Tech blog

Az Intel, az Asus, valamint a Federated Media Publishing közösen indított el egy honlapot, melynek célja az alapítók szerint, hogy a vásárlók ötletei alapján megalkossák a világ első „közösségi alapon tervezett pc-it”. A WePC.com három különböző területet kínál fel az ötletelőknek: lehet tervezni netbookokat, notebookokat, illetve játékra használandó notebookokat.

Az oldal látogatói a közösségi oldalakon bevett gyakorlathoz hasonlóan elmondhatják, bemutathatják ötleteiket, szavazhatnak a már felkerült tervekre, illetve részt vehetnek olyan fórumokban, ahol a különböző koncepciókat lehet megvitatni.

„Úgy véljük itt az Intelnél, hogy kiváló újítási ötletek bárhonnan érkezhetnek” – írja a cég közleményében Mike Hoefflinger, a partneri kapcsolatokért felelős vezető menedzser. A honlap segítséget nyújt abban, hogy könnyebb legyen a terveket formába önteni: alapgépek képeit lehet manipulálni, de választható a nagyobb szabadságot adó rajz eszköz is, emellett természetesen a legfontosabb technikai jellemzőket is meg kell adni; ehhez egy előre elkészített lista áll rendelkezésre.

A legtöbben eddig a szokásos mederben maradtak, a már létező megoldások különféle kombinációit adták meg, de akadt már tényleg „innovatív” – egyelőre még nehezen megvalósítható – ötlet is, például a közvetlenül az agyhoz kapcsolt számítógép. A szervezők elképzelései és ígéretei szerint a legjobbnak ítélt, illetve legtöbbek által igényelt ötleteket megvalósítják, s az „álomszámítógépek” 2009 karácsonyán már a boltokba kerülnek.

A jó ötletekért díjak is járnak majd, de azt egyelőre még nem határozták meg, hogy ezekről milyen feltételek alapján döntenek, s az sem nyilvános még, hogy milyen díjak járnak majd az újítóknak. (IT.café)

A mobiltelefonok tömeges elterjedése az olasz általános iskolás gyerekek körében - az ötödikesek közül már legalább minden hatodik tanuló rendelkezik vele - sokkal inkább a szülők igénye, mint valódi szükséglet, állapítja meg két olasz tanulmány.

A római La Sapienza Egyetemen és a milánói La Cattolica Egyetemen egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a kamaszkor előtt ajándékozott mobilok afféle köldökzsinórként szolgálnak a mamák és papák számára, amellyel a gyerekek első önállósodási kísérleteit igyekszenek a szülők egyensúlyban tartani. És noha a másodikosoknak még csak 20 százaléka mobiltulajdonos, az életkor előrehaladásával ez az arány exponenciálisan nő: az alsófokú középiskola (nagyjából a magyar iskolarendszer felsőtagozatának megfelelő iskola) utolsó évében már 90 százalékra.

Még maguk a gyerekek is felismerik, hogy a telefon majd később lesz igazán hasznos számukra. "Ez azt mutatja, hogy a legkisebbek esetében a mobilhasználatot inkább a szülők erőltetik. Anyu és apu így kívánják megtartani a gyermekük nevelése feletti teljes kontrollt, akkor is, ha a kis trónörökös éppen más felnőttek társaságában van, mint például egy iskolai kiránduláson" - magyarázta Anna Maria Ajello, a La Sapienza neveléspszichológiai tanszékének professzora az ANSA hírügynökségnek adott interjújában. (MTI)

A francia nyelvű matbe.com fogta a ma kapható processzorokat és tesztelte őket. Összesen száz csipet kezdett el nyúzni az oldal, vannak itt Sempronok, 1,8 gigahertzes Athlonok, régi Pentium 4-esek, Core 2 Duók, három és négymagos Phenomok meg persze a Core 2 Quadok. Ekkora adattömeget nemcsak elkészíteni lehetett nehéz, átlátni sem könnyű, egy azonban világosan kirajzolódik a grafikonokból: az AMD lemaradása jelentős, a profi alkalmazásoknál a tizedik-huszadik, a játékoknál a harmincadik-negyvenedik helyen bukkan fel az első Phenom, ami azt jelenti, hogy a az Intel lényegében saját magával versenyez az élbolyban. Persze ennek főleg presztízsjelentősége van, hiszen a többség a középkategóriából vásárol, de azért kihatással van a kisebbik gyártó pénzügyi helyzetére is, hogy a nagy profittal gyártható csúcskategóriában egyszerűen nincs jelen.

A világ legnépszerűbb fizetős online játékát futtató Blizzard Entertainment bejelentette, hogy a World of Warcraft elérte a 11 millió aktív előfizetőt. Ha a WoW ország lenne, a 75. legnépesebb lenne a világon. A játékosok nagyjából fele havi 13 eurót fizet a játékért, a többiek az ázsiai üzleti modell szerint a lejátszott órák után fizetnek, ők tipikusan netkávézókból csatlakoznak a játékba. Ez főleg Kínában és Koreában jellemző. A távol-keleten az online játékok hihehetlenül népszerűek, de a WoW az egyetlen, ami nyugati fejlesztés létére igazán sikeres tudott lenni.

A World of Warcraft éves szinten több mint félmilliárd dollár nyereséget termel; nem véletlen, hogy szinte minden második játékfejlesztő erre a piacra próbál betörni mostanában. A 11 milliós határ áttörését a novemberben megjelenő új kiegészítő lemez körüli felhajtás (sokan visszatértek az újdonság miatt a játékba azok közül, akik már abbahagyták), az orosz, és a latin-amerikai verzió megjelenése segítette.

Egy éve indult el Nagy-Britanniában a világ első ingyenes mobilszolgáltatója, a Blyk. Bár sokat kételkedtek a hirdetésekre alapozó üzleti modell életképességében, a cég most bejelentette, hogy kilép a szigetországból, és elkezd terjeszkedni Európában. A finn központú cég Belgiumban és Hollandiában indítja el a szolgáltatását; saját hálózatuk nincs, így azt más szolgáltatóktól bérlik (Angliában az Orange-tól, Belgiumban a Mobistartól, Hollandiában a Vodafone-tól).

A Blyk a 16-24 éveseket célozza meg a szolgáltatásával, akik ingyenes beszélgetési időt, és sms-küldési lehetőséget kapnak azért cserébe, hogy reklámokat fogadnak a telefonjukon. 2007 ősze óta 200 ezer angol előfizetőt gyűjtött a cég, ami különösen büszke arra, hogy mennyire hatékonyak az általa terjesztett reklámok. A Blyk hirdetéseinek 29 százalékos hatásfokot értek el, ami az online reklámok 0,5 százalék körüli átlagos átkattintási rátája, vagy az sms-hirdetések 4-5 százalékos hatékonysága mellett több, mint figyelemreméltó adat.

Az ezredforduló utáni egyik legnépszerűbb fájlcserélő szoftver, a Kazaa egyik alapítója, Kevin Bermeister a harcos jogvédők közé állt. Bermeister, akit 2004 és 2006 között több millió dollárra perelt a zeneipar, azzal a Michael Speckkel állt össze, aki annak idején a Music Industry Piracy Investigations nevű jogvédő szervezet embereként éppen Bermeistert perelte. A két férfi megalapította a Brilliant Digital Entertainment nevű céget, aminek egyelőre egy szoftver az egyetlen fegyvere. Speckék azt szeretnék, ha a programot internetszolgáltatók használnák, a szoftver ugyanis blokkolja a megosztókon az illegális tartalmat. Az elképzelés szerint ha egy netelőfizető rákeres egy fájlmegosztón egy albumra, csak azok a linkek jelennek meg, amelyeken legálisan lehet megvásárolni az albumot. A netszolgáltató az így keletkező eladásokból részesedést kap. A rendszert egy hónapon belül tesztelik egy egyelőre nem megnevezett ausztrál szolgáltatónál.

Az Intel lekéste az EU versenyhivatala, az European Union Competition Commission (EUCC) által adott október 17-i határidőt. A cégnek eddig kellett volna előállnia valamilyen védelemmel, miután az EUCC vizsgálódni kezdett, nem sérti-e az Intel a versenytársaival, mindenekelőtt az AMD-vel folytatott piaci versenyt azzal, hogy néhány forgalmazónak túl nagy engedményeket ad. Az Intel még több időt kért, de valószínű, hogy az EUCC megindítja a trösztellenes eljárást, aminek a lehetőségét már júliusban belengette.

Nyáron egyébként az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is hasonló lépéseket tett. A szervezet a Microsoft ügye óta a legnagyobb trösztellenes eljárást indította az Intel ellen, amiért a processzorgyártó piaci helyzetével visszaélve, a verseny korltozásával próbálja fenntartani fölényét.

Magyarországon a teljes népességnek mindössze 4 százaléka használta eddig az elektronikus fizetési lehetőséget, a fő baj azonban az, hogy a kutatások szerint nem nő az erre való általános hajlandóság - mondta Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója kedden Budapesten az e-Money konferencián.

A kutató elmondta azt is, hogy minél képzettebb valaki, annál pozitívabban áll ehhez a lehetőséghez. Míg a legfeljebb 8 osztályt végzettek 2 százaléka használná ezt a fizetési módot, addig a diplomásoknak már a 20 százaléka. A hajlandóságot befolyásolja az urbanizáltság is, hiszen elvben a budapestiek 12 százaléka, míg a falusiaknak csak a 2 százaléka élne például a mobilfizetéssel.

A kutatás megállapította azt is, minél fiatalabb valaki, annál fogékonyabb a mobilfizetésre, illetve a technikai újdonságokra. Mindezt bizonyítja, hogy míg a legfiatalabbak háromnegyedét érdekli ez a szolgáltatás, addig a 60 évnél idősebbeknek csak a 19 százalékát.

(MTI)

Az LG Electronics igazgatótanácsának október 20-án megtartott ülésén úgy döntött, hogy a koreai Gumiban található A1 plazmapaneleket előállító gyártósorát napelemek gyártására állítja át – írja a cég sajtóközleménye. Az LG a tervek szerint 2010-ig 220 milliárd koreai wont (körülbelül 150 millió dollárt) fektet két gyártósor létrehozásába. A vállalat számításai alapján az első gyártósor 2010 első negyedévében, a második gyártósor pedig 2011 első negyedévében kezdi meg a sorozatgyártást. Mindkét gyártósoron kristályos szilícium napelemek és modulok készülnek majd.

„Az elmúlt három év alatt a különféle fényelektromos technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés során az LG-nél felhalmozódott tudás és a tömeggyártás terén meglévő szakértelmünk ötvözésével a világ egyik vezető napelemeket és modulokat gyártó vállalatává válhatunk” – mondta Kwan Shik Cho, az LG Electronics napelemekkel foglalkozó üzleti csoportjának vezetője. Az iparági szakértők előrejelzései szerint a kristályos szilícium napelemek adják majd az üzletág 80 százalékát, míg a fennmaradó részt vékonyréteg napelemek teszik ki. A kristályos szilícium napelemekben szilíciumszeleteket alkalmaznak, míg a vékonyréteg napelemekben különböző anyagokból készült fényelnyelő rétegeket és elektródákat visznek fel egy alapra. Vagyis a vékonyréteg napelemek viszonylag olcsók, de alacsony hatásfokúak. A globális napelem-piac nagysága jelenleg több mint 10 milliárd amerikai dollárra tehető.

Egy japán kávéház cserepes növénye blogjával szórakoztatja a kávéház vendégeit – írja a BBC. A Midori-szan nevű viaszvirág a Tokió melletti Kamakurában található kávézóból blogol egy rendszernek köszönhetően, amit a Keio Egyetem kutatója, Szatosi Kuribajasi üzemelt be. Kuribajasi szakterülete a növényekkel való kommunikáció, a rendszer lelke pedig egy szenzor, ami figyeli a növény bioelektromos jeleit. E jeleket a növény mellett álló számítógép konvertálja japán nyelvű blogbejegyzésekké, a legutóbbi így hangzik: „Ma felhős nap volt. Fáztam.” A növény a fényviszonyokra és az emberi érintésre is reagál, Kuribajasi reményei szerint a jövőben a rendszer fejlesztésével Midori szofisztikáltabb bejegyzések írására is képes lesz. Szurkolunk neki, és várjuk, mikor kezdi moderálni a kommentelőit.

A csomagok átvilágítása, a fémdetektoros kapuk, a zsebek kiürítése, és a cipők levétele nem elég: újra felmerült, és az Európai Parlament elé kerül a reptéri röntgen ötlete. A technológia már rendelkezésre áll, sokban nem is különbözik a kézipoggyász átvizsgálásakor használt rendszertől, csak itt az utasokat világítanák át, gyakorlatilag a ruhájuk alá bekukucskálva a repterek biztonsági emberei.

A rendszer bevezetése mellett érvelők azt mondják, ezzel felgyorsulna az utasok ellenőrzése, és könnyebb lenne kiszúrni a terroristagyanús utasokat, akik a ruhájuk alá rejtve próbálnak felcsempészni fegyvert, vagy bármi más olyan tárgyat a fedélzetre, ami veszélyforrás lehet, és a fémdetektor sem veszi észre. Az ellenzők a személyiségi jogokra hivatkoznak, szerintük senkinek nincs joga ahhoz, hogy ha nem is fotóminőségben, de mégiscsak az utasok meztelen testét nézegesse.

Miután az év elején 1200 alkalmazottjától vált meg, aztán visszautasította a Microsoft felvásárlási ajánlatát, és inkább a Google-lel lépett szövetségre, most újabb leépítésre kényszerül a Yahoo. Az internet egyik leglátogatottabb portálját üzemeltető cégnek nem megy túl jól mostanában, és a tömeges elbocsátással az évi 3,9 milliárd dolláros üzemeltetési költségeit próbálja lefaragni 400 millióval.

A cég részvényárfolyama 28-29 dollár körül járt tavasszal, a Microsoft ajánlata pedig részvényenként 33 dollárról szólt. Akkor a Yahoo vezérkara azt mondta, ennél sokkal többet ér a cég. Mostanra az árfolyam 12 dollárra esett.

Néhány napja a spam elleni háború fényes győzelmeként jelentették be az amerikai hatóságok, hogy sikerült elkapni az egyik legjelentősebb levélszemét-terjesztő online maffiát, a HerbalKing csoportot.

A Spamhaus felmérése szerint korai volt az öröm, mert a levélszemét mennyisége a neten alig csökkent a csoport tagjainak letartóztatása után. Napi 142 milliárd kéretlen levélszemetet mértek a cég specialistái, ami nagyjából 1,2 százalékos csökkenést jelent az átlagos adatokhoz képest, ez pedig simán belefér a napi hullámzásba. Annak a szervezetnek a lekapcsolása, ami fénykorában a spam harmadáért volt felelős, mindenképpen nagyobb hatással kellett volna hogy járjon.

Szakértők szerint a jelenség oka az, hogy a spamet kiszóró botnetek automatikusan működnek, és attól, hogy a mögöttük álló cég vezetőit letartóztatták, és a számláikat befagyasztották, még nem állnak meg.

A Bittorrent-forradalom előtt, 2004-ben a felmérések 35 százalék körülire becsülték a (jobbára illegális tartalmakat forgalmazó) fájlcsererészesedését az internet teljes adatforgalmából. Bárhogy is üldözik a film- és zenekiadók, ez az arány azóta közel a duplájára emelkedett, és a böngészőkbe beépített, pofonegyszerűen kezelhető Bittorrent-kliensek ma már nagyobb sávszélességet emésztenek fel, mint az összes többi típusú adatforgalom.

A Sandvine cég tanulmánya szerint 61 százalék a fájlcsere részesedése a net összes sávszélességéből, a webböngészés 17, míg az online hangátvitel 5 százalékot visz el. Fontos megjegyezni, hogy ez csak a feltöltésekre, vagyis a kimenő adatforgalomra érvényes, letöltéseknél kicsit más a helyzet, ott 43 százalék a web, 22 a fájlcsere, és 15 a streaming videók aránya a teljes sávszélességen.

Összeesküvés-elméletekre hajlamosak számára levonhat a felmérés hitelességéből, hogy a Sandvine mellékesen azzal is foglalkozik, hogy internetszolgáltatóknak árul olyan hardvereket, ami az adatforgalomból kiszűri a fájlcserélők forgalmát, illetve elsőbbséget ad a többi adatnak, lassítva a fájlcserét.

Nemrég jelent meg a népszerű nyílt forráskódú, ingyenes irodai szoftvercsomag, az OpenOffice hármas verziószámú kiadása. A fejlesztők bejelentése szerint egy hét alatt hárommillióan töltötték le a programot csak az openoffice.org weboldalról; az egyéb letöltési helyekkel, és újságok dcd-mellékleteivel együtt ötmillióra becslik az eddig telepített szoftverek számát. Az ötmillió túlnyomó többsége a windowsos verzió volt, a linuxos, és maces nagyjából 10-10 százalékot tesz ki.

Az OpenOffice célja, hogy 2010-re az irodai programok piacán 40 százalékos részesedést hozzanak össze. Nem lesz egyszerű feladat, lévén a legnagyobb riválist, a Microsoft Office-t ma 550 millióan használják.

Virtuális sétát tesz lehetővé az a szoftver, amelynek révén az érdeklődők megismerhetik, hogy milyen volt Németország negyedik legnagyobb városa, Köln két évezreddel ezelőtt.

Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 kilométerre északra és Düsseldorftól 40 kilométerre délre. A települést germánok alapították, Julius Caesar hódításai nyomán a Római Birodalom határai észak felé tolódtak, és a rómaiak letelepedtek a Rajna partjain. Kr.u. 50-ben nyerte el hivatalosan a római város státuszát.

A Köln név, a római császárnőhöz, Agrippához vezethető vissza: Colonia Claudia Ara Agrippinensium. Claudius felesége ugyanis a Rajna mellett született. A város a római időkben a Germania Inferior Provincia székhelye, és fontos kereskedelmi központ volt. Az idők során a város neve Coloniára rövidült. Ez a név az évszázadok során volt Coellen, Cöllen, Cölln és Cöln is, míg végül kialakult a mai Köln.

A program segítségével a látogatók megtekinthetik az ókori város védelmére épített masszív falakat és a monumentális városi kapukat, eljuthatnak a fórumra, beleshetnek a proconsul (a római tartomány helytartójának) palotájába, és megcsodálhatják a 40 méter magas capitoliumi szentélyt. A szoftver a Kölni Egyetem régészeti intézetének, a Kölni Nemzetközi Formatervezői Főiskola, a kölni Römisch-Germanische Museum, a Potsdami Egyetem és más intézmények összefogásában született. Az még nem ismert, hogy mikor lesz elérhető a program az interneten, de a csoport már az új projektjén, a modern Köln vizualizálásán dolgozik. (MTI)

A Playstation3-játékosok online hálózata, a Playstation Network felhasználói szűkszavú emailt kaptak a napokban a Sonytól, amiben közlik velük, hogy apró változások vannak a felhasználói szerződésben, tessék elolvasni, aztán ha nem tetszik, lemondani az előfizetést.

A felhasználói szerződéseket persze senki nem szokta elolvasni, csak rányom az oké gombra a végén, most azonban néhány jogvédő utánanézett, mik is ezek a változások, és érdekes dolgokat talált. Az első újdonság, hogy kiskorúaknak nem lehet saját hozzáférése, csak egy 18 éven felüli felhasználó alá rendelt júzerként jelenhet meg – aki minden felelősséget vállal is mindenért, ami a fiatalkorú júzerrel történik a rendszerben. Ez nyilván jogi okok miatt került bele a rendszerbe, ahogy a másik, botrányosabb változtatás is: eszerint a Sony a hálózatban történt minden írásos, vagy élő beszélgetést rögzíthet, és azok tartalmát fel is használhatja a saját érdekei védelmében.

A jogvédők háborognak, a Sony egyelőre nem reagált.

A PlayStation3-tulajdonosok már kivont kontrollerrel várták, hogy megjelenjen a LittleBigPlanet című játék, amire a sajtó már rátehette a kezét, és csak áradozó kritikákat írtak róla (a játék a Gamerankings nevű kritikaösszesítő oldalon jelenleg 95 százalékon áll). Hát most várhatnak még egy kicsit, a Sony ugyanis egy hónappal elhalasztotta a játék premierjét, és visszahívta a már forgalmazókhoz került példányokat. Az ok: a játék egyik háttérzenéjébe hallható két idézet a Koránból, és ez – mármint a szent szöveg és a zene összemixelése – sértheti a muszlimokat.

A cég bocsánatot kért, és közölte, hogy a következő hónapban kiadják a játék módosított verzióját, amiben már nem lesz részlet a Koránból. A LittleBigPlanet egyébként békés program: cuki platformjáték, amiben a játékosok is készíthetnek pályákat és azokat megoszthatják egymással. A Sony nem először kényszerül ilyen bocsánatkérésre egy játék miatt: tavaly júniusban megkövette az anglikán egyházat, amiért a Resistance: Fall of Man egyik pályája a manchesteri katedrálisban játszódott (akkor nem vonták vissza a játékot).

A Microsoft olyan szoftver szabadalmát jegyezte be, amely cenzúráz egy beszélt szöveget. A szabadalom leírása szerint a program streamelt audiotartalmat figyel, és automatikusan kiszűri a nemkívánatos szavakat, akár felvételről, akár élőben. A tiltott szavakat egy szómintákat tartalmazó adatbázis alapján veszi észre a program. A cenzúrázóprogramnak több gyakorlati alkalmazása elképzelhető, például ha a szoftvert installálják egy üzletkötő mobiljára, el lehet érni, hogy a kolléga káromkodásai ne jussanak el az ügyfelekhez. Kérdés persze, mit tud kezdeni a program az akcentusokkal.

Az Intel a tervek szerint több Core 2-es processzort is piacra dob decemberben, legalábbis erről pletykálnak a tajvani források. Várhatóan december 28-án, tehát érdekes módon a karácsonyi szezon után bukkannak fel a csipek, amik közt lesznek gyorsabb, de alacsonyabb fogyasztású, 35 wattos TDP-s Core 2-esek, meg olyanok is, amik a könnyű, sokáig bíró laptopokba szánnak.

Az új sorozatnak része lesz a 2 gigahertzes, Q9000-es Core 2 Quad is, a vállalat első négymagos csipje, aminek valóban olyan alacsony a fogyasztása, hogy az egy hordozható gépbe is használható legyen, ára azonban legfeljebb 350 dollár körül alakul.

Lesznek lassabb csipek is, a 2,66 és 2,53 gigahertzes Core 2 Duók ára 341 és 241 dollár között alakul, és várhatóan 10-15 százalékkal csökken a jelenlegi processzorok ára is.

Ja, és persze év végén jönnek az újgenerációs cpu-k, a Core i7-esek, amik alaposan átszabhatják a piacot, legalábbis a gyorsabb Core 2-esek árára lehetnek komoly hatással.

A böngészőket gyártó Opera Software tanulmányt készít az internetes tartalmakról, és máris kiderült néhány érdekesség. A kutatáshoz a cég készített egy szoftvert, amely körülbelül 3,5 millió weboldal adatait gyűjti me későbbi elemzésre. Az Opera szerint a HTML kódok közül a HEAD, TITLE, HTML, BODY, A, META, IMG, és TABLE a legnépszerűbbek, míg a VAR, DEL, és BDO a legkevésbé elterjedt. Emellett a W3C hitelesítő eszköze segítségével kiderült, hogy a weboldalaknak csupán 4,13 százaléka tartotta be a szabványokat.

Az amerikai Sunbelt Software kutatói szerint a MacGuard weboldalán meghirdetett biztonsági program - amely teljes vírus és kémprogram elleni védelmet ígér a Mac júzereknek - minden bizonnyal egy hamis biztonsági program. Legalábbis ezt írja a cég a sajtóközleményében, de nem árt tudni, hogy a weboldalon egyelőre nem elérhető a szoftver. A Sunbelt ennek ellenére úgy gondolja, hogy a Windowsra megírt WiniGuard rokona lehet a maces szoftver. Csak a megbízható forrásból származó védelmi szoftvereket érdemes telepíteni, különben nagyobb kárt okozunk magunknak, mintha nem csináltunk volna semmit. A Sunbelt a weboldal látogatását nem ajánlja.

A számok azt mutatják, hogy az embereknek szükségük van kis méretű, alacsony fogyasztású és olcsó számítógépekre. A Gartner és az IDC pc-iparági jelentése egyaránt kiemelten foglalkozik a hordozható számítógépek új kategóriájával, a netbookokkal. Ezek a gépek fontos szerepet játszanak az európai pc-piacon. A személyi számítógépek összes típusát egybevéve az iparág 27 százalékos éves növekedést produkált. A laptopok eladása egy év alatt 52 százalékkal nőtt. Külön a netbookok növekedéséről még nincsenek adatok, hiszen a kategóriát megteremtő Asus Eee 701 kevesebb mint egy évvel ezelőtt, 2007 végén jelent meg.

Ugyanakkor elmondható, hogy Európában 2008 harmadik negyedévében kétmillió netbook kelt el, míg ugyanebben az időszakban összesen 27,9 millió pc kelt el. A java azonban még hátra van. Az IDC szerint a következő negyedévben 4 millió netbook talál gazdára, mivel sok új gyártó előállt ilyen kis géppel -az LG, a Samsung, a Toshiba és a Fujitsu Siemens mind a következő hónapokban dobják a piacra a gépeiket.

A netbookok piacán az Asus és az Acer a legerősebb gyártó, kettejük piaci részesedése a harmadik negyedévben 80 százalék volt, írja a Register.

A valódi bankok becsődölnek, hitelválság van, a Second Life virtuális gazdaságában azonban minden a legnagyobb rendben van. John Zdanowski, a digitális világot felépítő Linden Lab pénzügyi igazgatója azt nyilatkozta, hogy a Second Life gazdasági mutatói továbbra is jók. Az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a Linden dollár árfolyama tartja magát. A Second Life világában tízmillió regisztrált lakos van, de csak öt százalékuk aktív. A virtuális ingatlanpiaccal csak egyetlen bökkenő van: teljesen értelmetlen dolog valódi pénzért rajzolt házakat venni.

Az Opera böngésző fejlesztői 2004-ben kezdték el ipari méretekben gyűjteni az internet összes weboldaláról az technikai háttérinformációkat, hogy azok alapján javítsanak a böngészőjük hatékonyságát. A Metadata Analysis and Mining Application nevet kapott projekt eredményeit és tanulságait most publikálták a norvég fejlesztők.

Három és fél millió weboldal adatainak feldolgozása után úgy néz ki, reménytelen minden kezdeményezés, ami valamilyen szabványos keretek közé szeretné szorítani a weboldalak szerkesztőit: a vizsgált oldalak 4,13 százaléka felelt meg a webes standardekért felelő World Wide Web Consortium szabványainak. Érdekesség, hogy az Apple iWeb szerkesztőprogramjával készült oldalaknál ez az arány 81 százalék volt, míg az Adobe széles körben elterjedt Dreamweaverénél alig 3 százalék.

A felmérés további tanulsága volt, hogy a weboldalak 75 százaléka tartalmaz javascriptet, és 80 százalékuk használja a CSS technológiát, viszont flash-t csak a 35 százaléka alkalmaz, az Ajaxot pedig mindössze 3 százalék. Meglepő módon a flash a kínai oldalakon a legelterjedtebb (67 százalékon bukkan fel), és Dániában a legkevésbé (25 százalék).

Hálózatról lesz tankolható elektromos árammal a Porsche várhatóan 2009-ben bemutatkozó környezetbarát modellje. A takarékos német luxussportkocsi ára 200 ezer euró (50 millió forint) alatt lesz. A sportkupé lelke egy 550 kilogrammos akkumulátor. A menetkész állapotban csaknem kéttonnás, környezetkímélő Porsche 911-es a benzines típusoknál alig lesz lassabb. A százas tempót kevesebb, mint 7 másodperc alatt éri majd el. A sportkocsi végsebessége óránként 225 kilométer lesz. (Független Hírügynökség)

Az NTT japán távközlési óriáscég olyan cipőt fejlesztett ki, amely járás közben elektromos áramot termel. Annyit, amennyivel például egy iPod folyamatosan üzemeltethető. A cipőtalpban apró víztartály van. Lépés közben a talpra nehezedő nyomás a vizet egy parányi turbinára préseli, amely áramot termel. Jelenleg a cipő 1,2 wattot tud előállítani. Ennyivel egy iPod addig üzemel, amíg csak a tulajdonos gyalogol.

A japán cég most úgy akarja továbbfejleszteni a cipőt, hogy az 3 watt áramot tudjon generálni; az már elég egy mobiltelefonhoz is. A cipő a megtermelt áramot nem tudja tárolni, de a hozzákapcsolt eszköz (a jövőben mobil) akkumulátorát automatikusan tölti.

A Budapesti Műszaki Főiskola újabb támogatóval kötött együttműködési megállapodást: az intézmény az elkövetkező két évben 15 millió forintos projektmegbízást kap a Bosch Budapesti Fejlesztési Központtól. A megállapodás keretében a cég fejlesztési központja egy úgynevezett "Smart and Small Car", intelligens kisautó fejlesztésével bízza meg az intézményt.

Fodor János, a főiskola stratégiai és tudományos rektorhelyettese a megállapodás szerdai aláírása után úgy fogalmazott: a felsőoktatási intézmény örömmel vette a cégcsoport megkeresését, hiszen ritkán adódik alkalmuk olyan kreatív feladatok meghirdetésére, amelyek a legtehetségesebb diákokat is próbára teszik. Thomas E. Beyer, a cégcsoport magyarországi képviselője és a rektorhelyettes megegyezett abban, hogy a következő két év során a projektre összesen 15 millió forint anyagi támogatást nyújt a vállalat, és folyamatos konzultációval, szakkönyvekkel segíti az intelligens autó megépítését célzó programot. (MTI)

Ha az uniós törekvések megvalósulnának, három év múlva a jelenlegi átlagosan 8,7 eurócentről 2 centre csökkennének a mobil végződtetési díjak. Az Európai Szabályozók Csoportja (ERG) azt javasolja, hogy a díjak legfeljebb 4-5 centre mérséklődjenek, mert ennél nagyobb ütemű csökkentés túl nagy terhet róna a szolgáltatókra.

A távközlési szolgáltatók egymásnak fizetnek a másik szolgáltató hálózatának használatáért. A végződtetési díjat az a szolgáltató fizeti, akinek a hálózatából indul a hívás, annak a szolgáltatónak, akinek a hálózatába irányul a hívás.

Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke, aki egyben az ERG elnöke is, sajtótájékoztatón a csoport legutóbbi, múlt hétvégi dublini ülésével kapcsolatban elmondta: Európában 2004 júniusa és 2088 júniusa között 40 százalékkal csökkentek a végződtetési díjak, 14 centről 8,7 centre.

Magyarországon jelenleg a mobil végződtetési díjak nem egyformák: a T-Mobile 19,75 forintot, a Pannon 20,29 forintot, míg a Vodafone 20,99 forintot kér egy hívás végződtetéséért percenként a másik szolgáltatótól. Ezeket a díjakat az NHH döntése értelmében 2009. január 1-jétől a szolgáltatóknak egységesen 16,84 forintra kell mérsékelniük. A végződtetési díjat a szolháltató általában beleépíti a hívás fogyasztói árába, így a csökkenéssel a felhasználók is jól járhatnak.

A typosquatting jelenségéről írtak tanulmányt a Harvard kutatói; ez az a trükk, amikor az ember olyan doménneveket jegyez be, ahová ismert oldalak címének elgépelésével jut a látogató (például index.hu helyett idnex.hu), és a félregépelés generálta forgalomból húz hasznot. A typosquatting igen elterjedt: a kutatók szerint a web legnépszerűbb 2000 oldalára 80 ezer ilyen oldal jut, amik általában reklámokkal vannak telepakolva. A typosquatterek legkedveltebb célpontja Free Credit Report oldala, amit 742 ilyen trükkös elgépelős oldal vesz körül, de több száz hasonló oldal várja a toplista további helyein a Cartoon Network, a YouTube és a Craigslist látogatóit is. A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy az egészen a Google keres a legtöbbet, hiszen a csali oldalakat általában AdSense hirdetésekkel töltik fel, és a kiforrott rendszernek köszönhetően magának a rosszul írt oldalnak a hirdetése is ott van a typosquatter ajánlatai között – az egyszeri látogatónak pedig egyszerűbb a linkre kattintania, mint újra beírni a címet.