a rendszer alapját képező adattároló egységet le kellett állítani. A szolgáltatás ezután egy gigászi kétnapos etapban átköltözött egy jobban felszerelt szerverterembe.”

Komáromi Zsolt, a DotRoll ügyvezetője elmondja, hogy az ingyenesség megszüntetésére azért volt szükség, mert rengeteg fejlesztést kellett végrehajtaniuk, hogy a mai követelményekhez igazítsák a szolgáltatást mind hardveres, mind szoftveres szempontokból.

Az extra.hu működéséről, az újításokról, valamint természetesen a kedvezményes tárhelyekről, illetve az adatok lementésének módjáról a fent említett honlap ad részletes tájékoztatást.

A tavalyi negyedik negyedévben a megelőző három hónaphoz képest csak szerény mértékben nőtt az x86-os mikroprocesszorok darabszám szerinti forgalma, mégis rekord dőlt meg: még soha nem fogyott annyi CPU, mint az elmúlt trimeszterben – derül ki az IDC jelentéséből. A piackutató ugyan forgalmi adatokat nem közölt, csupán a szegmensben versengő gyártók piaci részesedésének változásaiba enged betekintést, egy másik elemzőcég, a Mercury Research elárulta: az iparág történetében most először haladta meg a 100 milliót az egy negyedévben eladott csipek száma.

A 2008-as bázisidőszakhoz képest a piac szereplői 31,3 százalékkal több processzort értékesítettek a tavalyi év végén. Az év egészében a darabszám szerinti forgalom 2,5 százalékkal emelkedett, de az árbevétel 7,1 százalékkal, 28,6 milliárd dollárra csökkent.

„A harmadik negyedévhez képest enyhén nőtt a forgalom, ami azt jelzi, hogy a piac ismét a megszokott szezonális trendeket követi. Az éves összehasonlításban mutatkozó jelentős bővülés pedig annak a jele, hogy a szegmens túl van a recesszión” – magyarázta Shane Rau, az IDC kutatási vezetője.

Ami a processzorpiac egyes szegmenseit illeti: a notebookokba szánt csipekből – ide tartozik az Intel Atom is – 11,7 százalékkal fogyott több a negyedik negyedévben, mint az azt megelőzőben, míg a szerverekben használt modellek forgalma 14,1 százalékkal, a desktopverzióké pedig 4,8 százalékkal nőtt. A csipek átlagára is emelkedett, a nagyobb teljesítményű processzorok magasabb részarányának köszönhetően 6,7 százalékkal.

Az IDC úgy számol, hogy az idén az x86-os mikroprocesszorok forgalma darabszámban 15,1 százalékkal nő majd, köszönhetően elsősorban a vállalati PC-vásárlási kedv második félévre jósolt megélénkülésének.

A Flurry Analitics elemzőcég hálózatfigyelő szoftvere új, ismeretlen gépek jelenlétét érzékelte az Apple hálózatában. A Flurry rendszere korlátozottan képes a csatlakozó gépektől adatokat lekérni, ezek szerint nagyjából ötven darab gépről van szó, amelyek az iPhone OS 3.2-es verzióját futtatják (hivatalosan 3.1.2 a legfrissebb változat), és biztosan nem új generációs iPhone-ok vagy iPod Touch-ok. A gps adatok szerint a gépek az Apple cupertinói főhadiszállásán vannak.

A gépeken több mint 200 féle alkalmazást futtatnak (hogy pontosan milyeneket, azt a Flurry nem árulta el jogi akadályokra hivatkozva). A cég szakértői szerint minden azt jelenti, hogy a misztikus Apple-féle táblagép, aminek a hivatalos bejelentését január utolsó napjaira várják, eljutott addig, hogy már az éles hálózaton tesztelik a prototípusokat.

A Facebook közösségi portálon keres iraki barátokat az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége, amely csütörtökön indította el új profilját. A diplomáciai képviselet szóvivője szerint a céljuk az, hogy megszólítsák azokat az iraki fiatalokat, akik kíváncsiak az amerikai kultúrára és társadalomra.

A profil legvonzóbb lehetőségeinek egyike az angol nyelvi sarok, ahol az irakiak megtanulhatják, miként használják az amerikaiak által használt kifejezéseket. Philip Frayne szóvivő szerint bárki tehet fel kérdéseket az oldalon, bár a tartalmat az esetlegesen oda nem illő dolgok miatt ellenőrzik.

Futótűzként terjedt el a hír éjjel a Twitteren, hogy Bill Gates, a Microsoft alapítója és pár évvel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig első számú vezetője, mellékesen a világ leggazdagabb embere is beszállt a mikroblog felhasználói közé. Néhány óra alatt kiderült, hogy nem kamuceleb játssza Gates szerepén, hanem valóban ő az. Reggelre 160 ezer követője gyűlt össze, ő maga viszont csak 40 twitter-hírfolyamra iratkozott fel, ott van köztük jó néhány híroldal, az UNICEF, Barack Obama, és a jordániai királynő, Rania Al Abdullah Twitter-oldala is.

Gates eddigi összes bejegyzése a Haiti földrengéssel kapcsolatos, arra buzdítja a twitterezőket, hogy adományokkal segítsék a földrengés túlélőit (a Melinda & Bill Gates alapítvány egyébként már katasztrófa másnapján egymillió dollárral támogatta a szigetre érkező mentőcsapatokat).

Egy évvel a texasi zombis közlekedésitábla-hekkelés után az oroszok álltak elő hasonló, de talán még viccesebb akcióval. Moszkva belvárosában, mindössze két kilométerre a Kremltől egy hatalmas, kilencszer hat méteres digitális reklámtábla vezérlő számítógépét babrálták meg ismeretlenek pénteken késő este, és a szokásos reklámklipeket egy kétperces, végtelenített pornófilmrészletre cserélték.

A városban pillanatok alatt óriási forgalmi dugó alakult ki, mivel a környéken minden autós, motoros és járókelő megállt a fura jelenséget nézni, és várta, mi fog történni. A reklámtáblát üzemeltető Panno.ru ügynökség hamarosan kikapcsolta a táblát, és a YouTube-ról is hatékonyan irtja az esetről készült videókat. A rendőrség nyomozást indított, a Panno.ru vezetője szerint elképzelhető, hogy valamelyik reklámipari vetélytársuk próbálja lejáratni a céget.

Több volt a fantázia mint a tény a 24/7 Wall Street elemzésében, amikor azt állította a cég, hogy az App Store félmilliárd dollárt bukott a kalózkodáson. Valószínűbb, hogy senki sem tudja, mennyi a veszteség, még az Apple sem.

Pár nappal ezelőtt körbejárta a világsajtót a 24/7 Wall Street elemzése, amiben azt állították a szakértők, hogy az Apple eddig körülbelül 450 millió dollárt bukott az alternatív szoftverboltokból letölthető programokon. Az iPhone-hoz és az iPod touch-hoz hivatalosan csak az Apple online boltjából, az App Store-ból lehet alkalmazásokat letölteni, azonban sok egyéb mellett az itt található fizetős programok feltört, ingyenes verziói megtalálhatók a nem hivatalos boltokban is, például a Cydiában. A lap főként ezeknek a store-oknak az önkéntes bevallására alapozta kalkulációját, amiről azonban utólag kiderült, hogy több sebből vérzik.

Kevés a tény

A legnagyobb probléma, hogy a 24/7 Wall Street több következtetéssel, mint ténnyel dolgozott: abból indult ki, hogy a Cydia alig egy hónap alatt négymillió látogatót regisztrált, miközben nem volt információja arról, hogy ezek a júzerek miért látogatták meg az egyik legnagyobb online alkalmazásboltot. Voltak, akik csak a telefon feltöréséhez kerestek további programokat, mások egyszerűen olyan alkalmazások után kutattak, amik nincsenek meg az Apple App Store-ban, és még közelítő információ sincs arról, hogy mennyien keresték a fizetős alkalmazások feltört verzióit. Ez a szám természetesen nulla és négymillió közt akárhol lehet, ahogy az Apple-nek okozott kár is.

További probléma, hogy még ha a 450 millió dolláros összeg pontos is lenne, az sem az Apple vesztesége lenne: a cég ugyanis csak a befolyó összeg harmadát tarja meg, a többi megy a fejlesztőnek, így szélsőséges esetben is csak 150 milliós mínuszról lehetne beszélni az App Store másfél éves fennállása óta, ami nem olyan jelentős összeg a havi szinten az Apple-nek befolyó 165 millióhoz képest.

Ennél is problematikusabb a számolás alapjául szolgáló egyenlet. A 24/7 Wall Street abból indult ki, hogy némely alkalmazásból a fejlesztőcégek szerint három lopott jutott egy megvásároltra: a TomTom navigációs szoftvere például az egyik legnépszerűbb kódhalmaz a torrentezők között. Az elemzőcég tehát ezt a számot vette alapul, majd abból indult ki, hogy a 41 millió eladottból 7,5 millió készüléket feltörtek, ezek 40 százalékán fut lopott alkalmazás, tehát hárommillió mobilról és mp3-lejátszóról beszélünk, az összes iPhone és iPod touch 7,3 százalékáról.

Újabb hiba

A 24/7 Wall Street itt azonban egy óriási hibát követett el: elkezdett számok nélkül fantáziálni. A cég a Bernstein kalkulációját vette alapul, miszerint az App Store-ból letöltött hárommilliárd alkalmazás hatoda volt fizetős, ezek átlagos eladási ára meg 3 dollár volt. Ha tehát a néhány, különösen drága szoftver megvásárolt-feltört-arányát figyelembe véve feltételezzük, hogy a használt programok 75 százaléka lopott, kiderül, hogy körülbelül 1,5 milliárd fizetős alkalmazást nyúltak le a mohó júzerek, amivel 4,5 milliárd dolláros kárt okoztak az Apple-nek. A 24/7 Wall Street azonban gyorsan bevetett még egy ismeretlent a képletbe, és úgy döntött, hogy a tolvajok legfeljebb tizede venné meg alternatív boltok nélkül a programot. a valódi kár tehát csak 450 millió dollár, amiből 150 millió érinti közvetlenül az Apple-t. Ez a szám áll szembe azzal a valószerűbb kalkulációk alapján számolt 500 millióval, amit az Apple keresett a bolt fennállása óta a szoftvereken.

Végső soron a 24/7 Wall Street tehát azt állítja, hogy a megvásárolt mobilok 7,3 százalékán tárolják lopás útján a fizetős programok 75 százalékát, mindezt arra alapozva, hogy bizonyos alkalmazások háromnegyede valóban lopott. Ha ez így lenne, egy átlagos iPhone-on körülbelül 11 fizetős alkalmazás lenne, míg egy feltört, lopott alkalmazásokat használó mobilon meg ötszáz. Ez a szám következik ugyanis a hárommillió lopott alkalmazást tároló mobilból és az állítólag 1,5 milliárd lopott programból.

Mivel azonban nincs semmilyen szám arról, hogy a legdrágább, top-programokat leszámítva mekkora a kalózkodás aránya, az egész következtetés puszta spekuláció. Biztosan csak annyit lehet kijelenteni, hogy a kalózkodás érinti az Apple mobilját, de senkinek nincs információja arra vonatkozóan, hogy ez mennyivel gyengítette a kaliforniai céget vagy a fejlesztőket. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a 450 millió dollár csak a legrosszabb eshetőséggel számítva jöhet ki, és ennél valószínűleg jóval kisebb összegről van szó.

A 24/7 Wall St. elemzői szerint az App Store, és annak kalózverzió indulása óta 450 millió dollárt bukott az Apple a feltört iPhone-okra illegálisan letöltött alkalmazásokon. Az elemzők az App Store-ból hivatalosan letöltött programok számából, és azok átlagos árából indultak ki, a hivatalos, és illegális letöltések arányát pedig fejlesztők és warez-App Store-ok üzemeltetőinek beszámolói alapján becsülték meg.

Az egyik legnagyobb ilyen oldal, a Cydia például tavaly augusztusban 4 millió látogatóról számolt be. A kalózkodási arányt 75 százalékra teszik a szakértők, bár vannak olyan fejlesztők, akik a saját alkalmazásaiknál akár 90-95 százaléknyi illegális letöltést is regisztrálnak. Érdekesség, hogy a Pinch Media elemzőcég szerint a feltört telefonoknak mindössze a 40 százalékán használnak kalóz alkalmazásokat azok tulajdonosai, a többség csak azért vállalja a törést, hogy ne azzal a mobilszolgáltatóval használhassa a telefonját, amelyikkel akarja.

Annak megtippelésére egyik elemző sem vállalkozott, hogy a kalózverziók letöltői közül mennyien vásárolnák meg pénzért is ugyanazokat az alkalmazásokat, ha nem lenne más alternatívájuk, vagyis a 450 millió dollárból mennyi valójában az Apple elmaradt virtuális bevétele, és mennyi a valós vesztesége.

Nagykereskedőktől vásárolna áramot a Google, hogy könnyebben jusson megújuló forrásokból származó, úgynevezett zöld energiához. A Mountain View-i központú vállalat december végén adta be kérelmét a szövetségi energiafelügyelethez (FERC), hogy roppant méretű adattároló központjait megújuló forrásokból származó energiával lássa el. Az energiapiacra való belépéssel az informatikai óriás nem titkolt célja mindössze annyi, hogy minél előbb karbonsemleges lehessen, és nem kíván az energiaszektor felé bővülni, mondta Niki Fenwick Google-szóvivő. Az Egyesült Államokban az informatikai és távközlési berendezések évente 120 milliárd kilowattóra elektromos áramot használnak, am a teljes amerikai áramfogyasztás 3 százaléka.

Még nem tudni pontosan, milyen programhiba, elgépelés vagy más emberi mulasztás okozta, hogy a világ legnagyobb webes áruházában, az Amazon.com-on a Discovery Channel Cells című ismeretterjesztő cédéje 2 904 980 000 dolláros áron került be a kínálatba. Plusz 4 dollár kezelési és postaköltség. A sztori akkor kezdett futótűzszerűen terjedni az interneten, amikor egy kaliforniai programozó, Brian Klug kíváncsiságból megrendelte a cédét, majd ezt képekkel illusztrálva megírta a Reddit közösségi hírgyűjtő oldalra.

A rendszer minden további nélkül elfogadta a rendelést, majd kisvártatva Klug telefonhívást kapott a webáruház ügyfélszolgálatától, és szabadkozva közölték vele, hogy törölték a rendelését. Mint kiderült, a cédét egyébként nem is az Amazon árulta, hanem egy partnercégének, a kaliforniai Suburban Books, aminek a boltja mindössze fél órára van Klug lakóhelyétől. Aki valószínűleg személyesen fog elmenni a boltba, és megvenni emlékbe öt dollárért a hárommilliárdos lemezt.

A Pew Research Center legújabb felmérése szerint az amerikai felnőttek 74 százaléka használja az internetet; 60 százalékuk szélessávon csatlakozik, és több mint a felük valamilyen mobil eszközzel (jellemzően notebookkal vagy okostelefonnal), vezeték nélküli hálózaton netezik.

A tipikus amerikai netező fiatal (a 18-29 év közöttiek 93 százaléka van fenn a neten), az átlagnál iskolázottabb, jómódúbb és fehér bőrű. A férfiak és nők nagyjából azonos arányban találhatók az internetezők között, ahogy lakóhely szerint sincs különösebb eltérés a városiak és vidékiek között. Az viszont feltűnő, hogy míg a fehér bőrűek 76 százaléka van fenn az interneten, ez az arány az afroamerikaiaknák csak 59, a latin-amerikai származásúaknál pedig 55 százalék.

A Pew Research 15 éve, évente kétszer méri fel az amerikai internetezési szokásokat, a legelső felmérés 1995 tavaszán még csak 15 százalékos elterjedtséget mutatott. A mostani számok visszaesést tükröznek a legutóbbi, 2009 áprilisi felmérés adataihoz képest (akkor 79 százalékos elterjedtséget, és 63 százalék szélessávot mértek), ami a kutatók szerint azért van, mert most először vizsgálták direkt a spanyol ajkúakat is a felmérésben, és az ő szerepeltetésük a 2250 fős mitában kicsit lehúzta az átlagot.

A nem épp demokráciabarát vezetéséről ismert Fehéroroszország teljhatalmú irányítója, Alekszandr Lukasenko bejelentette, hogy az eddigieknél sokkal szigorúbb internetszabályozást kívánnak bevezetni.

Oroszországhoz hasonlóan Belaruszban is az internet maradt meg a szabad véleménynyilvánítás utolsó lehetőségének, ám – amint azt a nagy szomszéd esetében is láthatjuk – Lukasenko sem szíveli ezt a kontrollálatlan médiaterepet, és a tervezett intézkedések igyekeznek korlátot szabni a megszólalásoknak. Mindenkit azonosítani fogunk, aki hazugságokat és rágalmakat terjeszt, és a törvény teljes szigorával vonjuk őket felelősségre – jelentette ki a belorusz elnök a felhasználók megfélemlítését célzó intézkedések kapcsán.

A frissen beterjesztett internetes törvényjavaslat szerint mindenkinek azonosíthatóan regisztráltatnia kell majd magát, aki az országban netezik, még azok sem kivételek, akik internetkávézókban használják a hálózatot. A szolgáltatókat köteleznék arra, hogy a felhasználók tevékenységéről informálják a rendőrséget, a bíróságot és egyéb szerveket. Bár a tervezet számtalan jegyében emlékeztet a világon elfogadott internetes szabályozásokhoz (ezt a nyugati országokban a legtöbbször nem szabályozzák külön, csak speciális esetekben), a központi ellenőrző hivatal jogkörének kiterjesztése, valamint Lukasenko eddigi tevékenysége világossá teszi, hogy a totális kontroll az intézkedés célja.

Lukasenko december 30-án nyilatkozott erről a sajtónak, és ott (az orosz egyház vezetőinek rosszalló véleményét is idézve) elmondta: „Ellene vagyok minden tiltásnak. De felelősségre kell vonnunk azokat, akik megszegik a törvényt. [...] A hozzáférést nem fogjuk tiltani, de a felelősségre vonás lehetősége megjelenik. Más országokban, Amerikában is így van.”

Belaruszban az internetre menekültek a másként gondolkodók, mivel az 1994 óta regnáló vaskezű Lukasenko fokozatosan az összes egyéb médiát kormányzati ellenőrzés alá vonta. Tavaly júniusban egy törvény nyomán a szigor tovább fokozódott, azóta a kormány figyelmeztetés nélkül zárathat be weboldalakat, és megszaporodtak az újságírók börtönbüntetésével végződő eljárások is.

Több mint egy éves csökkenés után tavaly novemberben ismét növekedésnek indult a világ félvezetőgyártó ipara.

A SIA (Semiconductor Industry Association) ágazati szakmai szövetség adatai szerint 8,5 százalékkal növekedett a kibocsátás novemberben az egy évvel korábbihoz képest, és 22,6 milliárd dollárt tett ki. A SIA szerint a fellendülés elsősorban annak köszönhető, hogy nőtt a kereslet a személyes használatra szánt készülékek iránt.

A félvezetők piaca a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal Észak-és Dél-Amerikában bővült, miközben Európában és Japánban még 4,9, illetve 5,3 százalékos visszaesést regisztráltak. Az ágazat a gazdasági válság miatt bekövetkezett hanyatlása 2008 szeptembere óta tartott.

A Sony és a Panasonic bemutatta azt a közös fejlesztésű új technológiát, amivel az eddiginél egyharmaddal több adat rögzíthető egy bluray-lemezre. Maga a lemez teljesen ugyanolyan mint a régi, az író-olvasó fejek is ugyanazt a 405 nanométeres hullámhosszú kék lézert használják.

A különbség a Maximum Likelihood Sequence Estimation nevű technológia, ami lehetővé teszi az adatok sűrűbb elhelyezkedését a lemezen. Az eddigi 25 gigabájt helyett így 33,4 fér el a lemez mindkét oldalán, a probléma várhatóan az lesz a rendszerrel, hogy az automatikus hibajavítás a nagyobb adatsűrűség miatt nehezebben fog valós időben menni.

A Sony most azon van, hogy az új gyártástechnológiát új bluray-szabványként fogadják el, ehhez a szabványokról döntő szövetség többi tagját, az Apple-t, a Dellt, az LG-t és a Samsungot kell meggyőznie.

Ötezer felhasználót dobtak ki a híres társkereső közösségi oldal, a beautifulpeople.com tagjai közül az új év első hétvégéjén, mert azok felszedtek pár kilót az ünnepek alatt, és ezt az oldalra feltöltött új képeikkel illusztrálták is. Az oldalra csak meghívásos alapon lehet bekerülni, ráadásul az is kell a taggá váláshoz, hogy a feltöltött fotók alapján a teljes jogú tagok vonzónak ítéljék meg a pályázó külsejét. Aki nem elég szép, nem veszik fel, erre utal a szlogenjük is, ami szerint az oldal a szép emberek legnagyobb hálózata a világon.

A karácsony utáni kitiltási hullám áldozatai főleg amerikaiak, kanadaiak és britek voltak. Minden egyes kidobott tagot őszintén gyászolunk, de egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a dagik elözönöljék az oldalunkat, ez ártana annak az üzleti modellnek és filozófiának, ami köré az oldal épült – nyilatkozta az oldal alapítója, Robert Hintze a BBC-nek.

Internetre tette a Vatikán a Biblia teljes kínai fordítását; a tradicionális kínai írásjegyekkel készült változat a Szentszék honlapján PDF-formátumban olvasható, nyomtatható és le is tölthető.

Az újév napján közzétett bibliafordítás után a következő hónapokban a II. vatikáni zsinat (1962-65) szövege, a Világkatekizmus és a katolikus egyházjog kínai változata is felkerül a hivatalos oldalra - adta hírül a L'Osservatore Romano vatikáni lap.

A vatikáni honlapon közzétett Bibliát a tradicionális kínai írásjegyekkel írták, amelyeket Tajvanon, Hongkongban és Makaón használnak. A Kínai Népköztársaság területén becslések szerint 13 millió katolikus él, akik a Mao Ce-tung által hivatalossá tett egyszerűsített írásjegyeket használják. A két írásmód általában a bonyolultabb, több vonásból álló írásjegyeknél különbözik, a művelt kínaiak többsége a hagyományos írásjegyeket is ismeri.

Nagyarányú felmérést végzett az indiai kereskedelmi és ipari kamara arról, hogy a közösségi oldalak, különösen az Indiában roppant népszerű Orkut és Facebook mennyire rontja az irodai dolgozók hatékonyságát. A felmérésben több mint 4000-en vettek részt, az eredmények pedig lesújtóak: átlagosan napi egy órát von el a munkaidőből a közösségi oldalakkal töltött idő, ami 12,5 százalékos csökkenést jelent a munkával töltött időben.

A felmérés szerint az internethez munkában hozzáférő indiaiak 77 százaléka rendszeresen látogat munkaidőben közösségi oldalakat, ebből majdnem 40 százalék kizárólag a munkában teszi ezt, a szabadidejében nem. A megkérdezettek 83 százaléka nem látott ebben semmi kivetnivalót. A kutatásról szóló tanulmány szerzői úgy vélik, a válaszadók 84 százalékán voltak megfigyelhetők az internetfüggőség jelei.

Az indiai cégek 40 százaléka engedélyezi csak a dolgozóknak a közösségi oldalakhoz való korlátlan hozzáférést.